Legkülönlegesebb téglaépületek 2018

Legkülönlegesebb téglaépületek 2018

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Templom, biomassza-erőmű, lakóház, múzeum és egy különleges művészlak is szerepel a Wienerberger Brick Award 2018 versenyén díjazott, természetes kerámiatéglát és -cserepet használó épületek között. A nemzetközi elismerésért 44 ország, közel 600 nevezett építészeti projektjét vizsgálta meg a szakértői zsűri.

wienerbergerbrickaward2018 720


Öt kategóriában hirdettek győzteseket a világ legkülönlegesebb és leginnovatívabb téglaépületeinek versenyén, a Wienerberger Brick Award 2018-on. A nyolcadik alkalommal megrendezett versenyen a független, szakmai zsűri a 44 ország, közel 600, téglát felhasználó építészeti projektje közül választotta ki az 5 kategóriagyőztes, köztük két nagydíjas, illetve a két különdíjas alkotást. A 34 ezer euró összdíjazású versenyen az „Otthon érzem magam” (Feeling at home), az „Együtt élünk” (Living together), az „Együtt dolgozunk” (Working together), a „Közösségi terek megosztása” (Sharing Public Spaces), illetve a tégla különleges, újszerű felhasználási módjait elismerő „Eredeti építészeti megoldások” (Building outside the box) kategóriájában mérettettek meg az épületek.

„Az idén versenybe szálló projektek kiemelkedő innovációikkal nyűgözték le a zsűrit. A merész és kreatív építészeti koncepciók mind a fenntartható és előremutató életterek kialakítását célozták, miközben az építészet legfontosabb igazodási pontját, az egyént tartották szem előtt” – mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG vezérigazgatója. „Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen sok városi projekt ad választ társadalmi kihívásokra, a természetes, kerámia építőanyagok felhasználásával élhető tereket kialakítva” – tette hozzá.

A verseny egyik idei nagydíjasa, egyben az „Együtt élünk” kategória győztese a belgiumi Westkaai Towers 5 és 6 épülete lett, amely két épület egy nagyobb lakóprojekt részeként jött létre. A másik nagydíjat a bázeli Kunstmuseum kibővítése kapta, a svájci épület a „Közösségi terek megosztása” kategória első helyezettje is lett. A komplexum homlokzatát égetett téglából hozták létre, amelyeket azonban – nitrogén segítségével – a sárgás-vöröses árnyalat helyett szürkévé tettek. Az „Otthon érzem magam” kategóriában a zsűri az Atlas House épületét találta a legjobbnak. A Hollandiában, egy apró telekre tervezett, háromszintes lakóház kívül és belül is téglaborítást kapott. Az „Együtt dolgozunk” kategóriájában egy vietnámi műteremlakás remekelt. A Tropical Space tervezte Terra Cotta Studio elnevezésű épület egy kerámiaművész otthona és munkahelyeke, ahol a szokatlan homlokzati megoldás nemcsak megjelenésében, de a levegő átengedésével az épület hőmérsékletének szabályozásában is szerepet játszik. Az „Eredeti építészeti megoldások” idei nyertese a Värtan Bioenergy CHP erőmű Stockholmban, amely a világ legnagyobb, városi, biomasszán alapuló kogenerációs erőműve, hajlított homlokzatát pedig függőleges téglaelemek borítják. Különdíjat érdemelt a San Bernardo kápolna az argentin pampákon, amelynek atmoszféráját – vezetékes víz és elektromosság hiányában – kizárólag a napfény és a természet határozza meg, az épület előtti faoszlop árnyéka pedig napi egyszer egy keresztet formáz a falakon. A másik különdíjat a spanyolországi Vilanova de la Barca templomának felújítása érdemelte ki. A 13. századi épületet a spanyol polgárháború idején rombolták le, újjáépítése pedig, a tégla és a kerámiacserepek segítségével a történelmi épületszövet és a jelen innovatív megoldásainak sajátos összekapcsolódása.

Az idei verseny tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy – főként városi környezetben – az építészeti innováció, a vonzó, de egyben fenntartható lakó- és munkahelyek iránti igény egyre nagyobb, miközben a települések az épített környezet és az ott lakó emberek közötti harmónia megteremtésére is törekszenek. Az esztétikai, technológiai, minőségi és fenntarthatósági, energiahatékonysági szempontok éppen ezért helyezik előtérbe az olyan, versenyképes árú és természetes építőanyagokat, mint az agyagból készülő kerámiatégla és -cserép.

bázeli Kunstmuseum

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.