Üllőfoglalkozás

Üllőfoglalkozás

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha nem vesztem el, a következő hétszáz évre el vagyok látva sörnyitóval. Addigra viszont kicsit megmarja a rozsda. Hiába, vasból készült, bár jóféle, alacsony széntartalmú, lágy kovácsvasból, frissen. Az előbb még narancsosan izzott a hajlított része, mielőtt belekerült a mesterjel. Nem baj, lehet majd restaurálni, ha patina porlasztja - ha lesz még mester, akiben lobog tűz, a szakma szeretete, és felizzítja a kohó tűzpartjai közé halmozott kokszot. Na és aki elbírja a nagykalapácsot: nem könnyű szerszám az.

 

 

Szécsi Tibor kovácsmíves iparművész, a Magyar Kovácsmíves Céh tagja szerint még az is lehet, hogy fennmarad e mesterség: csak ezt a mostani időszakot kell valahogy túlélni - ha sikerül, a kovácsok istene (mert van nekik, Héphaisztosz, a sánta) akár további csodákra is képes lehet.

 

Ma ugyanis nincs hazai kovácsképzés, az valahogy megszűnt. (Nem egyedi helyzet, a kőfaragók is hasonlóan jártak; a balett-táncosok még valahogy tartják magukat.) Mesterek azért még léteznek, a céhben mindjárt harmincegyen. (És több százan olyanok, akik „kovácsolt jellegű” dísztárgyakat készítenek hidegen, vagy Indiából, Olaszországból készen behozott elemek összehegesztésével, de őket most ne számítsuk: munkájuk a citromízű banán fémből hajlított megfelelője: görbe és rossz.)

 

Azért lehet a 21. század elején is kovács valakiből, például úgy, hogy elvégez egy szerkezetlakatosi iskolát, ott legalább találkozik ferrummal, aztán felkeres egy mestert, hogy kosztért, kvártélyért, esetleg zsebpénzért ő most inas lenne, ha szabad. Aztán hamar kiderül, hogy mennyire bírja az „üllőfoglalkozást” az aspiráns. Ha jól, pár év után a céh látmesterei szemrevételezik a műveit, majd ha kiérdemli, adnak neki oklevelet, szignálják, tesznek rá pecsétet, nagyon jól mutat. Államilag elismert diplomára hajaz a papír, de nem az; bár mindegy is: értéke akkora, amekkora tudás van mögötte.

 

Vándorolni ma már nem kell. A magyarok nem kalandoznak, az évszázadok erről lenevelték őket. A kovácsokat az elmúlt száz év. Most a németek talpalnak még, meg a franciák: garabonciásokéihoz hasonlító fekete egyenruhában, nagy kalapban. Tömegközlekedést nem használhatnak, sem távközlést: a családot nem hívhatják fel, csak ha már letelepedtek, ahhoz viszont kell kétesztendőnyi tanulmányi csángálás. A fülükben karika, nemesfémből, ez az aranyfedezetük: ha történik velük valami, értéke elég egy szolid temetésre.

 

Szécsi Tibor sem így lett kovács, hanem úgy, hogy nem akart az lenni. Ötvösnek készült, és, mint mondja, ahhoz ügyetlen volt. Ez persze nem igaz, de ha az lenne, sincs már jelentősége. A vas akarta így, már az ungvári művészeti szakközépiskolában eljegyezte a művészpalántát. Õ a későbbi feleségét csak már Budapesten, az Iparművészeti Főiskola elvégzése után. De a gyűrű mi lett volna más: damaszkolt acél, igaz, aranyfoglalatban.

 

Járt azért ő külhonban, de már mint mester, hiszen a jó kovács is holtig, mint a papok. Mauerbachban, Ausztriában Walfried Hubertől tanulta a kovácsoltvas-restaurálást. (Az egy nagyon érdekes dolog. A régi korok kalapácsos mesterei nem dolgozhattak még uniformizált szálvasakkal, az elhullott patkókat gyűjtötték: ezért van, hogy egy gótikus rózsaablakkeret vagy egy klasszicista kerítés nem készülhetett félméteresnél nagyobb elemekből - új életre keltésüknél sem sportszerű hát a korszerű vasipar előregyártott készletéből dolgozni.)

 

Észtország a másik nagy szerelem. A tűzzel, vassal terjeszkedő acélállam, a Szovjetunió bekebelezte ugyan e népet, de torkán akadt, emésztetlenül. A városnyi vasművek sem olvasztották végleg magukba a kisipart, a nagymúltú helyi fémművészetet. A kovácsmívesség becsülete megmaradt, ehhez tett hozzá a magyar vándor is néhány kandalábernyit egy tartooi, helyi étteremben, és ha már ott volt, kiállított is a tallini Magyar Intézetben.

 

Hazai pályán több városban találkozni alkotásaival, többek között étterem-kávéházak bejáratánál: ezek jó helyek, bár cégérük is van. A színházteremmel is büszkélkedhető Dob utcai Spinoza kávéházban a lépcsőkorlát, a csillár, a falikarok is keze könnyed keménységét dicsérik (a hely egészének kialakítása Kovács Erika építész munkája). Gödöllőn, a Kiskastélyban, a teremben, ahol házasságok köttetnek, általa reppentett vas vadgerlepár ül a faoszlopon, amelybe az ifjú pár monogramjával ellátott vasszegek veretnek, miután kimondatott a boldogító.

 

A műhely a János-hegyen van, szobrászelőd, Pölöskei József alkotott itt valamikor. Főleg fémből, vasból. Létező és soha meg nem valósuló köztéri szobrok makettjei szerteszét. Főhelyen a kohó: két félgömbszerű tűzpartja közé kerül a koksz. A fújtató ma már kompresszoros, de ez az egyetlen kényelmi kompromisszum: kalapácserdő az állványokon, a legnagyobb letámasztva, van vagy tízkilós. Tízéves fiam épp elbírja, de aztán leteszi. A fogót is elfogódva veszi kézbe, de büszkén tartja az üllőn a vasat, amíg meleg. Õ most alkot, ráadásul az apjának készít maradandót. Egy sörnyitót.

 

Mióta elkészült, kovács akar lenni. Kellő komolysággal kezelem a kérdést. Kipróbálom a szerszámot, lepattintok vele egy kupakot. És látom magam előtt a fiamat, vasra verve.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.