Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (2. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
019. február 6. (szerda) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (2. rész)

Az előző (mondhatjuk bevezető) részben megtudtuk, hogy a magyar Don Quijote (DQ) házépítésre adta a fejét – még az is lehet, hogy kicsit meggondolatlanul.
Persze DQ ebben a pillanatban még nem is volt Don Quijote – hiszen a szélmalomharcok csak ezután kezdődtek.
Először ugyanis meg kellett tervezni azt a bizonyos házat.

 

 

hzterv 

 

Na de ki tervezze?

 

A legtöbb európai országban ez nem okoz különösebb fejtörést: felüti az építkező a kamarai névjegyzéket, és tulajdonképpen bárkire rábökhet, nagyot nem hibázhat. Ott ugyanis csak olyan szakemberek szerepelnek, akikben meg lehet bízni – mind szakmai, mind etikai szempontból.
És ez ugyanígy igaz a különböző ipartestületi névjegyzékekre is!
A kamarák, ipartestületek ugyanis egyik legfőbb feladatuknak a szakma becsületének védelmét tekintik.
Pontosan tudják, hogy ez a jövőjük záloga. Akkor lesz munkájuk, és – ami talán még fontosabb – akkor fognak tudni megélhetést biztosító árakon dolgozni, ha az építkezők megbíznak bennük. (És ez még fokozható: gyerekeiknek, akik majd továbbviszik a vállalkozást, szintén csak ekkor lesz megélhetést biztosító munkája!)
Ennek tudatában kőkeményen kiszűrik maguk közül a tisztességtelen (vagy éppen „csak” hozzá nem értő) kóklereket, akik az egész szakma becsületét rombolják.

Egy ismerősöm mesélte, aki még a mostani „nagy kivándorlás” előtt dolgozott egy német kisvárosban (az építőiparban). A helyi mesteremberek rendre összejöttek az egyik helyi étteremben, jókat ettek és ittak, miközben átbeszélték aktuális dolgaikat, közös ügyeiket. De ez a nagy haverkodás csak addig tartott, amíg valaki ellen panasz nem érkezett. Ekkor kiszállt a testület erre hivatott szakértő csapata, és megvizsgálta, mennyiben állja meg helyét a panasz. Ha úgy ítélték meg, hogy a bejelentőnek nincs igaza, akkor maximálisan kiálltak testületileg is a bepanaszolt iparos mellett. De ha az derült ki, hogy a panasz jogos, akkor két dolog történt:
- felszólították a bepanaszoltat, hogy saját költségén záros időn belül javítsa ki a hibát (mert különben fegyelmi következik az ipartestületben);
- arra is felhívták a figyelmet, hogy „ez volt az utolsó dobása” (na jó, lehet, hogy ez elsőre nem volt ennyire drasztikus – nyilván függött a hiba súlyától is), legközelebb kizárják a tagok közül (és akkor nem lesz munkája…).

Szerintem nem sok építési szakember vitatkozik velem, ha azt mondom, a magyar építkezőket nem segíti egy ilyen kamarai rendszer. Sem a kamarák, sem az ipartestületek nem vállalják fel a tagság érdemi szűrését.
Ha kicsit cinikusan (és túlzóan) fogalmazok, akkor azt mondom, hogy az kamarai tag, aki egykor megszerezte az oda szükséges képesítést és befizette a tagdíjat. (Igazságtalan lennék, ha nem említeném meg, hogy a mérnököknél például kötelező továbbképződés is van.) A kötelező kamarai tagságról már ne is beszéljünk…

 

Hogyan kezdhet neki tehát egyáltalán az építkező, felújító a tervező-keresésnek?
Jó esetben ajánlás útján. Ha szerencséje van, akkor az ismeretségi, baráti körében akad olyan valaki, aki belátható idővel ezelőtt építkezett, és bátran meri ajánlani akkori tervezőjét.
Ez sajnos sokszor eléggé szűk merítés az elinduláshoz. Mi van akkor, ha az illető mostanában éppen tele van munkával (így nem tud elvállalni felelősséggel minket), vagy éppen a személyes szimpátia hiányzik az első beszélgetés alapján. (Ez utóbbi teljesen szubjektív, de ugyanakkor nagyon fontos szempont. Az építész munkája ugyanis - jó esetben! – abszolút bizalmi. Akkor tud igazán a megrendelőre szabott házat tervezni, ha a megrendelő beavatja a család életének a mélyebb rétegeibe is.) És akkor még nem beszéltünk az építész-választás egy harmadik fontos szempontjáról, az anyagiakról…

Lehetséges úgy is tervezőt keresni, hogy szaklapok, magazinok tömkelegét böngésszük (vagy éppen csak a környékbeli utcákat járjuk – ez egy új parcellázású környéknél lehet célravezető) – és olyan házakat keresünk, amelyek vagy egyszerűen tetszenek, vagy még ennél is több: azt tudjuk rájuk mondani, hogy lelkünk mélyén pontosan ilyet képzeltünk magunknak! Aztán már „csak” azt kell megtudni, ki is tervezte ezt a bizonyos házat. (Az előbb felvetett akadályozó tényezők persze most is felléphetnek, de itt már akár több alternatívát is „kiböngészhetünk” magunknak indulásul.)

Végül, de nem utolsó sorban: a tervező-keresésben a Tervcafék is komoly segítséget adhatnak – akár az ott jelen levő szakemberekkel történő személyes találkozás révén, akár az elképzelések tisztázása után ajánlás révén. (Ha még nem tudja, mi is az a Tervcafé, feltétlenül kattintson ide! :-) )


DQ Fernando Ikoma

 

 

Megismertük tehát az első akadályt: szakmailag megfelelő és emberileg is hozzánk „passzoló” tervezőt kell találni!
Soha nem szabad elfelejteni, hogy tervező-keresés már szerves része az építkezésnek (az nem az alap kiásásával vagy a felújító csapat felvonulásával kezdődik!), ettől nem szabad sajnálni az időt és a kitartást! Jó ház csak jó tervekből fog születni!

De a most vázolt első kihívás után máris jön a következő: mit mondjunk az építésznek, hogyan fogalmazzuk meg a megbízásunkat felé? (Az ugye érezhető, hogy a „Szeretnénk egy házat” elvárás azért kicsit kevés…)
Erről lesz szó legközelebb, ezt a szélmalmot próbálja majd legyőzni DQ a következő blogbejegyzésben!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}