Mitől lesz okos a házunk?

Mitől lesz okos a házunk?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Angol kutatók szerint az okos szót többet használjuk, mint a számítógép kifejezést, mert számítógépünk buta és lassú, míg a mosóportól a telefonon át a fűtésünkig már minden okos lett. Félretéve a tréfát, az épületeknél okos az, ahol sok-sok szenzort (érzékelőt) építünk be életterünk megfigyelésére, az érzékelt dolgok logikus és széles körben történő felhasználása pedig oly módon történik, hogy abba mindenképpen belekombináljuk az internetet is. Vagyis: szenzorok sokasága, internet és automatizálás.

mitolleszokosahazunk 720


Napjaink legnagyobb fejlődése az adatok gyűjtésében és azok feldolgozásában rejlik. Az adatgyűjtésnek sokszor rossz, sokakból szorongást kiváltó, pejoratív értelme is van, de adataink okos módon történő megosztása sokkal inkább javunkra válik, minthogy félnivalónk lenne az egész életünket körülvevő szenzorok használatától.

Múlt, jelen és jövő
Szerencsére néhány éve már a szélesebb fűtéstechnikai piacot is elérte az értelmes és megfizethető okosítás, míg korábban e területen a gyártók az okos dolgokat kizárólag a prémiumkategóriába próbálták pozícionálni, így hazánkban gyakorlatilag eladhatatlanok voltak. Nem is szólva arról, hogy működésük elsősorban a gyártók számára történő adatgyűjtést szolgálták, a cél nem a felhasználók széleskörű kiszolgálása volt. Ez szerencsére mára megváltozott, a legolcsóbb készülékekhez is elérhetőek az okos kiegészítők, és áruk sem olyan, hogy azonnal lemondjunk róla, ha meglátjuk.
A legtöbbet eladott fűtésokosító készülékek elsősorban a cirkókhoz kapható okos termosztátok, amelyek ára 30 és 60 ezer forint között mozog, és használatukkal elérhető otthonból vagy akár lakásunktól távolról is a fűtési rendszer néhány lényeges alapbeállítása. A legtöbb ilyen okos termosztátnak van ingyenes applikációja a két legnagyobb platformon, amely alkalmassá teszi telefonunkat otthonunk komplett fűtésvezérlésére: hőmérsékletet nézhetünk meg és állíthatunk, akár a használati meleg vizet is figyelhetjük, sőt, ezen kívül sok okosságát, mindenféle időzítő és időjárási funkciókat lehet hozzá kapcsolni. Használatával nem kell odasétálni a kazánhoz vagy termosztáthoz, hogy állítsunk rajta, vagy megnézzük a fűtésünk működését. Természetesen a felhasználók számára az okos rendszerek használata elsősorban nem e kényelmi funkciók miatt ajánlott, hanem hogy okosan, környezetünk (no és pénztárcánk) megóvására, az energiafelhasználás csökkentésére fogjuk be. Saját családunk tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy míg korábban egyszerű, heti programozású termosztátot használtunk, sokszor alakult ki „forradalmi hangulat”, ha valaki korábban tért haza, mint ahogy a termosztát a heti időprogramja szerint beindította a magasabb hőfokú fűtést. Most, az okos termosztát használatával a családtagok időben módosíthatják a programot, tetszésük szerint emelhetik a fűtés hőfokát. Ha elutazunk és esetleg induláskor elfelejtjük levenni a fűtést, akkor sincs gond, bármikor megtehetjük, otthonunktól távol is. Ezek a dolgok pedig a kényelmen túl valós forintokban jelentkező megtakarítássá válnak, és energiát is spórolunk a Földnek.

