Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (3. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Most nyári szünet van,
leközelebb ősszel találkozunk!
Érdemes figyelni a honlapot,
illetve feliratkozni az Építő Közösség HÍRLEVELÉRE!

 

Addig is...

 

 

 

19.06.19. Edzőtábor resize 

Gyorstalpaló építkezőknek, felújítóknak, szakembereknek!

Egy nap alatt felvértezünk tudással, hogy megalapozottan választhasd ki a hatalmas választékból otthonotok fűtési rendszerét!

Az idei, 3. Építkezők Edzőtábora a házépítés, házfelújítás az építkezőknek egyik legtöbb főfájást okozó területéről szól: a fűtési rendszer átgondolt kiválasztásáról!

3. ÉPÍTKEZŐK EDZŐTÁBORA

Budapest, Lurdy Ház

2019. szeptember 14.  9-16 óra

Ott a helyem!

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (3. rész)

A házépítés, a házfelújítás egyszerre gyönyörű és gyötrelmes feladat – hogy ezzel a szép alliterációval jellemezzem az otthonteremtést. :-)
Gyönyörűnek valójában mindig gyönyörű – hiszen egy család otthonteremtéséről, a közös álmok megvalósulásáról van szó. Gyötrelmessé viszont a tapasztalatlanság, a tudatlanság, a szűkös anyagiak – no és persze a bennünket körülvevő ügyeskedők és kóklerek tehetik.
Ebben a blogsorozatban azt vesszük sorra, hogy miként lehet a siker reményében megvívni egy építkezés don quijote-i harcait – de legalábbis felkészülni rájuk!
Legutóbb eljutottunk odáig, hogy A Magyar Építkező (alias Don Quijote (DQ)) már túl van az első harcán: megtalálta azt az építészt, akivel meg szeretné terveztetni a házát.
Na de hogyan is kezdődjön a közös munka?

 

15.08.12. Tervvzlat

 

Önjelölt építészek kerestetnek!(?)


Azt hiszem, aki családi ház építésére, átalakítására, felújítására adja a fejét, kicsit más célokat tűz ki maga elé, mint aki egy „egyszerű” kész lakás vásárlásában gondolkodik (pláne, aki a lakhatását bérelt otthonban is el tudja képzelni): nem csak otthont akar magának és a családjának, hanem egy személyre szabott, álmaiban már elképzelt házat. (Azaz nem egyen-megoldásokat.)
Valószínűleg ezért is van, hogy a magyar építkezők előszeretettel mennek a tervezőhöz kockás papírra rajzolt skiccekkel, melyre már fel is rajzolták az általuk elképzelt alaprajzi helyiségbeosztást és arányokat. (Érdekes lenne megtudni, hogy ez a szokás más országokban is ennyire elterjedt-e! Be kell valljam, nem tudom. Ha valakinek van információja erről, szívesen fogadom - például ide kattintva!)
Tévedés ne essék, nincs ezzel semmi baj – elvégre a fejünkben levő gondolatokat, elképzeléseket valahogy tovább kell adni a szakemberek felé.
Érdemes azonban tisztában lenni a veszélyekkel is!

Az Építem a házam című könyvsorozatban az építész feladatát így foglaltuk össze:
„Az építész-tervező feladata az épület koncepciójának kitalálása, a funkciók helyes kialakítása és elrendezése, a ház „fazonjának”, kinézetének megtervezése. Ő „álmodja papírra” házunk külső megjelenését, belső tereinek elrendezését. Tervei megszabják, hogy házunk milyen szerkezeti elemekből fog felépülni – így áttételesen azt is, hogy mennyibe fog kerülni a megépítése és későbbi üzemeltetése.”
Hát ettől komoly szakma az építészé, ehhez kell érzék, tudás és tapasztalat.
Ha jól belegondolunk, kis skicceinkkel ebbe a folyamatba „kontárkodunk” bele – tudás és tapasztalat nélkül.
Ez mindaddig nem gond, amíg
- nem ragaszkodunk görcsösen a papírra vázolt elképzeléseinkhez,
- az építésznek van bátorsága „szembeszállni” a skicceken kapott vázlatokkal.
De mi van akkor, ha az építész „készpénznek” veszi a kapott vázlatot (vagy mert mindenáron meg akar felelni a megrendelőnek, vagy mert fél, hogy kritizálás esetén elveszítené a megbízást – vagy egyszerűen lustaságból) és ezt kezdi kidolgozni?
Ha így történik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy már az első lépésnél elvesztettük annak esélyét, hogy a végén optimális tervekkel vágjunk neki az építkezésnek!

Az alaprajz ugyanis sokkal több mindent meghatároz a majdani házon, mint első pillantásra gondolnánk!
Az optimális helyiségkapcsolatok és helyiségméretek döntően fogják befolyásolni a ház későbbi használhatóságát. Az itt figyelembe veendő törvényszerűségek jelentik a szakmai tudás és tapasztalat egyik alapját. (Jónéhány ilyen törvényszerűséget azért igyekeztünk összegyűjteni az Építem a házam könyvsorozatba is – ez itt a reklám helye! :-) )
Az ideális alaprajz összefügg a tájolással, a benapozottsággal is. (Ezek ismeretéhez is szakmai tudás kell.)
Nem utolsó sorban az alaprajz jelentősen kihat a ház külső megjelenésére is, azon belül is például a majdani tetőszerkezetre is! (A Tervcafékon rendszeresen tapasztaljuk, hogy terveken szereplő házak tetőszerkezete feleslegesen bonyolult – márpedig ez több hibalehetőséget és egy csomó feleslegesen kidobott pénzt jelent!)

 

Mi az alternatíva?


Az építészhez elvitt skicceket tehát mindenképpen célszerű – az eddig leírtaknak megfelelően – helyükön kezelni – mindkét fél részéről.
A skiccek készítése mindenképpen jó móka – és az építkezők egy részének jó érzéke is van hozzá. (A Tervcafék öt éves története során találkoztunk két olyan építkezői tervvázlattal is, melyekbe egyetlen szakember sem tudott belekötni. Általános vélemény volt, hogy ezek a tervek jobbak, mint a magyar tervek háromnegyede -mármint amelyeket profik készítettek…. De azért vegyük észre, hogy ez két terv volt – a kábé elénk került néhány százból…)

De az építkezőnek valójában az igényeit kellene minél pontosabban az építész tudomására hozni – ráadásul ezeket az igényeket a család minden egyes tagjának az egyedi igényeiből kell összeszedni. (Figyelem, ez sokkal nagyobb és időigényesebb munka, mint gondolnánk! Ráadásul nem véletlenül használtam az „összeszedni” szót, és nem az „integrálni” kifejezést. A közös nevezőre hozás már az építész feladata!)
Amikor ezeket az igényeket tervrajzba öntjük, önkényesen „lefordítjuk” azokat helyiségekre és helyiségkapcsolatokra, akkor „előre szaladunk”, és valójában máris torzítjuk az információt. (Az építész számára nem lesz egyértelmű, hogy milyen okból rajzoltunk adott helyre egy adott méretű helyiséget.)

Tehát a javasolt („alternatív”) munkamenet (mielőtt az építészünkhöz mennénk):
- A családtagok igényeinek sziszifuszi munkával történő összegyűjtése (remek alkalom a nagy családi beszélgetésekre!)
- Az igények letisztázása írásban (amikor írunk, akkor tényleg hajlamosak vagyunk a lényeget leírni!)
- Átadni az építésznek – és tőle várni a koncepció(k) kidolgozását.

 

 

Miben tudunk segíteni Önnek?


Túl vagyunk a második (remélhetőleg sikeres) don quijote-i harcon: igényeink megfogalmazásán.
Ezzel a témával részletesebben is foglalkoztunk Az építő közösség blogjábanide kattintva és ide kattintva érdemes elolvasni!
Az igények megfogalmazásához nagyon sok segítséget találhat (az egész család!) az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében itt olvashat róla részletesebben is.
Végezetül a skiccek, tervvázlatok tökéletesítgetésének ideális (ráadásul ingyenes!) helyszíne a hónapról hónapra megrendezésre kerülő Tervcafé, ahol a legkülönbözőbb szakemberekkel lehet gondolatokat cserélni – ha még nem járt nálunk, Önt is várjuk! Bővebb infó ide kattintva!

 

Legközelebb arról lesz szó, hogyan tudunk igazán hatékony kommunikációt folytatni az építkezés folyamán az építési szakemberekkel! 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}