Átmentett kisvárosi hangulat

Dombos-lankás, igazi anyaföld a göcseji vidék. Lágy formák, a zöld ezernyi árnyalata, rétek, szántók téglalapjai, őrt álló templomok, messzire ballagó utak visznek Zalaegerszegre. A zalai megyeszékhely a nyugat-magyarországi régió lendületesen fejlődő, több mint 61 ezer lakosú városa. Múltja és jelene egyaránt gazdag. Akit pár évtizeddel ezelőtt erre vitt útja, a szürke, hétköznapi, hivatalnok kisvárosba érkezett. Mára feloszlott a szürke köd, gombamód szaporodó házak, felújított épületek, fejlődő infrastruktúra, megszépült környezet és egyre több látogató jellemzi a zalai megyeszékhelyet. Inkovics László főépítész és dr. Gyimesi Endre polgármester szerint azonban bőven van még tennivaló, s a munka nem várat magára.

 

 

 

 

 

 

sp;

aegerszeg szerencsésen átmentette azt a kisvárosi hangulatát és értékrendjét, amit elődeinktől örököltünk – fogalmaz Inkovics László, a város főépítésze. – 1960-ig egészen kicsi város voltunk a magunk 14 ezer lakosával, majd egy nagy demográfiai robbanást követően 60 ezres középvárossá nőttünk. – Mitől vált hirtelen ennyire vonzóvá a város – – Nehéz lenne egy okot kiemelni. Része volt talán az a politikai szándék, hogy a megyeszékhelyekből középvárosokat kellett kialakítani, Zalaegerszeg pedig az egyik legkisebb megyeszékhely volt valamikor. Benne volt persze az is, hogy a vasfüggönyös világ szigora oldódott, a fejlődés az országhatárhoz közeli településeket is elérte. A lendülethez azonban a város adottságai és a helyi közélet szereplői is hozzájárultak. A demográfiai robbanás természetesen magával hozta a lakásépítések számának emelkedését is. Volt olyan év, amikor 1000 lakást is átadtak. Korábban arról voltunk híresek, hogy a fejlődés eredményeként a városban gyakorlatilag öt emberből négy bevándorló volt. Nyilván nem az idősebbek, hanem a fiatalok jöttek ide. Pár évtizeddel ezelőtt a város korösszetétele itt volt a legtökéletesebb az országban, ma már sajnos ugyanezt nem mondhatjuk el. A város lakossága kissé elöregedett, a lélekszám stagnál, ami azonban manapság nagy eredmény. – Mi jellemezte a kezdetekben és most a város építészetét? – A század első felében nem volt igazán egységes arculata Zalaegerszegnek. Nyilván az országos stílusjegyek nálunk is megjelentek. Az útkeresésre nagyon jó példa a Vasútállomás, a MÁV-ház, vagy a református templom. Mindezek a magyar hagyományokon alapuló építészeti megjelenést tükrözték. Az 1950-es években a várost sem kímélték a sátortetős családi házak, ami sematikus arculatot adott városunknak is. Talán a tömeges lakásépítés során lett egyénibb az arculat. Köszönhető ez a helyi szakembereknek, építészeknek és annak a szerencsés véletlennek, hogy annak idején a házgyár nem itt épült meg, hanem Veszprémben. A szállítási távolságok miatt így a lakásépítést nálunk az ún. outinor alagútzsalus öntött technológia uralta, ami sokkal variábilisabb tudott lenni a házgyári elemekhez képest. – Mit tesz a város annak érdekében, hogy egységes arculat alakuljon ki? – A szakmagyakorlók gondolkodásmódján, ízlésén múlik, hogyegységes megjelenés alakuljon ki. Korábban is megvoltak és ma is megvannak az országos divatelemek. Akár a Pontházra, a Szalagházra, vagy akár az első középmagas épületekre gondolok. Nagyon nehéz a megbízót és a tervezőt is hagyománytiszteletre ösztönözni. Ez akkor lenne igazán eredményes, ha a belsőből fakadna. Az utóbbi évtizedekben átadott házakon nem egy helyen a hivalkodó, erős egyéniséggel megjelenő építészeti elvek érvényesülnek. – Zalaegerszeg közigazgatási területe ma száz négyzetkilométer. Ezen a területen valamikor 17 önálló település helyezkedett el. Merre terjeszkedik mostanában a város? – Egész Zala megyére jellemző a rendkívül sűrű településhálózat, ami magyarázatot ad a város terjeszkedésére. Irányát nagymértékben befolyásolják a földrajzi adottságok, a Zala árterével, a múlt századvégi vasútépítéssel gyakorlatilag az északi és a keleti területek egészen elkülönültek. Nem volt jellemző, hogy a központ, a belváros erre növekedett volna, később a közművesítés elmaradottsága jelentett fejlődési gátat. Igazán most érett meg a helyzet arra, hogy a város kicsit északi irányba is kiteljesedjen. Furcsa, hogy a városközpont, amit mindig a templom és környezete jelentett, Zalaegerszegen a mai napig a város szélén helyezkedik el. A lakosság többsége a városfejlesztésnek köszönhetően délnyugati irányba költözött, a Göcseji dombvidék lábáig, és felkúszva a dombra is. A fő fejlesztési terület most az északi rész, ezen belül nyilván vannak olyan helyek, amelyek felkapottabbak. Ilyen például az andráshidai és a csácsbozsoki városrész. Szívesen építkeznek a város délnyugati fertályán a volt zártkerti területek dombjain is. Itt azonban az infrastruktúra még nem eléggé fejlett. A lakásvásárlók körében pedig a belváros népszerű. Úgy tűnik, hogy a belvárosi rekonstrukció szimpatikus a lakás- és ingatlanvásárlók körében. Az utóbbi években az országos átlagot meghaladó számban készültek meglévő épületek átépítéseként új ingatlanok. – A jövőt mindenütt a fiatalok jelentik. Milyen intézkedésekkel segíti őket a város vezetése, hogy könnyebben jussanak lakáshoz – – Az utóbbi években otthonteremtésben nagy gondot fordított a város a fiatalokra – mondja dr. Gyimesi Endre, a város polgármestere. – A lakásépítéshez több mint 1 millió forintnyi kamatmentes kölcsönt, lakásvásárlásnál pedig közel 1 millió forint kamatmentes hitelt adunk. Ehhez gyermekszületésenként további 200 ezer forint kedvezmény jár.2001-ben adta át a város a Fiatal Családok Otthonát, ahol azoknak az egy gyermekes, vagy gyermek nélküli fiatal családok részére biztosítottunk lakást, akik még nem tudják vállalni az önálló otthonteremtés anyagi terheit. – Milyen feltételekkel működik a konstrukció? – A fiataloknak 5 évig előtakarékosságot kellett vállalniuk, későbbi saját otthonuk megvásárlása érdekében. Kilencven jelentkezőből hatvannégynek tudtunk ideiglenes lakhatást biztosítani. Mivel nagy az igény ezekre a lakásokra, elhatároztuk, hogy újabbakat építünk. Emellett büszkék vagyunk arra, hogy a rendszerváltás után az önkormányzat szorgalmazta a lakásépítési programot Zalaegerszegen. Nagyobb részben szociális bérlakás jelleggel, kisebb részt pedig üzleti értékesítési céllal építkeztünk. Miután a vállalkozók látták, hogy a város elkötelezett e területen, ők maguk is bekapcsolódtak a lakásépítési programba. Ezen felül pedig a Gazdasági Minisztérium is jelentős támogatást nyújtott, segítségükkel az Átalszegett utcában Fiatal Családok Otthonát, mellette egy szociális bérlakást, ezen felül pedig a Mező utcában kétszer nyolc lakásos háztömböt építettünk. – Állami támogatásra a jövőben is igényt tartanak? – Mindenképpen. Ebben az évben három újabb pályázatot nyertünk, tavasszal pedig újabb építkezésekbe kezdünk. Ennek során a Mártírok útján egy költség alapú bérlakást, a Gasparich úton egy szociális bérlakást, a Mező utcában pedig további két 8 lakásos szociális bérlakást építünk. Mindemellett előkészítés alatt áll a hajdani