Sok kazán alkalmas az „opentherm” termoszátok fogadására. Az „opentherm” egy szabványos kommunikációs nyelv, ami lehetővé teszi, hogy kazánunkkal egy teljesen más gyártótól származó, de szintén ezt a nyelvet beszélő okos termosztáttal is megértesse magát. Vagyis „opentherm” fogadására alkalmas kazán vezérelhető egy más gyártó, adott esetben számunkra jobb funkciókkal felruházott eszközével. E kommunikáció kétirányú, azaz utasíthatjuk a kazánt, de adatokat is kaphaunk a fűtőberendezés állapotáról, működési paramétereiről.
A jövő viszont messze túlmutat az egyszerű termosztátokon. Ha adatainkat ésszerűen osztjuk meg, akkor a rendszerek a közeljövőben tudni fogják maguktól, mikor megyünk haza, és a dolog teljesen automatizálhatóvá válik.

mitolleszokosahazunk 1Ma már van olyan okosotthon megoldás is, amely felismeri az emberi arc hangulatát, és ahhoz igazítja a lakásban a fényerősséget.


Mi lehet még okos a házunkban?
Rögtön adódik a válasz, hogy talán mi is, mert a sok kütyü használatával egyre inaktívabbá válunk. Igen, a világ megváltozik körülöttünk, felgyorsult, bizonyos feladatokat átvesznek tőlünk a gépek, de ez a sok gép és eszköz újabb, másfajta feladatok elé állít bennünket: alkalmazkodunk kell hozzájuk, tanulnunk kell egy egész életen át. Mert ha csak egy új operációs rendszer használatának megtanulására gondolunk, vagy akár egy új telefon megismerésére, bizony minden sok fejtörést és újabb tanulást hoz magával.
Az okosotthon nemcsak fűtésből, hanem világításvezérlésből és rengeteg más elektromos berendezés szenzorokkal és internetkapcsolattal való ellátásáról szól, így a telefonunk és jelenlétérzékelők használatával a lámpák kapcsolása is automatizálható. Ezek az okos eszközök képesek lesznek szokásaink megfigyelésével akár arra is, hogy a családtagoknak megfelelő tévéműsort kapcsolják be, vagy éppen hűtőnk figyelmeztessen, ha kedvenc sörünk elérte a megfelelő hőfokot. Szóval, még ha egyelőre elképzelni is nehezünkre esik, lakásunk okosítása a következő évtizedben nagyon is széles körben következik be. Ha házépítésre adjuk a fejünket vagy csak felújítjuk lakásunkat, rengeteg kérdés merül fel bennünk, mert már szinte minden berendezésből lehet okosat kapni. Lehet okos a redőnyünk, ami figyeli a fényviszonyokat, az időjárást, a nappalokat és éjszakákat, de akár a telefonunk ébresztőjével szinkronizálva akár segíthet a felébredésben is. A világítási rendszerek is okosíthatók, kapcsolhatnak fel és le jelenlétünk alapján, vagy éppen változtathatják a világítási képeket, attól függően, hogy éppen elalszunk-e vagy már felébredtünk.
A bennünket körülvevő biztonsági rendszerek is lehetnek okosak, az ajtózárak képesek felismerni bennünket, a tulajdonosakat, a kulcsok elővétele nélkül beengedhetnek, de éppen ki is zárhatják a takarítónőt, ha alkalmatlan időben érkezik.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ legjobb középülete az új Néprajzi Múzeum

A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards londoni díjátadó gáláján a Liget Budapest Projekt keretében épülő Néprajzi Múzeum hétfőn megkapta az Európa legjobb középülete díját, a nap végén pedig már világ legjobb középülete díjat is elnyerte. A díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket. A Néprajzi Múzeum épülete ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, és így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé. Az elismerés Magyarország számára történelmi léptékű győzelmet jelent, különös tekintettel arra, hogy egy állami beruházást választott a világ legjobbjának a nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri. Az International Property Awards 25 éves történetében először fordult elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen. A Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó World's Best díjat. A Liget Budapest Projekt keretében Európa egyik legrégibb közparkja is megújul, miközben egyedülálló kulturális intézmények jönnek létre, világviszonylatban is kiemelkedő építészeti megoldásokkal, amit az épülő Néprajzi Múzeum most átvett díja is bizonyít. A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója a díj átvétele után azt mondta, hogy a díj nem csupán a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet. A díj jól mutatja, hogy az ingatlanfejlesztés minőségének és az építészeti kultúra progresszív fejlődésének előmozdításában kulcsszerepet játszó magyar cégek képesek gyorsan reagálni az egyéni igényekre és mai folyamatokra, emellett az értékőrzésben is kimagaslóan teljesítenek.  

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}