Jól hőszigetelt ház és tökéletes ablakok, vajon a kémény is megfelel ennek a légtömörségnek? Kandalló- és kéményválasztás. Ne a gombhoz a kabátot! Hogyan előzhető meg a kémény átázása?
Vajon eléggé ismert-e, hogy egy kilogramm fa elégésekor minimum 1, egy köbméter gáz elégésekor pedig kb. 1,5 liter víz képződik? A kéményszakértő szerint ez ellen úgy védekezhetünk, hogy a nedvességgel szemben ellenálló kerámia béléscsővel ellátott kéményt építünk be, és a kéményben megjelenő kondenzátumot a csatornahálózaton keresztül vezetjük el. (Ez utóbbit természetesen ajánlatos a helyi vízművel egyeztetni.) Ügyeljünk arra, hogy tüzeléshez csak teljesen száraz fát használjunk, így minimalizálhatjuk a keletkező nedvesség mennyiségét!
JÓ KÉMÉNNYEL SPÓROLHATUNK IS!
A hagyományos kémények hátsó szellőzési csatornáin folyamatosan áramlik ki a levegő a kéményen keresztül, valahogy úgy, mintha bukóra nyitva hagynánk az ablakot. Az ilyen hagyományos kéményrendszernek ez az ún. hátsó kiszellőztetés az egyik alapvető működési jellegzetessége, hiszen a béléscsöve samottból készül. A samott egy tejfölszerű anyag, amit a gyártás során cső formájúvá préselnek, és végül kiégetnek. A kiégetés alatt zárványok, kis légpólusok képződhetnek a samottban, amitől a cső már nem lesz vízzáró, vízhatlan. A kéményben esetlegesen megjelenő víz (pl. ami a kandallóban történő nedves fa elégetése során keletkezik) átszivároghat a béléscsövön, ezért kell a kémény köpenyszerkezetében hátsó szellőzési csatornákat kialakítani, hogy a nedvességet ki lehessen szellőztetni a szabadba (nehogy pl. a fal vagy a padló átvegye ezt a nedvességet, és további problémákat okozzon az épületben). A hátsó szellőzési csatornán folyamatosan kiáramló levegő állandó légmozgást idéz elő, de ez egyetlen energiahatékonyságra törekvő épületben sem engedhető meg!
A modern kémények (Pl. SchiedelAbsolut) nem igényelnek kiszellőztetést, a lakótér levegőjétől függetlenül, zárt rendszerben működnek, ezért akár fokozott hőszigetelésű épületekben is tökéletes megoldást nyújtanak. Ezeknek a kéményeknek a lelke a bordás kerámiacső, amelynek alapanyaga száraz homok. Négyszáz bár nyomás alatt préselik ki cső formájúvá, és miután kiégetik, a cső teljesen vízhatlan lesz, olyan tömör, hogy nem ereszti át a vizet, így nem igényel átszellőztetést sem.
Bár Magyarországon a gázfűtés dominál, gazdaságossága okán is úgy tűnik, reneszánszát éli a fával való fűtés: minden tizedik háztartásban van kandalló, de ugyanennyi a cserépkályha-tulajdonosok aránya is. A fafűtés költséghatékony és egyben biztonságos is csak akkor lehet, ha a kémény is kifogástalanul működik.
A kandalló és cserépkályha sugárzó fűtőfelületek, tehát nem csupán a levegőt melegítik, ezért alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is jobb hőérzetet biztosítanak. A fafűtéses berendezések kéményei esetében kiemelten fontos a minőségi anyagok használata. Ezeknek a felépítményeknek extra nagy terhelést is bírniuk kell, hiszen a kémény minden egyes begyújtáskor erőteljes hőterhelés alá kerül, ami például falazott kémény esetén a téglákat összefogó habarcs megrepedezését okozhatja.
A fűtési rendszer szerves részét alkotó kémény működési hatásfoka javítható azáltal, ha a ház falához hasonlóan, a tetőn túli, szabadon álló felépítményt is szigeteljük. A szigetelés fokozza a kémény hőtartását és időtállóságát, hiszen segítségével ritkábban van szükség a természeti viszontagságok és az idő múlása miatt megrepedezett vakolat felújítására. Mivel a kémény a tetőn helyezkedik el, a vakolat esetleges hiányosságai állandóan szem előtt vannak, viszont a tetőn elvégzendő munka veszélyes lehet, sokszor szakembert igényel, ezért komoly nyűgöt jelenthet minden tulajdonosnak.
Beépítési tanácsok
- Először pontosítsuk a tüzelőberendezés típusát, és ennek figyelembevételével válasszunk kéményt. Fontos a tüzelőberendezés teljesítményadata, és az, hogy milyen tüzelőanyaggal üzemel (pl. 12 kW-os vagy nagyobb, fával, pellettel, biomasszával fűtünk-e majd stb.).
- Már a tervezéskor érdemes tisztázni, milyen berendezés kerül majd rákötésre – mert pl. cserépkályha esetében számolni kell az erős kondenzátum képződéssel. Ebben az esetben tanácsos annak elvezetéséről gondoskodni, amit ha a csatornahálózat segítségével szeretnénk megoldani, egyeztetni és engedélyeztetni kell a helyi vízművekkel is, ugyanúgy, ahogy pl. az esővíz csatornába való bekötését is.
- Az építésnél fokozottan kell figyelni arra, hogy a kéményláb függőleges legyen, mert ez később már nem lesz javítható.
- A kazán vagy kályha bekötési magasságát és irányát már az építés előtt tisztázni kell. A gépésztervezőtől minden szükséges adatot be tudunk szerezni.
- A kéménycsonk és a kazánbekötő cső között minimálisan 1 cm-es hézagot hagyni kell – ez a hőtágulás miatt fontos, hiszen hő hatására a kályha fém füstelvezető csöve jobban kitágul, mint a kerámiacső csonkja vagy más anyag. Ha a kéménycsonk és a bekötő cső között nincs hézag, túlzott felmelegedéskor a kerámiacső elrepedhet!
- A födém- és tetőáttörésnél előírásszerűen meg kell tartani az éghető építőanyagoktól való biztonsági távolságot. Látható tetőszékeknél ajánljuk a kéménytámasztó szerkezet beépítését.
- A kéménytorkolatnál az építési utasítás szerint helyezzük el a torkolati kúpot és a fedlapot, és ha a kémény épületen kívül eső, szabadon álló szakasza másfél méternél nagyobb, akkor a Schiedel megerősítő készlet beépítésével biztosítsuk a kémény stabilitását.
- Az utóbbi évek egyre hevesebbé váló esőzései nagy kihívás elé állítják a kéményeket, ám a kívülről beáramló nedvesség ellen hatékony védelmet jelenthet az ún. esővédő sapka.
A kémény a falazathoz hasonlóan a ház olyan alapeleme, amelyet a későbbiekben már nem lehet kicserélni, fontos tehát, hogy körültekintően, szakemberekkel egyeztetve, energetikai és biztonsági szempontokat szem előtt tartva válasszuk meg!
Hozzászólások