A habarcsmunka buktatói

A jó habarcs friss állapotában lágy, könnyen bedolgozható, a keverővizet jól tartja, valamint kellő tapadó- és ragasztóképességgel rendelkezik. Megszilárdult állapotában pedig, a rendeltetésétől függően, kellően szilárd, rugalmas, időálló, valamint megfelel a jó lakóklíma követelményeinek. A habarcsmunka során nem csak a bedolgozáskor, hanem már az alkotóanyagok beszerzésekor és tárolásakor elkövethetünk olyan hibát, amely károsan befolyásolja a habarcs minőségét. Ezekről a hibákról és jó tanácsokról olvashatnak írásunkban.

 

 

Az építkezés nélkülözhetetlen anyaga a habarcs, amelyet falazáshoz, vakoláshoz, ágyazáshoz és felületképzéshez használunk. Ennek megfelelően ismerjük a falazóhabarcsot – rendeltetése az egyenetlen felületű falazóelemek összekötése, a terhek közvetítése – , a vakolóhabarcsot – amely a mennyezet és a fal egyenetlenségeit tünteti el, speciális fajtája a hőszigetelő habarcs – , az ágyazóhabarcs – amely a burkolólapokat rögzíti a padlóhoz vagy a falhoz – , a felületképző habarcs – amely az időjárásnak, mechanikai hatásoknak ellenálló padló- és falfelületeket képez.

 

Szilárdság

A jó habarcs kitölti a felület egyenetlenségeit, behatol a felületi pórusokba, ezáltal megfelelő tapadást és szilárd állapotában jó teherátadást tesz lehetővé. A keverővizet rosszul megtartó habarcs a keverőládában gyorsan ülepedik, szétkeveredik, a falfelületre kerülve pedig a szükségesnél gyorsabban veszti el víztartalmát.
A habarcs szükségesnél kisebb vagy nagyobb szilárdsága egyaránt káros. A nem megfelelő szilárdságú habarcs például az egyébként jó minőségű falazóelemből falazott fal teherbírását csökkenti. A szükségesnél szilárdabb habarcs rugalmassága sem megfelelő, s ezáltal az épületmozgások hatására megrepedezik. A szükségesnél tömörebb habarcsnak rossz a légző, nedvszívó és nedvessségleadó képessége, s ezáltal romlik az épület mikroklímája.

Darabos égetett mész oltása

Ha a habarcsmunkához a meszet darabos égetett mész formájában szerezzük be, azt minél hamarabb le kell oltani. A darabos égetett mész ugyanis már a levegőben lévő pára hatására is oltódni kezd, és később használhatatlanná válik. Bármilyen gondosan járunk el a darabos égetett mész oltásakor, a mészpép kezdetben még tartalmaz oltatlan darabokat, amelyek csak később oltódnak. Különösen káros ez vakoláskor. Ez esetben ugyanis az oltódó darabok a már elkészült vakolaton okoznak kipattogzásokat, és a már elkészült festést is tönkretehetik. Ezért falazó és ágyazó habarcsokhoz 2 hétnél, vakoló munkákhoz 4 hétnél fiatalabb mészpépet ne használjunk. A mészpépet a fagytól óvni kell.

Mészhidrát, cement tárolási ideje

Ha a meszet mészhidrát formájában vásároljuk, azt – a cementhez hasonlóan – , minél előbb használjuk fel, ellenkező esetben a minősége romlik. A cement romlására a csomósodás hívja fel a figyelmet. Ezt elkerülendő, még a szakszerűen tárolt cementet is 3 hónapon belül – használjuk fel.
Az előírtnál hosszabb ideig tárolt cement használhatóságáról az ún. pallérpróbával tájékozódhatunk. Szobahőmérsékleten, vízzel megkevert cementből gyúrjunk kb. 5 cm átmérőjű labdacsot. A labdacsot kézben tartva figyeljük meg a hőmérsékletét. Ha kb. 10 perc múlva a labdacsot enyhén melegnek érezzük, a cement habarcs készítéséhez felhasználható.

Gipsz, homok felhasználása

A gipszet csak belső habarcsmunkához szabad használni, felhasználását azonban ott is kerüljük, ahol a helyiség gőzös, nagy páratartalmú. A megszilárdult gipsz nedvességgel szemben nem ellenálló, a beágyazott vas gyorsan rozsdásodik. Fontos szabály, hogy gipszet cementhez nem szabad keverni.
Ha a homokot bányából szerezzük be, számíthatunk rá, hogy agyagiszap-tartalma a megengedettnél több. A sok agyagiszap csökkenti a habarcs szilárdságát, és a vakolat megrepedezik. Az agyagiszap-tartalom mosással csökkenthető, ennek hiányában keverjük folyamból kotort homokkal. Minél nagyobb szilárdságú habarcsot készítünk, annál nagyobb legyen a folyami homok aránya. Cementhabarcshoz csak folyami homokot használjunk.

Keverővíz

Olyan keverővizet, amelyik olajjal, zsírral vagy cukorral szennyezett, ne használjunk. Óvakodjunk az olyan víz felhasználásától, amelyik feltűnő szagú, színezett vagy zavaros, felrázva habzik vagy pezseg, gyári szennyvízzel fertőzött, ásvány- vagy gyógyvizes vidékről származik.
A keveréshez szükséges víz mennyisége elsősorban attól függ, hogy sűrűbb vagy ritkább habarcsra van szükség, de mennyiségét a kötőanyag fajtája, a homok szemmegoszlása, az időjárás, a felület nedvességtartalma és nedvszívó képessége is befolyásolja.

Keverési arányok, tanácsok

A habarcsok összetételét – a felhasználás függvényében – táblázatokban találjuk a különböző ezzel kapcsolatos kiadványokban. A táblázatok a habarcsok összetételét az 1 m3 homokhoz adagolandó kötőanyagok mennyiségével, vagy a térfogat szerinti keverési aránnyal adják meg.
Kis munkahelyen a térfogat szerinti keverési arány használatos. Az 1:3 keverési arány az jelenti, hogy egy vödör, hordóláda stb. mészpéphez három vödör, hordóláda stb. homokot kell keverni.
A szükségesnél kevesebb kötőanyag a habarcs szilárdságát csökkenti. Az ilyen habarcsból készült vakolat homokszerűen ledörzsölhető. Az ilyen alapvakolatot a simítóréteg, de főleg a tapéta lehúzhatja a falról.
A keverés során ne a mészpépet keverjük a homokhoz, hanem először a mészpépből, víz hozzáadásával készítsünk mésztejet, majd ebbe lapátoljuk a homokot.
A homokot ne egy helyre szórjuk, hanem az egész felületre egyenletesen elosztva. Ily módon lényegesen megkönnyítjük a munkát. Ügyeljünk arra, hogy a mésztej csomókat ne tartalmazzon, ugyanis a mészcsomók feloldása később a habarcsban igen nehéz.
Cementet tartalmazó habarcsból csak annyit keverjünk, amennyit a kötés megindulása előtt – a hőmérséklettől függően 2-4 órán belül – felhasználunk.
Ha géppel keverünk, ne a mészpépet adagoljuk először a keverőgép dobjába, és ezt követően a vizet, hanem fordítva. A homokot csak azután adagoljuk, ha a mészpépet már felhígítottuk Ha javított habarcsot készítünk, akkor a szükséges mennyiségű cementet ne a megkevert habarcshoz, hanem a felhígított mészpéphez adagoljuk, és ezt követően keverjük hozzá a homokot.

A friss vakolat védeme

A habarcs bedolgozásakor elkövethető hibákra most nem térünk ki, mert a habarcs bedolgozását szakemberre kell bízni.
Nagyon fontos tudni, hogy habarcsmunkákat csak +5 °C feletti hőmérsékleten szabad végezni.
Az elkészült friss vakolatot óvjuk meg az erős napsugárzástól, széltől és huzattól, valamint a magas és alacsony hőmérséklettől. A gyorsan, egyenlőtlenül száradó vakolaton világos foltok mutatkoznak. Ezeken a helyeken repedésekre számíthatunk.
Csapóeső és tartós eső hatására a friss vakolat megszívja magát vízzel, amelynek következtében szivacsos szerkezetű lesz. Az ilyen vakolat szilárdsága csökken.
Ha fagy várható, külső vakolatot nem szabad készíteni, a friss vakolatot ugyanis a fagy tönkreteszi. Az ily módon károsodott vakolat idővel levelesen leválik a felületről.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop