A lábazat se maradjon ki!

A lábazat se maradjon ki!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Épületünk lábazata nemcsak a homlokzati látvány szempontjából fontos, hanem műszaki jelentősége is nagy. Látvány szempontjából a lábazatra „ül” az épület, ez „alapozza” meg a házat. Műszaki szempontból a lábazat helyes kivitelezése azért fontos, mert a rossz tervezés/kivitelezés károkat okozhat házunkban, és nem csak a leváló, lemálló, szétfagyó lábazat látványa okoz bosszúságot.

alabazatsemaradjonli 720


Mivel a lábazat „leülteti” a házat a talajra, kapcsolatot teremt vele, ezért (hacsak az építészeti koncepció kifejezetten mást nem mond) érdemes mindig sötétebb színűnek lennie, mint a homlokzat többi részének, így adva stabilitást házunknak. Ezt a hatást jó anyagválasztással érhetjük el. A lábazat anyaga sokféle lehet, errol később ejtünk szót. Fontos kérdés a lábazat magassága is, eloírás szerint az épületet minimálisan 30 centiméterig fagyálló lábazattal kell ellátni. De! Lábazatunkat felvihetjük magasabbra is, az ablakok aljáig, illetve nagyobb épületeknél akár a földszint tetejéig is, ami mindig az építészeti koncepciótól függ.

Mi a lábazat műszaki szerepe?
Hogy mi is a lábazat műszaki szerepe épületeinken? Megvédi a házat a csapó esőtől, hótól, mechanikai védelmet nyújt, ellenáll a fagynak és egyéb káros talajközeli behatásoknak. Lábazatunk lehet „pozitív” vagy „negatív”: a pozitív lábazat kiáll a homlokzati síkból, a negatív beljebb van a homlokzati síknál. Pozitív lábazatot csak átgondoltan, nagy keménységű fagyálló anyagból szabad készíteni (pl. terméskő), de itt is érdemes inkább negatív irányba elmenni. A pozitív lábazat tetejét ugyanis állandóan áztatja az eső és hó, nincs rajta vízcseppentő (lehet vízcseppentős lábazatkialakítást is építeni), és sok probléma lehet a lábazat-vakolat csatlakozásánál is.

alabazatsemaradjonli 2
Milyen anyagokból készüljön?
Anyaga szerint lehet kő, műkő, tégla, klinkertégla, klinkerlapok, burkolólapok, műgyantás vakolat, kivitelezésük szerint pedig lehet az alapokon álló, kapcsozott, ragasztott vagy vakolt.
KŐLÁBAZAT. Kőlábazatot régebben építettek tömbkövekből is, ezek 10-15 cm vastagságú kövek voltak, acél kapcsokkal rögzítve a falazathoz, gyakran az épülettel együtt készítve. Találkozhatunk kisebb fűrészelt, faragott (kézi faragás) vagy szabálytalan görgeteg kövekből rakott lábazatokkal habarcsba ragasztva, váltósoros, kiegyenlítő réteges, rakásban. Rakhatjuk lábazatunkat még ciklop rakásban is, ezek közel egyforma nagyságú öt-hatszögletű kövek, de még számos módon készíthetjük, viszont ügyeljünk néhány részletre! Ha kővel dolgozunk, kizárólag fagyálló, tömör szerkezetű követ válasszunk, és gondoskodjunk biztonságos rögzítésükről kapcsokkal, ko konzolokkal, vagy használjunk ragasztót.
MŰKŐLÁBAZAT. A műkőlábazat kő őrlemény és cement keverékéből készül, nevezhetjük egyfajta betonnak is. A keveréket a falra szerelt ún. rabitzhálóra hordják fel vagy zsaluzatba öntik, a felszínét eldolgozzák, szilárdulás után pedig csiszolják és megdolgozzák a felületet. Készülhet színes (porfesték hozzáadásával) vagy szürke kivitelben. Felrakása nagy szakértelmet, tapasztalatot igényel, megfelelő utógondozással sokáig tartós felületet ad.
KLINKERLÁBAZAT. A klinkerlábazat téglából vagy téglány lapokból készül. A klinker természetes agyag alapanyagú, zsugorodásig égetett építési kerámia, rendkívüli tartóssága, fagy-, kopás-, napfényés savállósága kifejezetten alkalmassá teszi lábazat burkolására. Klinkertégla-lábazatot az alapról kell indítani, esetleg egy másodlagos tartószerkezetről, ennél azonban ügyelnünk kell a korrózióra, illetve annak elkerülésére. A klinkerlapokat az előre elkészített, burkolásra alkalmas felületre kell ragasztani, amelyhez kizárólag a rendszerhez tartozó ragasztó- és fugázóanyagot szabad használni. A téglánylapokat a sarkoknál tompa illesztéssel csatlakoztassuk, „gérbe” vágni (45°-ba) nem nagyon lehet, viszont szinte mindegyik gyártónál vásárolhatunk sarokelemeket, amelyekkel a kész lábazat a sarkoknál szinte megkülönböztethetetlen az igazi téglaburkolattól.
BURKOLÓLAPOKBÓL KÉSZÍTETT LÁBAZAT. A burkolólapokból készített lábazatnál figyeljünk arra, hogy kizárólag fagyálló burkolóanyagot válasszunk, és feltétlenül fagyálló flexibilis ragasztóval rakjuk fel. Itt is előzetesen gondosan elő kell készíteni a felületet, amire rákerül a ragasztó és a burkolat. Mivel a lábazat a mechanikai sérülésektől is véd, a kiválasztott burkolóanyagnak megfelelő keménységűnek és vastagságúnak kell lennie.
MŰGYANTÁS LÁBAZAT. Az akrilgyanta kötőanyagú, színes kvarchomok töltőanyagú (+adalékszerek, víz) díszítő lábazati vakolatot, az úgynevezett „mozaik vakolatot” a hőszigetelés előkészített felületére hordjuk fel. Mivel ez az anyag víztaszító, különösen fagy- és sóálló, lemosható, különösen alkalmas lábazatvakolat céljára, de akár díszítő vakolatként is alkalmazható beltérben.

