Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (1. rész)
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
019. február 6. (szerda) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (1. rész)

A minap egy előadás megtartására kértek fel, a várható nézőközönség többnyire jövendő építkezőkből, felújítókból állt.
Ahhoz, hogy valami okosat mondjak nekik, megpróbáltam beleélni magam a helyzetükbe. Mi foglalkoztatja őket leginkább? Mi az, amitől feleslegesen félnek, és mi az, amitől nem tartanak, pedig jó okuk lenne rá? Vajon hogyan képzelik el jövendő otthonukat – és hogyan az ahhoz vezető építkezés folyamatát? (Ez azért izgalmas kérdés, mert idehaza azért az emberek többsége életében egyszer, esetleg kétszer vág bele egy ilyen nagy beruházásba.) És mi az, amiről jó eséllyel egyáltalán nem tudnak, pedig lehet, hogy ezen fog múlni az építkezésük sikere?
Magam elé képzeltem azokat a példákat, amiket még akkor láttam a piacon, amikor még különböző vezető építőanyag-gyártó cégeknél dolgoztam, és szerencsére nagyon sokat segítettek azok a beszélgetések, visszajelzések, amelyeket személyesen folytathattam a Tervcafékon.
Az jutott eszembe, hogy igazán frappáns hasonlat lehetne, ha a magyar építkezőket Don Quijote-hoz hasonlítanám – a rájuk váró buktatókat pedig egyfajta szélmalom-harchoz, feltéve ha egyedül, segítség nélkül vágnak bele életük talán legnagyobb vállalkozásába.
Don Quijote magyar építkezőkre hangolt meséjét most ezeken a hasábokon is szeretném megosztani – folytatásokban, remélem minél többeknek segítve!

 

Don quijote 

 

Az úgy kezdődött hogy…


Don Quijote (nevezzük ezt követően D.Q.-nak), felesége (Dulcinea) és immáron három aprócska gyermekük boldogan, de egyre nehezebben éldegélt egy magyar panelházban.
Egyik este, miután már harmadszor esett hasra a gyerekek szerteszét hagyott játékaiban, miután hiába próbált nyugodtan olvasni, mert közben a helyiség másik felén éppen D.Q. ordíttatta a tévén az éppen aktuális (spanyol) bajnokit, Dulcinea már nem bírta tovább, és kiszakadt belőle: „Te Doni, ebben a lakásban már nem férünk el!”


Aludtak rá egyet, aztán másnap elkezdték törni a fejüket, mi is lehetne a helyzet megoldása. Nem kellett soká törniük, mert még élénken élt mindkettőjükben az elmúlt hétvége emléke, amikor egy remekbe szabott szalonnasütésen vettek részt egyik barátjuk kertvárosi házánál. Hatalmas kert, benne kutya és macska, virágok, távoli szomszédok, bőséges hely bent a lakásban, csönd, béke, nyugalom (mármint ha nincsen éppen szalonnasütés)! Nem kétséges, hogy ez kell nekik is!


A célt tehát igen hamar kitűzték: saját családi házat akarnak építeni!
(Felmerült ugyan az is, hogy esetleg venni kellene egy használt házat, de egyrészt olyan sok barátjuk fázott rá erre, számolatlanul költve később a pénzt a rejtett hibák kijavítására, másrészt abban hamar megegyeztek, hogy csak egy saját építésű ház lesz olyan, ami tipikusan az ő kis családjukra lesz szabva!)


Elérkeztünk történetünk első buktatójához. Valószínűleg sokkal több időt kellett volna tölteni a nagyobb lakótérre vonatkozó igények kielégítésének egyéb lehetőségeinek felkutatásával és az alternatívák összevetésével. Saját új (nagyobb) lakás, saját használt (nagyobb) lakás, bérlakás, saját új építésű családi ház, használtan vásárolt családi ház. Mindegyik lehetőségnek megvannak az előnyei és hátrányai. Sokan és sokszor elfeledkeznek arról, hogy a kívánatos előnyökön túl egy családi házzal jónéhány kompromisszum is jár. Csak néhány mutatóba: a nagyobb kerttel rendelkező, kellő beépítési szabadságot adó  családi házak többnyire a helyiség központjától távolabb helyezkednek el (vagy ellenkező esetben jó eséllyel a telek kerül sokba), ami egyből felveti a munkahely, az óvoda, az iskola, vagy éppen a boltok, szórakozási lehetőségek megközelíthetőségét. Ráadásul mindenki ismeri azt a jó magyar mondást, miszerint az első házat az ellenségünknek építjük, a másodikat a barátunknak, a harmadikat magunknak. (Márpedig D.Q.-ék most éppen első házukat tervezgetik…)
Azt sem nehéz elképzelni, hogy egy családi ház a legpazarlóbb lakhatási forma: az üzemeltetéssel kapcsolatos valamennyi problémát nekünk magunknak kell megoldani (például saját, önálló fűtési rendszer vagy éppen locsolórendszer kiépítésével), ráadásul közvetlen szomszédok sem vesznek körbe bennünket, akik „melegítenének” bennünket télen (egy szabadon álló családi ház határoló szerkezetei minden irányban a hőveszteség forrásai).
Egyszóval érdemes egy esténél azért többet szánni a nekünk ideális lakhatási forma kiválasztására. (Ha ezt mindenki megtenné, akkor nem lenne olyan magas a kiköltözést követően néhány éven belül a városba visszaköltözők aránya.)
Ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozunk az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében, sok-sok praktikus mérlegelési szempontot felsorolva. Nagyon büszke vagyok arra, hogy amikor akkori kolléganőm (aki éppen akkor keresett férjével és kisgyerekükkel építési telket) elsőként elolvasta – még megjelenés előtt – a könyvet, párjával arra jutott, hogy a családi ház és az azzal járó építkezés nem az ő jövőképük. Vettek inkább egy nagyobb használt lakást – és így egészen biztosan megspóroltak több millió forint ablakon kidobott pénzt…
Legközelebb már az első szélmalomharccal is megismerkedünk: D.Q.-ék elkezdik tervezni a házat!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}