Ízek, zamatok és színek szigete

Ízek, zamatok és színek szigete

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A gyümölcs, a szőlő, a bor és a sok-sok virág kapcsán Pusztamérges, e Szeged környéki, ezerháromszáz lakosú település az ízek, zamatok és a színek szigete. A megyei főépítész ajánlása alapján e község képviselte hazánkat az Európai Falufelújítási Díj pályázatán, ahol különdíjban részesült a falu életképességének megőrzésében elért kimagasló eredményeiért. Tavaly Pusztamérges rendezte meg a XI. Nemzetközi Faluképvédelmi és Falumegújítási Napokat, ahol a szakmának is bemutatták munkájukat.

 

 

Pusztamérges homokos talaja, a sok napsütés meghatározta a falu sorsát, a hagyományos szőlőtermesztést.

 

A faluhoz közeledve mindenhol szőlőtáblákat látunk. A pincékben érik a község európai hírnevét megalapozó pusztamérgesi rizling, a faluba érve szemünk elé tárulnak a virágos, rendezett utcák és porták.

 

A hely története ősi múltra tekint vissza. Hajdani neve Asszonyszállása volt, IV. László király ugyanis itt szállt meg mulatozni kun asszonyaival. A XVI. században a törökök többször feldúlták a települést. 1642-ben birtokosaik neve után - Mérges - Mérgespusztaként említik, mint a puszta közepén lévő lakott helyet. A XIX. század második felében felcserélték a helységnevet adó két szót, a község neve azóta Pusztamérges.

 

1902-ben egy vállalkozó szellemű bankár, Ormódi Béla megvásárolta és felparcellázta a puszta legkietlenebb részén lévő 300 holdas területet, és betelepítette szőlővel. Munkássága alapozta meg a pusztamérgesi borok hírnevét. A szőlőmunkásoknak épült 40 ház jelentette a falu magvát - ezekből néhány még ma is megtalálható - , de a földművesek zöme ekkor még földbe vájt kunyhókban lakott. A községalapító nép sokat szenvedett, míg a szélhordta, sivár, girbe-gurba, csomoros nyárfákkal gyéren tarkított buckákat lehordta és a futóhomokot megkötötte.

 

A község 1908-ban nyerte el önállóságát, és indult gyors fejlődésnek. Megkapta a piac- majd a vásártartási jogot, kialakult az önálló posta, az egészségügyi ellátás, csendőrőrsöt létesítettek, iskolát hoztak létre. 1926-ban megépült a kisvasút, mely összekötötte Szegeddel. A termény értékesítéséhez elengedhetetlen utak építésére 1932-ben, nagy áldozatok árán került sor.

 

A falu mezőgazdasága olyan szintre fejlődött, hogy mintegy 3500 embert tudott eltartani, az államosítást követő elvándorlás azonban harmadára csökkentette a lélekszámot.
A rendszerváltáskor a termelőszövetkezet felszámolásával a község teljesen kilátástalan helyzetbe került, ezért fel kellett mérni a falu értékeit, a kilábalás lehetőségeit. A legfontosabb és talán legnehezebb feladatot az jelentette, hogy felrázzuk az embereket a semmittevésből és kilátástalanságból, felismertessük velük értékeiket. Hogy kitartó munkával teremtsük meg a rendezett településképet, őrizzük meg a falut körülvevő sajátos növény- és állatvilágú, erdős, borókás tájat, használjuk ki a falu környékén kínálkozó sportolási és rekreációs lehetőséget (lovaglás, horgászat, kirándulási lehetőségek, termálfürdők), a falusi csend romantikáját.
Első lépésként sikerült rávenni a falu lakosságát, hogy hozza rendbe környezetét. Az önkormányzat öntözővíz-támogatást nyújt mindazoknak, akik vállalják a portájuk és az előtte levő közterület parkosítását és gondozását. Évente versenyt hirdetünk a legszebb virágos házak számára, úgy, hogy az önkormányzat a a saját üvegházában nevel palántát, így ehhez mindenki olcsóbban juthat hozzá. (1996-ban Pusztamérges volt Magyarország legvirágosabb falva.)
A település közterületeinek gondozása közmunkaprogram keretében folyik. Három éve hazánkat képviselve - osztrák és német településeket megelőzve - III. helyezést értünk el az európai versenyben, ami a természeti adottságokat ismerve kiemelkedő eredmény.
A lakosság megtartásához munkahelyekre is szükség van, szerencsére 1994-ben megkezdte termelését egy víziszárnyas-vágóhíd.
Pusztamérges számára mindig is problémát jelentett a városoktól való távolság (Szeged 50 km, Kiskunhalas, Kiskunmajsa 25 km), mára megépült egy összekötő út. Büszkék vagyunk rá, hogy valamennyi utcának szilárd burkolata van a községben, kiépült a vezetékesgáz-hálózat, mely infrastrukturális fejlesztésekben a lakosság hatalmas áldozatokat vállalt.
Négy éve megoldódott a középiskolás korú gyermekek helyi oktatása is, Észak-Rajna-Vesztfália tartománya másfél millió márkás támogatásával megépült a pusztamérgesi középiskola. A környék gyermekei számára így helyben biztosított a színvonalas mezőgazdasági és idegenforgalmi képzés.
Bár a falu belterületén komoly eredményeket értünk el a településszépítésben, sajnos ez nem mondható el a külterületről. Az önkormányzat tervei közt szerepel egy tanyarehabilitációs program beindítása, amely anyagilag támogatná a tanyák eredeti állapotba való visszaállítását. Tennivaló tehát még bőven akad, és az eddig elért eredmények méltó folytatásra köteleznek.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}