Szellőzés vagy/és klíma?

Szellőzés vagy/és klíma?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az épületek fejlődésével egyre több gépészeti berendezés kerül lakóépületeinkbe. De vajon valóban szükségünk van ezekre? Néhány évtizede még elviseltük a nyarakat klíma és szellőztető rendszer nélkül, ma már otthonunkban is egyre inkább vágyunk a forró nyári levegő falon kívül tartására. A kérdés csak az, hogy e téren hol húzódik az egészséges határ.

szellozes201704 720


A gépi szellőzés és/vagy klíma mind nagyobb térnyerésében megnövekedett komfortigényeink mellett nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az utóbbi évtizedben nyaranta akár hetekre is elviselhetetlenül forró hetek köszöntenek ránk, megnehezítve a normális munkavégzést, otthonainkban az éjszakai pihenést. A téma kapcsán azonban az energiatakarékosság szempontjaira is figyelemmel kell lennünk, még akkor is, ha épületeink szigetelésével és nyílászáró-cseréjével nagyot léptünk előre.

A tökéletes mégsem tökéletes
A jó minőségű nyílászárók alkalmasak a külső levegő teljes kirekesztésére, gyakorlatilag légmentesen zárnak, a friss levegőt kint, a párás levegőt pedig bent rekesztve. Épületgépészek gyakorta szembesülnek olyan problémával, hogy egy jól megépített vagy felújított, jól szigetelt, nyílászárócserén átesett házban télen az ablakokon folyik a víz, sőt, nem ritka, hogy a falakon penész jelenik meg, a gardróbszobában, ahol nem jár a levegő, penészfoltosodnak a ruhák. A lakástulajdonosok felháborodása érthető, hiszen egy vagyont költöttek az építésre/felújításra, és rosszabb lett a helyzet, mint előtte volt. Sajnos a korszerű hűtésekkel is akad gond: a mennyezethűtés például kellemetlen meglepetéseket tud okozni rekkenő melegben. Magas páratartalmú zárt helyiségekben nagyméretű hideg felületeket produkálva bizony előfordulhat, hogy egyszerre csak csöpögni kezd a víz a mennyezetről.

Mi lehet a baj?
Tény, hogy a korszerű épülettechnikai megoldások új problémákat hoznak, mert a friss levegőt kizárjuk, az általunk termelt párát pedig bent tartjuk a lakásokban. Valóban, a jó nyílászárók mellett nem elegendő a napi egyszeri vagy kétszeri szellőztetés, pláne, ha családunk nőtagjainak bevett szokása, hogy a mosott ruhát a gyerekszobában teregeti ki. A bajt csak fokozza, ha a korszerű fűtő-hűtő megoldásokat alkalmazzuk, mert ezek esetében külön figyelni kell a páraegyensúlyra is. Ha a hűtött felület hőmérsékletével harmatpont – azaz a víz kicsapódásához szükséges hőmérséklet – alá megyünk, akkor már akár vízcseppek potyoghatnak a nyakunkba a mennyezetről.
Az épületszerkezetek hőmérséklete csak nagyon lassan változtatható, és adott esetben az egy helyiségben tartózkodó túl sok ember is képes a kívánt páratartalmat percek alatt felborítani. A hűtés korlátja ebben az esetben nem a hőmérséklet, hanem a páratartalom lesz.

Vissza a régi ablakokhoz, vagy mégsem?
A legtöbb új építésű lakásban találkozunk a szobák külső ablakaiba szerelt légbevezetőkkel, amelyek gyakorlatilag a jó légzárású nyílászárók tudatos „elrontására” hivatottak. A beltéri oldalon elhelyezett páraérzékelős zsaluszerkezet friss levegőt enged a helyiségbe, amikor túlságosan nagy odabent a páratartalom. Ez a maga egyszerűségével jó megoldást nyújt kisebb alapterületű, hagyományos radiátoros fűtéssel ellátott lakásokban, ahol a beáramló téli hideg levegőt az ablak alatt lévő radiátor felmelegíti, és nem engedi, hogy betóduljon a lakásba.
Egy családi házban, ahol az alacsony hőmérsékletű fűtés miatt nagyméretű felületfűtést alakítanak ki, nem ez a legszerencsésebb megoldás: nincs az ablakok alatt olyan fűtőtest, ami meg tudná akadályozni a hideg levegő beáramlását, ráadásul nagy mennyiségű levegőt csak akkor tudunk bevezetni, ha onnan el is vezetjük. Ezt pedig csak lakásszellőztető berendezésekkel lehet megoldani. Ez azt jelenti, hogy gépi úton fújjuk be a külső friss levegőt, és szintén gépi úton szívjuk el az elhasznált párás levegőt. Ilyenkor téli napokon a hideg levegő felmelegítéséről is gondoskodni kell, ezért e rendszerek kivétel nélkül mind hővisszanyerős berendezések, azaz az épületből elszívott meleg (20-22 oC-os) levegővel előmelegítik a kinti hideg levegőt, rengeteg megenergiát spórolva. A folyamatosan működő szellőztető berendezésekhez előfűtés nem szükséges, a bevezetésre kerülő levegőt fel tudjuk melegíteni annyira, hogy ne okozzon hidegérzetet még zimankós téli napokon sem. Opcionálisan lehet elektromos fűtést rendelni a készülékekhez, ezekre azonban a hazai időjárási viszonyok között az esetek legnagyobb részében nincs szükség. A helyiségek folyamatos frisslevegő-ellátása révén egészen kicsi mennyiségek is elegendőek a pára okozta problémák elkerülésére. A helyiségenként bevezetendő 20-40 m3/h légmennyiség még egy nagy családi ház teljes frisslevegő-igénye esetén se megy 300-500 m3/h fölé. Az összességében kicsi légmennyiségek miatt a rendszer halk lesz, kicsi ellenállású, így a ventillációhoz szükséges elektromos teljesítmény is viszonylag csekély marad.

Akkor most szellőzés vagy klíma?
Az energiafogyasztás racionalizálása magával hozza az alacsony hőmérsékletű szerkezeti fűtéseket, hűtéseket, és természetesen a jó szigetelést, a profi nyílászárókat, amelyek az utca zaját és a külső levegőt is kizárják. Ezekkel a korszerű megoldásokkal nem kérdés, hogy a cikk címében szereplő vagy szócskát és-re kell cserélni, ha valóban korszerű és jó megoldást akarunk alkalmazni új épületünkben. A frisslevegő-ellátó rendszerek a hagyományos megoldásoknál jóval nagyobb szakértelmet igényelnek, ezért méretezésüket bízzuk olyan szakemberre, aki valóban jól ismeri a beépítendő megoldást.

szellozes201704 1
A fontosabb elvárások közül lássunk néhányat!

  1. Mivel a berendezés folyamatos üzemű, éjszaka és nappal egyaránt működik, ezért fontos, hogy halk legyen. Alapvető elvárás az is, hogy a csőrendszer ne okozzon áthallást a lakás egyes helyiségei között. A rövid légcsatornák sajnos jól vezetik a hangot, ha szükséges, építsünk be hangcsillapítókat, több helyiség szellőztetésére pedig külön építsünk ki légcsatornát a szellőzőberendezéstől, így a szomszédos helyiségek zaja garantáltan nem hallatszik át.
  2. A bevezetett levegő mennyiségének elegendőnek kell lennie a háztartásban felmerülő páraproblémák megoldására, ezért a bevezetés helyét alaposan át kell gondolni.
  3. Nagyon fontos kérdés a „Hová lehet szerelni?” kérdése. Gyakran előfordul, hogy egyszintes épületeknél a födém fölött szerelik a csöveket, emiatt a cső jelentős hőszigelésére van szükség. Sokkal jobb megoldás, ha a légcsatornákat a lakás fűtött terébe helyezzük, elkerülve ezzel a hőcserélő által előfűtött levegő újbóli visszahűlését, ami viszont felvet esztétikai problémákat.
  4. Biztosítani kell a berendezés szakszerű tisztíthatóságát, ami nem csak az építés során fontos. Rendszeresen gondoskodni kell a központi egységbe beépített szűrők cseréjéről, és időszakonként a csőrendszer tisztítása is fontos teendőnk.


Végül a legfontosabb elvárás, hogy a kivitelezést követően a rendszer valóban azt a teljesítményt és hatékonyságot nyújtsa, amit a lakástulajdonos remélt, ezért a légmennyiségek pontos beszabályozását és a kivitelezését mindig bízzuk tapasztalt szakcégre.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.