Járjon-e állami támogatás az építkezőknek, felújítóknak – és ha igen, miért?
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Most nyári szünet van,
leközelebb ősszel találkozunk!
Érdemes figyelni a honlapot,
illetve feliratkozni az Építő Közösség HÍRLEVELÉRE!

 

Addig is...

 

 

 

19.06.19. Edzőtábor resize 

Gyorstalpaló építkezőknek, felújítóknak, szakembereknek!

Egy nap alatt felvértezünk tudással, hogy megalapozottan választhasd ki a hatalmas választékból otthonotok fűtési rendszerét!

Az idei, 3. Építkezők Edzőtábora a házépítés, házfelújítás az építkezőknek egyik legtöbb főfájást okozó területéről szól: a fűtési rendszer átgondolt kiválasztásáról!

3. ÉPÍTKEZŐK EDZŐTÁBORA

Budapest, Lurdy Ház

2019. szeptember 14.  9-16 óra

Ott a helyem!

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Járjon-e állami támogatás az építkezőknek, felújítóknak – és ha igen, miért?

- avagy Don Quijote után egy kis aktuálpolitika

 

Aki jövőre szeretne elkezdeni építkezni, vagy éppen komolyabb felújítást tervez, ezen az őszön csak kapkodhatta a fejét. Egymást érték a kormányzati megnyilatkozások arra nézve, hogy
a/ jövőre itt a Kánaán, egy csomó támogatáshoz juthatnak majd az energiatakarékosságért fáradozó építkezők, felújítók,
b/ sajnos a kekec Unió miatt magánszemélyek továbbra sem fognak jelentős pénzekhez jutni ezen a területen. (Az mellékes, hogy ezt az Unió később cáfolta.)
A mai blogban megpróbálom kitalálni, mivel is számolhatnak (most éppen) az érdekeltek, de egyben azon is szeretnék egy kicsit „filozofálni”, miért támogatja minden hosszú távon gondolkodó állam a magánépítkezőket is.

 

Pnz

 



Akkor lesz, vagy nem?

 

Szerintem kevés ember van ebben az országban, aki a címben feltett kérdésre felelősségteljes választ tudna adni – a pletykák alapján most éppen úgy tűnik, hogy lesznek támogatások, de ezek alapvetően nem lesznek nem visszatérítendőek. (Érthetően: kamattámogatott hitelek, esetleges ÁFA-csökkentés tartozhatnak péládul bele ebbe a körbe.)


 

Miért kell(ene) támogatni a magántulajdont?

Tulajdonképpen teljesen jogosan merülhet fel a kérdés (főleg azokban, akik nem építkeznek), hogy miért kap támogatást az államtól az, aki a magántulajdonát teszi jobbá, értékesebbé – vagy éppen egy ilyen magántulajdont vesz meg/hoz létre? (Figyelem, meglehetősen szubjektív válaszok következnek!)

Először is: aki egy házat (egy otthont!) épít magának, az a tulajdonszerzés egy különleges módját választja. Gondoljon bele: ha valaki egy autót vesz magának, és nem sokkal később külföldön vállal munkát, akkor beül az autóba – és autóstól eltűnik az országból.
Ha viszont valaki Magyarországon építkezik, akkor – akár akarja, akár nem, akár gondol rá, akár nem! – egyben a nemzeti vagyont is gyarapítja! Az épület ugyanis (tőle függetlenül) itt lesz még 50-100 év múlva is.
Ha jó minőségben épült meg, akkor még generációknak fog otthonul szolgálni idehaza, ha viszont rosszban, akkor egyszersmind a problémáit is ráhagyományozza a következő generációkra. (Gondoljunk a néhány évtizeden belül hatalmas pénzekért felújításra szoruló panelokra!)
Az államnak tehát igenis nem szabadna mindegy legyen, hogy mi épül az országban.



A pénztelenség csapdája

A fentiekből következő csapdahelyzet illusztrálására egy néhány évvel ezelőtti történetet szeretnék ideidézni.
Akkoriban egy felújítási projekt megszervezésével bíztak meg, így jutottam el egy energiaauditor társaságában egy csepeli házhoz. Valójában már akkor láttuk, hogy itt túl sok babér nem fog teremni nekünk, amikor kiszálltunk a kocsiból. A meglehetősen nagy telken egy kicsi és rozoga házikó állt, mögötte a domboldalon pedig éppen épült egy szintén kicsi, de újnak tűnő ház.
Kiderült, hogy az eredeti ház egy idősödő házaspáré, a felső ház pedig a régi melléképület átépítésével jön létre: ide fog költözni a házaspár nagyfia a feleségével és nemrég született kisgyerekükkel. (Persze ez is a pénzhiányból fakadó szükségmegoldás volt.)
Gyorsan kiderült, hogy a család sajnos egyáltalán nem hitelképes (pedig akkoriban még nem voltak ennyire szigorúak a hitelezés feltételei), a lejáró lakástakarék-pénztári szerződésüket pedig már beforgatták a gyerekek házába. Egyéb felújításról (amiért mentünk) tehát szó sem lehetett, de ha már ott voltunk, akkor szétnéztünk.
A régi házban egy ezeréves gázkazán működött, bármely percben élete végére érhetett. Az is kiderült, hogy a fiatalok a fenti házban szintén egy kisebb gázkazánban gondolkodnak.
Mivel a két épület nem volt nagyon messze egymástól, így feltettük a kérdést, hogy nem lenne-e célszerű a most vásárolt új, és az egy-két éven belül kényszerűségből vásárlandó hagyományos gázkazán helyett venni egyetlen nagyobb teljesítményű és jobb hatásfokú kazánt (akár egy kondenzációsat is) – és azzal fűteni mindkét házat? Az üzemeltetés is olcsóbb lenne, ráadásul a két hagyományos kazán együtt még egy kicsit drágábbnak is bizonyulna, mint az egy darab, igaz önmagában drágább minőségibb megoldás. (Csak a példa szemléltetésére kerüljenek a hagyományos kazánok 2 x 100.000 Ft-ba, a nagyobb teljesítményű, jobb hatásfokú 150.000 Ft-ba. A valódi árakra már nem emlékszem.)

És ekkor jött a döbbenetes válasz, ami után az ember csak tehetetlen dühöt tudott érezni.
„Ezt mi is kiszámoltuk” – mondta el az úr. „Tudjuk, hogy ez lenne a racionális megoldás. De nekünk jelenleg egész egyszerűen NINCSEN plusz 50.000 Ft-unk!”
Ennyi pénz hiányzott ahhoz, hogy ebben az otthonban hosszú távon megoldják a család problémáit, kevesebbet fogyasszanak, kevésbé legyenek kiszolgáltatva a rezsiköltségeknek, kevésbé szennyezzék a levegőt – és még sorolhatnám.
Ezt a képzeletbeli 50.000 Ft-ot kellett volna valakinek odaadnia/megelőlegeznie. És ez már nem (csak) piacgazdasági kérdés.


 

Hogyan gondolkodik az okos állam?

Hogy ez a probléma mennyire valós, arról megint egy jó pár évvel ezelőtti példát szeretnék hozni.
Annak idején a cégemmel (mármint ahol dolgoztam) Felső-Ausztriában jártunk, meg szerettük volna ismerni azt, hogy milyen állami támogatásokkal számolhat egy ottani építkező. (Röviden annyit, hogy megdöbbentünk a támogatások sokféleségén.) Ez még abban az időben történt, amikor még a napkollektorok (nem napelemek!) is éppen hogy kezdtek elterjedni, és még a szigetelési láznak is csak az elején jártunk.
A rendszert megismerve én annak idején arra jutottam, hogy ha egy ottani Hans elkezdett számolgatni (mert egy gazdag országban is osztanak-szoroznak az építkezők), akkor az jött ki neki, hogy ő bizony nem vásárol és szereltet kollektorokat a házára, mert nem éri meg neki.
Ekkor lépett azonban közbe az állam, amely pontosan kiszámolta, hogy az egy szem Hans kollektoraival marginális energiamegtakarítás érhető el országos szinten – de sok-sok Hans már sokra megy. A sok apró megtakarítás által csökkenhet az ország energiafüggősége, kevesebb lesz a szén-dioxid kibocsátás, így a kvótákkal is jobban lehet gazdálkodni – az országnak tehát megéri egy kicsit megtámogatni a sok-sok Hans-ot, hogy ennek a támogatásnak köszönhetően már megérje nekik belevágni - például egy kollektoros beruházásnak.
Az eredmény: mindenki jól járt.

Csak remélni lehet, hogy jövőre immáron idehaza is az ilyen nyer-nyer elvrendszer jegyében összeálló EU-s és állami támogatások segítségével újulhat meg minél több otthon!
Aki hallja, adja tovább!
:-)

Utóirat: A mi otthonunk újságon túl Az építő közösség Facebook-oldalán is első kézből és azonnal értesülhet az esetleges pályázatokkal kapcsolatos tudnivalóktról!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}