Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (3. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
019. április 30. (kedd) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (3. rész)

A házépítés, a házfelújítás egyszerre gyönyörű és gyötrelmes feladat – hogy ezzel a szép alliterációval jellemezzem az otthonteremtést. :-)
Gyönyörűnek valójában mindig gyönyörű – hiszen egy család otthonteremtéséről, a közös álmok megvalósulásáról van szó. Gyötrelmessé viszont a tapasztalatlanság, a tudatlanság, a szűkös anyagiak – no és persze a bennünket körülvevő ügyeskedők és kóklerek tehetik.
Ebben a blogsorozatban azt vesszük sorra, hogy miként lehet a siker reményében megvívni egy építkezés don quijote-i harcait – de legalábbis felkészülni rájuk!
Legutóbb eljutottunk odáig, hogy A Magyar Építkező (alias Don Quijote (DQ)) már túl van az első harcán: megtalálta azt az építészt, akivel meg szeretné terveztetni a házát.
Na de hogyan is kezdődjön a közös munka?

 

15.08.12. Tervvzlat

 

Önjelölt építészek kerestetnek!(?)


Azt hiszem, aki családi ház építésére, átalakítására, felújítására adja a fejét, kicsit más célokat tűz ki maga elé, mint aki egy „egyszerű” kész lakás vásárlásában gondolkodik (pláne, aki a lakhatását bérelt otthonban is el tudja képzelni): nem csak otthont akar magának és a családjának, hanem egy személyre szabott, álmaiban már elképzelt házat. (Azaz nem egyen-megoldásokat.)
Valószínűleg ezért is van, hogy a magyar építkezők előszeretettel mennek a tervezőhöz kockás papírra rajzolt skiccekkel, melyre már fel is rajzolták az általuk elképzelt alaprajzi helyiségbeosztást és arányokat. (Érdekes lenne megtudni, hogy ez a szokás más országokban is ennyire elterjedt-e! Be kell valljam, nem tudom. Ha valakinek van információja erről, szívesen fogadom - például ide kattintva!)
Tévedés ne essék, nincs ezzel semmi baj – elvégre a fejünkben levő gondolatokat, elképzeléseket valahogy tovább kell adni a szakemberek felé.
Érdemes azonban tisztában lenni a veszélyekkel is!

Az Építem a házam című könyvsorozatban az építész feladatát így foglaltuk össze:
„Az építész-tervező feladata az épület koncepciójának kitalálása, a funkciók helyes kialakítása és elrendezése, a ház „fazonjának”, kinézetének megtervezése. Ő „álmodja papírra” házunk külső megjelenését, belső tereinek elrendezését. Tervei megszabják, hogy házunk milyen szerkezeti elemekből fog felépülni – így áttételesen azt is, hogy mennyibe fog kerülni a megépítése és későbbi üzemeltetése.”
Hát ettől komoly szakma az építészé, ehhez kell érzék, tudás és tapasztalat.
Ha jól belegondolunk, kis skicceinkkel ebbe a folyamatba „kontárkodunk” bele – tudás és tapasztalat nélkül.
Ez mindaddig nem gond, amíg
- nem ragaszkodunk görcsösen a papírra vázolt elképzeléseinkhez,
- az építésznek van bátorsága „szembeszállni” a skicceken kapott vázlatokkal.
De mi van akkor, ha az építész „készpénznek” veszi a kapott vázlatot (vagy mert mindenáron meg akar felelni a megrendelőnek, vagy mert fél, hogy kritizálás esetén elveszítené a megbízást – vagy egyszerűen lustaságból) és ezt kezdi kidolgozni?
Ha így történik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy már az első lépésnél elvesztettük annak esélyét, hogy a végén optimális tervekkel vágjunk neki az építkezésnek!

Az alaprajz ugyanis sokkal több mindent meghatároz a majdani házon, mint első pillantásra gondolnánk!
Az optimális helyiségkapcsolatok és helyiségméretek döntően fogják befolyásolni a ház későbbi használhatóságát. Az itt figyelembe veendő törvényszerűségek jelentik a szakmai tudás és tapasztalat egyik alapját. (Jónéhány ilyen törvényszerűséget azért igyekeztünk összegyűjteni az Építem a házam könyvsorozatba is – ez itt a reklám helye! :-) )
Az ideális alaprajz összefügg a tájolással, a benapozottsággal is. (Ezek ismeretéhez is szakmai tudás kell.)
Nem utolsó sorban az alaprajz jelentősen kihat a ház külső megjelenésére is, azon belül is például a majdani tetőszerkezetre is! (A Tervcafékon rendszeresen tapasztaljuk, hogy terveken szereplő házak tetőszerkezete feleslegesen bonyolult – márpedig ez több hibalehetőséget és egy csomó feleslegesen kidobott pénzt jelent!)

 

Mi az alternatíva?


Az építészhez elvitt skicceket tehát mindenképpen célszerű – az eddig leírtaknak megfelelően – helyükön kezelni – mindkét fél részéről.
A skiccek készítése mindenképpen jó móka – és az építkezők egy részének jó érzéke is van hozzá. (A Tervcafék öt éves története során találkoztunk két olyan építkezői tervvázlattal is, melyekbe egyetlen szakember sem tudott belekötni. Általános vélemény volt, hogy ezek a tervek jobbak, mint a magyar tervek háromnegyede -mármint amelyeket profik készítettek…. De azért vegyük észre, hogy ez két terv volt – a kábé elénk került néhány százból…)

De az építkezőnek valójában az igényeit kellene minél pontosabban az építész tudomására hozni – ráadásul ezeket az igényeket a család minden egyes tagjának az egyedi igényeiből kell összeszedni. (Figyelem, ez sokkal nagyobb és időigényesebb munka, mint gondolnánk! Ráadásul nem véletlenül használtam az „összeszedni” szót, és nem az „integrálni” kifejezést. A közös nevezőre hozás már az építész feladata!)
Amikor ezeket az igényeket tervrajzba öntjük, önkényesen „lefordítjuk” azokat helyiségekre és helyiségkapcsolatokra, akkor „előre szaladunk”, és valójában máris torzítjuk az információt. (Az építész számára nem lesz egyértelmű, hogy milyen okból rajzoltunk adott helyre egy adott méretű helyiséget.)

Tehát a javasolt („alternatív”) munkamenet (mielőtt az építészünkhöz mennénk):
- A családtagok igényeinek sziszifuszi munkával történő összegyűjtése (remek alkalom a nagy családi beszélgetésekre!)
- Az igények letisztázása írásban (amikor írunk, akkor tényleg hajlamosak vagyunk a lényeget leírni!)
- Átadni az építésznek – és tőle várni a koncepció(k) kidolgozását.

 

 

Miben tudunk segíteni Önnek?


Túl vagyunk a második (remélhetőleg sikeres) don quijote-i harcon: igényeink megfogalmazásán.
Ezzel a témával részletesebben is foglalkoztunk Az építő közösség blogjábanide kattintva és ide kattintva érdemes elolvasni!
Az igények megfogalmazásához nagyon sok segítséget találhat (az egész család!) az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében itt olvashat róla részletesebben is.
Végezetül a skiccek, tervvázlatok tökéletesítgetésének ideális (ráadásul ingyenes!) helyszíne a hónapról hónapra megrendezésre kerülő Tervcafé, ahol a legkülönbözőbb szakemberekkel lehet gondolatokat cserélni – ha még nem járt nálunk, Önt is várjuk! Bővebb infó ide kattintva!

 

Legközelebb arról lesz szó, hogyan tudunk igazán hatékony kommunikációt folytatni az építkezés folyamán az építési szakemberekkel! 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}