alabazatsemaradjonli 1
Mi kerüljön a lábazat mögé?
A fentiekben csak a lábazatok külső kérgét tekintettük át, most nézzük, mit kell tennünk, hogy mögötte se a víz ne jusson be az épületünkbe, se hőszigetelési problémák ne adódjanak. A lábazat mögött a vízszigetelést – célszerűen – a lábazat tetejéig fel kell vezetni, ha azonban a lábazatot magasra visszük, elég 45-50 cm-ig szigetelni. A lábazat mögötti hőszigetelést csatlakoztatnunk kell a homlokzati hőszigeteléshez, megszakítás nélkül. Régi épületek utólagos, nyílászárócserével egybekötött hőszigetelésénél gyakori probléma, hogy a lábazatra már nem kerül hőszigetelés, mert „olyan szép a régi kőburkolat”. Vigyázat azonban, ilyenkor hőhíd keletkezik, s ha eddig nem is tapasztaltuk, lakásunk belülről akár penészesedni kezdhet. Ha ez bekövetkezik, csak az a megoldás marad, ha a kő lábazatra egy kiegyenlítő vakolatréteg felhordása után hőszigetelést rakunk. Amennyiben a régi kőburkolatot szeretnénk megtartani, bontsuk le, vigyázva a vízszigetelésre (a köveket a bontás során azonnal számozzuk be, fényképezzük le, hogy ugyanoda tudjuk visszarakni), tegyünk fel hőszigetelést, majd megfelelő tartószerkezetre helyezve – ragasztva vagy pálcás bekötéssel – visszahelyezhetjük a köveket, számolva azzal, hogy a legnagyobb gondosság mellett is csak 70-80 százalékát tudjuk felhasználni. A lábazat hőszigeteléséhez mindig XPS hőszigetelő lemezt alkalmazzunk, mert az nem nedvszívó, zárt cellás anyagszerkezetéből adódóan igen alacsony, szinte elhanyagolható a vízfelvétele (0,2–1,0 V%). A hőszigetelés mögötti vízszigetelést a teherhordó falra ragasszuk – egy alávakolás (pacsekolás) után, a tervező által előírt minőségben és magasságban. Részben vagy egészben erre ragasszuk oldószermentes (PUR) ragasztóval és tárcsás rögzítéssel a hőszigetelést. A kő és tégla lábazatokat a hőszigeteléstől „elhúzva” légréssel is rakhatjuk, mindez a páratechnikai megfontolásoktól/ számításoktól függ, gondoskodva a légrés be- illetve kiszellőzéséről, és a mögé bejutó nedvesség kivezetéséről is. Lábazatunk néha felújításra, tisztításra is szorul, amelyet végezhetünk vizes (szappanos víz) vagy vegyszeres lemosással, gőzborotvával vagy – kő lábazat esetén – homokfújással. A vegyszeres lemosásnál nézzünk utána a gyártó szakvéleményének is. A homokfújásos tisztításnál, ha puha mészkőből van a lábazatunk, óvatosan járjunk el, mert a homokfújással együtt „elmúlhat” a lábazatunk is.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu