Szellőzés vagy/és klíma?

Szellőzés vagy/és klíma?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az épületek fejlődésével egyre több gépészeti berendezés kerül lakóépületeinkbe. De vajon valóban szükségünk van ezekre? Néhány évtizede még elviseltük a nyarakat klíma és szellőztető rendszer nélkül, ma már otthonunkban is egyre inkább vágyunk a forró nyári levegő falon kívül tartására. A kérdés csak az, hogy e téren hol húzódik az egészséges határ.

szellozes201704 720


A gépi szellőzés és/vagy klíma mind nagyobb térnyerésében megnövekedett komfortigényeink mellett nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az utóbbi évtizedben nyaranta akár hetekre is elviselhetetlenül forró hetek köszöntenek ránk, megnehezítve a normális munkavégzést, otthonainkban az éjszakai pihenést. A téma kapcsán azonban az energiatakarékosság szempontjaira is figyelemmel kell lennünk, még akkor is, ha épületeink szigetelésével és nyílászáró-cseréjével nagyot léptünk előre.

A tökéletes mégsem tökéletes
A jó minőségű nyílászárók alkalmasak a külső levegő teljes kirekesztésére, gyakorlatilag légmentesen zárnak, a friss levegőt kint, a párás levegőt pedig bent rekesztve. Épületgépészek gyakorta szembesülnek olyan problémával, hogy egy jól megépített vagy felújított, jól szigetelt, nyílászárócserén átesett házban télen az ablakokon folyik a víz, sőt, nem ritka, hogy a falakon penész jelenik meg, a gardróbszobában, ahol nem jár a levegő, penészfoltosodnak a ruhák. A lakástulajdonosok felháborodása érthető, hiszen egy vagyont költöttek az építésre/felújításra, és rosszabb lett a helyzet, mint előtte volt. Sajnos a korszerű hűtésekkel is akad gond: a mennyezethűtés például kellemetlen meglepetéseket tud okozni rekkenő melegben. Magas páratartalmú zárt helyiségekben nagyméretű hideg felületeket produkálva bizony előfordulhat, hogy egyszerre csak csöpögni kezd a víz a mennyezetről.

Mi lehet a baj?
Tény, hogy a korszerű épülettechnikai megoldások új problémákat hoznak, mert a friss levegőt kizárjuk, az általunk termelt párát pedig bent tartjuk a lakásokban. Valóban, a jó nyílászárók mellett nem elegendő a napi egyszeri vagy kétszeri szellőztetés, pláne, ha családunk nőtagjainak bevett szokása, hogy a mosott ruhát a gyerekszobában teregeti ki. A bajt csak fokozza, ha a korszerű fűtő-hűtő megoldásokat alkalmazzuk, mert ezek esetében külön figyelni kell a páraegyensúlyra is. Ha a hűtött felület hőmérsékletével harmatpont – azaz a víz kicsapódásához szükséges hőmérséklet – alá megyünk, akkor már akár vízcseppek potyoghatnak a nyakunkba a mennyezetről.
Az épületszerkezetek hőmérséklete csak nagyon lassan változtatható, és adott esetben az egy helyiségben tartózkodó túl sok ember is képes a kívánt páratartalmat percek alatt felborítani. A hűtés korlátja ebben az esetben nem a hőmérséklet, hanem a páratartalom lesz.

Vissza a régi ablakokhoz, vagy mégsem?
A legtöbb új építésű lakásban találkozunk a szobák külső ablakaiba szerelt légbevezetőkkel, amelyek gyakorlatilag a jó légzárású nyílászárók tudatos „elrontására” hivatottak. A beltéri oldalon elhelyezett páraérzékelős zsaluszerkezet friss levegőt enged a helyiségbe, amikor túlságosan nagy odabent a páratartalom. Ez a maga egyszerűségével jó megoldást nyújt kisebb alapterületű, hagyományos radiátoros fűtéssel ellátott lakásokban, ahol a beáramló téli hideg levegőt az ablak alatt lévő radiátor felmelegíti, és nem engedi, hogy betóduljon a lakásba.
Egy családi házban, ahol az alacsony hőmérsékletű fűtés miatt nagyméretű felületfűtést alakítanak ki, nem ez a legszerencsésebb megoldás: nincs az ablakok alatt olyan fűtőtest, ami meg tudná akadályozni a hideg levegő beáramlását, ráadásul nagy mennyiségű levegőt csak akkor tudunk bevezetni, ha onnan el is vezetjük. Ezt pedig csak lakásszellőztető berendezésekkel lehet megoldani. Ez azt jelenti, hogy gépi úton fújjuk be a külső friss levegőt, és szintén gépi úton szívjuk el az elhasznált párás levegőt. Ilyenkor téli napokon a hideg levegő felmelegítéséről is gondoskodni kell, ezért e rendszerek kivétel nélkül mind hővisszanyerős berendezések, azaz az épületből elszívott meleg (20-22 oC-os) levegővel előmelegítik a kinti hideg levegőt, rengeteg megenergiát spórolva. A folyamatosan működő szellőztető berendezésekhez előfűtés nem szükséges, a bevezetésre kerülő levegőt fel tudjuk melegíteni annyira, hogy ne okozzon hidegérzetet még zimankós téli napokon sem. Opcionálisan lehet elektromos fűtést rendelni a készülékekhez, ezekre azonban a hazai időjárási viszonyok között az esetek legnagyobb részében nincs szükség. A helyiségek folyamatos frisslevegő-ellátása révén egészen kicsi mennyiségek is elegendőek a pára okozta problémák elkerülésére. A helyiségenként bevezetendő 20-40 m3/h légmennyiség még egy nagy családi ház teljes frisslevegő-igénye esetén se megy 300-500 m3/h fölé. Az összességében kicsi légmennyiségek miatt a rendszer halk lesz, kicsi ellenállású, így a ventillációhoz szükséges elektromos teljesítmény is viszonylag csekély marad.

Akkor most szellőzés vagy klíma?
Az energiafogyasztás racionalizálása magával hozza az alacsony hőmérsékletű szerkezeti fűtéseket, hűtéseket, és természetesen a jó szigetelést, a profi nyílászárókat, amelyek az utca zaját és a külső levegőt is kizárják. Ezekkel a korszerű megoldásokkal nem kérdés, hogy a cikk címében szereplő vagy szócskát és-re kell cserélni, ha valóban korszerű és jó megoldást akarunk alkalmazni új épületünkben. A frisslevegő-ellátó rendszerek a hagyományos megoldásoknál jóval nagyobb szakértelmet igényelnek, ezért méretezésüket bízzuk olyan szakemberre, aki valóban jól ismeri a beépítendő megoldást.

szellozes201704 1
A fontosabb elvárások közül lássunk néhányat!

  1. Mivel a berendezés folyamatos üzemű, éjszaka és nappal egyaránt működik, ezért fontos, hogy halk legyen. Alapvető elvárás az is, hogy a csőrendszer ne okozzon áthallást a lakás egyes helyiségei között. A rövid légcsatornák sajnos jól vezetik a hangot, ha szükséges, építsünk be hangcsillapítókat, több helyiség szellőztetésére pedig külön építsünk ki légcsatornát a szellőzőberendezéstől, így a szomszédos helyiségek zaja garantáltan nem hallatszik át.
  2. A bevezetett levegő mennyiségének elegendőnek kell lennie a háztartásban felmerülő páraproblémák megoldására, ezért a bevezetés helyét alaposan át kell gondolni.
  3. Nagyon fontos kérdés a „Hová lehet szerelni?” kérdése. Gyakran előfordul, hogy egyszintes épületeknél a födém fölött szerelik a csöveket, emiatt a cső jelentős hőszigelésére van szükség. Sokkal jobb megoldás, ha a légcsatornákat a lakás fűtött terébe helyezzük, elkerülve ezzel a hőcserélő által előfűtött levegő újbóli visszahűlését, ami viszont felvet esztétikai problémákat.
  4. Biztosítani kell a berendezés szakszerű tisztíthatóságát, ami nem csak az építés során fontos. Rendszeresen gondoskodni kell a központi egységbe beépített szűrők cseréjéről, és időszakonként a csőrendszer tisztítása is fontos teendőnk.


Végül a legfontosabb elvárás, hogy a kivitelezést követően a rendszer valóban azt a teljesítményt és hatékonyságot nyújtsa, amit a lakástulajdonos remélt, ezért a légmennyiségek pontos beszabályozását és a kivitelezését mindig bízzuk tapasztalt szakcégre.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu