Don Quijote építkezik (4. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
019. február 6. (szerda) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote építkezik (4. rész)

- avagy ki védi meg az építkezők érdekeit?

 

A Tervcafékat sokszor azzal kezdem, hogy senkit nem akarok ezzel elrémiszteni, de – ellentétben sok európai országgal - Magyarországon az építkezésnél, felújításnál csak magukra számíthatnak.
Valószínűleg nem csak Németországot lehetne felhozni, de ott biztosan működik egy olyan rendszer, ami önmagában megakadályozza, hogy bizonyos minőség alatti épületek épüljenek.

Ennek az – idehaza még hiányzó – rendszernek egyik eleméről, az egyfajta garanciát jelentő kamarai névjegyzékek hiányáról már írtam a mini-sorozat 2. részében (Ide kattintva elolvasható!)
Ma megnézünk még három hiányzó láncszemet – amelyeket – jobb híján – az építkezőknek kell pótolniuk.

 

Baupolizei

 

 

Egységes, jól kitalált gyakorlat


Szerintem Németországban még arra nézve is létezik ajánlás, hogy miként kell szakszerűen becsavarni egy csavart. Idehaza ehhez hasonló kivitelezői ajánlások még csak most kezdenek megjelenni. Sokáig a szabványok jelentették az egyedüli igazodási pontot, de
- a szabványok nagyobb része inkább termékszabvány, nem magára a beépítésre vonatkozik,
- a ma már többségében uniós szabványok jelentős része a mai napig nem férhető hozzá magyar nyelven (ok: pénzhiány),
- meg egyébként is: a szabványok használata nem kötelező…

A szakmai irányelvek fő jellemzője (egyben legfontosabb elvárás is velük szemben), hogy egy teljes szakma véleményét tükrözzék vissza! (Éppen ebben különböznek az alkalmazástechnikai útmutatóktól, melyeket minden egyes cég a maga termékeire nézve ad ki.)
Egy konkrét példával élve: nem olyan régen jelent a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) homlokzati hőszigetelő rendszerekre vonatkozó Irányelve, mely valamennyi, a magyar piacon meghatározónak számító gyártó egységes véleményeként fogalmazza meg, hogy a homlokzatra kerülő hőszigetelő táblákat ún. perem-pont módszerrel kell felragasztani. (Mind a mai napig tartja magát ezen a területen jónéhány „alternatív szakmai legenda”…)

 

15.10.15. THR kp
Egy példa az irányelvre. A szakma egységes álláspontja szerint (legalább) így kell ragasztóval megkenni biztonságos felragasztáshoz a homlokzati hőszigetelésbe kerülő szigetelőlapokat

 

Maradva a németországi példánál: ott, ha egy megrendelő és kivitelező között vitára kerül a sor, akkor a bíróság egyszerűen azt nézi meg, betartotta-e a kivitelező az éppen ott aktuális szakmai irányelveket. Ha igen, neki van igaza, ha nem, akkor a panaszosnak.
A szakmai irányelvek fontosságát Magyarországon felnagyítja, hogy még mindig nagyon sok építkezés zajlik részletes kiviteli terv nélkül. (Arról is volt már szó ezeken a hasábokon, hogy az engedélyezési, 1:100-as terv nem sokkal több egy skiccnél…) Ilyenkor a kézbe kapott „tervet” szinte minden szakember másként fogja olvasni, értelmezni (a magyar szakemberek nagyon kreatívak!) – az eredmény pedig a teljes káosz lesz. Ha pedig az építkező maga szervezi az építkezést (azaz nem egy fővállalkozót bíz meg), akkor ebben a káoszban neki kell(ene) rendet vágnia.

 

Az ellenőrzés fontossága


Németországban ráadásul nem csak irányelvek, útmutatások léteznek, hanem olyan hatóságok is, melyek ezek betartását folyamatosan ellenőrzik! (Ez a hírhedt Baupolizei.)
Idehaza is létezik Építésfelügyelet (az utóbbi években teljesen jelképes összegből gazdálkodva, a közeljövőben állítólag ismét megkísérlik felfejleszteni), ám ennek működését – jó magyar szokás szerint – mind az építkezők, mind a kivitelezők inkább zaklatásnak veszik.
A hatósági tétlenkedés tipikus példája az is idehaza, hogy gond nélkül lehet hamis minőségtanúsítással forgalmazni folyamatosan termékeket. Ha – az egyébként valótlanságot tartalmazó – papírjaik formailag rendben vannak, akkor ez gyakorlatilag senkit nem érdekel.


Jogbiztonság


A láthatatlan fogyasztói érdekvédelem a jogorvoslatok gyorsaságában zárul körbe. Ha valaki bepanaszol valakit, akkor az ítélet belátható időn belül megszületik – amikor reális esély mutatkozik az esetleges károk javítására/megtérítésére.
A magyar valóság ezzel szemben:
A/ Hosszú évekig húzódó perek, melyek végén a bepanaszoltnak már sokszor híre-hamva sincs.
B/ (Még ennél is gyakrabban): Perre nem is kerül sor, mivel a szerződés nélküli „mutyi” mellett értelme sem lenne…



Lehetséges kiutak


Nézzük akkor, hogy egy ilyen helyzetben mit is tehet a magyar építkezőt, felújítót megszemélyesítő Don Quijote!
1. Mindenek előtt tudomásul veszi, hogy az építkezés során neki magának kell megvédenie az érdekeit.

2. Elfogadja, hogy ehhez bizonyos szintű felkészültségre van szüksége.
Ez valahol középen van a „kérdezzük meg a szomszédot”/”gyűjtsünk be minél több prospektust” és a „minek ide szakember, apámék is megcsinálták kalákában” szemléletmód között.
Az olvasmányos, közérthető felkészüléshez találtuk ki és írtuk meg az Építem a házam könyvsorozatot :-)

3. A felkészültség birtokában elég időt és energiát szán a neki megfelelő, hozzáértő és tisztességes építési szakemberek felkutatására. (Don Quijote mellett is ott kellett legyen Sancho Panza!)
Megjegyzés: Ezen a téren egyre komolyabb nehézségekkel kell szembenézni – egy ajánlott írás ide kattintva!

4. A felkészültség birtokában elég időt és energiát szán a valós igényeinek és valós lehetőségeinek leginkább megfelelő tervek kidolgoztatásának.
Ennek kapcsán elég, ha mindig eszébe jut az, hogy egy fölösleges négyzetméter egy házban legalább 200.000 Ft ablakon feleslegesen kidobott pénzt jelent! (Folyamatosan látjuk, hogy a Tervcafékra hozott terveken nem a pénzhiány köszön vissza, hanem sokkal inkább a felesleges nagyvonalúság!)
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a legjobb irányelv az összes, építkezésen részt vevő szakember számára a jó és alapos kiviteli (nem engedélyezési!) terv! Fájó lehet egy ilyenért súlyos százezer forintokkal többet kifizetni az építkezés elején, a tervezési szakaszban – de még fájdalmasabb ennek a pénznek többszörösét veszni látni a műszaki kompromisszumokban a kivitelezés szakaszában.

5. Mindenképpen érdemes műszaki ellenőrt fogadni – legalább a legfontosabb építési fázisok ellenőrzésére. Ő lehet a mi saját bejáratú építési hatóságunk…

6. Legyünk tisztában azzal, hogy ha az elején mi magunk kezdeményezzük a „stikliket” („lehetne fél áron?”, „lehetne számla és szerződés nélkül?”), akkor ezzel egyfajta orosz rulettet kezdünk játszani. Lehet, hogy nagy szerencsénk lesz (és ekkor sok pénzt spórolunk), de még nagyobb valószínűséggel bottal üthetjük a megspórolni vágyott pénz nyomát. (És eleve lemondunk a jogorvoslat lehetőségéről is.)

7. Az építő közösséget öt évvel ezelőtt éppen azért hoztuk létre, hogy az első gondolat megszületésétől kezdve, a tervezésen és a kivitelezésen át, egészen a bentlakásig segítsünk a házépítést, házfelújítást tervezőknek abban, hogy valóban álmaik otthonát hozzák létre - minél kevesebb ablakon kidobott pénzzel.
Keressen bennünket ide kattintva és/vagy jöjjön el díjmentesen a következő Tervcaféra!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}