Nőtlen Tiszti Szálló átalakítása, 38 különböző célt szolgáló lakássá. Összesen tehát több mint 100 lakás előkészítése van folyamatban. – Az építkezések mellett nem elhanyagolható a környezet kialakítása. Mennyire ügyelnek erre a városban? – Alapvető cél és gazdasági programunk része az arányos városfejlesztés. A belvárosban a Millennium tiszteletére több önkormányzati épületet is felújítottuk, megszépült többek között a régi Városháza és az egykori Pénzügyi Palota. Mindemellett az egyházi létesítményekre is gondoltunk. Segítségünkkel a nagytemplom, a plébánia és az evangélikusok otthona is új köntösbe öltözött. – A különböző intézmények leromlott állapota több város vezetésének is fejtörést okoz. A zalai megyeszékhelyen ez a gond mennyire határozza meg a hétköznapokat? – Az önkormányzatok általában anyagiak hiányában nem tudják megfelelően működtetni a kiterjedt intézményrendszert. Mi is szeretnénk, ha sokkal több jutna felújításra, és figyelmünket nemcsak az ún. – tűzoltás – kötné le. Örömmel mondhatom, hogy a céltámogatási rendszernek köszönhetően elkezdődik a művelődési központ felújítása, nemrég készült el egy műszaki szakközépiskola felújítási terve. – Régi álma a városnak a sétálóutca. A korábbi tervek szerint 2002-re alakították volna ki. – Az elképzelés sajnos most meghiúsult, előbb a várost elkerülő utak építését kell befejezünk. A határidőt 2006-ra módosítottuk, egyúttal a belváros közlekedésén is változtatunk. Első ütemben sétálóövezetet alakítunk ki az Eötvös utca környékén, majd a templom előtti tér következik, amit a közeljövőben lezárunk a közúti forgalom elől. – Valamikor virágos városként jegyezték Zalaegerszeget. Híres volt szépen gondozott zöldfelületeiről. Így van ez napjainkban is? – Hajdanában, az 1930-as években az egyik polgármesternek az volt a szlogenje, hogy: – Gondunkat, bajunkat akasszuk a szegre, gyerünk a virágos Zalaegerszegre! – Akkoriban 13 ezres volt a város, a legvirágosabb települések közé tartozott. Zöldfelületekben most sincs hiány. A környezet gyakorlatilag összeolvad a várossal a zöld dombokon keresztül, nehéz a városban úgy megállni, hogy ne tűnjön fel közülük egyik vagy másik. A minőségük azonban kívánni valót hagy maga után. A jövőben még inkább figyelnünk kell gondozásukra. – Az idegenforgalom fejlesztése mindenhol bőven megtérül. Köztudottan Zalaegerszeg ma még nem tekinthető turisztikai célpontnak. – Tavalyelőtt adtuk át a lakosság számára a Gébárti Termálfürdő első ütemét, amelyet időközben gyermekmedencékkel is bővítettünk. Ezzel azonban nem fejeződött be a termálprogram. Reményeink szerint még nyár elején felavatjuk az ország legnagyobb vízi vidámparkját is, tavaly adtuk át a Finnugor Néprajzi Parkot, amely nyelvrokonaink életét mutatja be népi építészetükön keresztül. Mindezek alapján méltán várható, hogy megélénkül a hazai és a külföldi turizmus. – Ezen felül még mi a kínálat – Köztéri szobrokban is gyönyörködhetnek az ide látogatók – – Mondhatni, hogy a városban szinte minden utcára jut egy-egy köztéri szobor. Az itt lakóknak igényük van az esztétikus környezetre. Már a város kapujában a kitárt karú államalapító fogadja az ide érkezőket. Ezenkívül például Fischer György Európa téri ivókútja, Götz János Legenda szobra, Németh János keramikus alkotásai díszítik a várost. Kiemelném továbbá Szabolcs Péter Dísz téri remekművét. A művész által megálmodott Tulipán szökőkút éltető vizét minden tavasszal megnyitják. Itt gyűlnek össze szabadidejükben a fiatalok, a kikapcsolódásra vágyók, a jövőben pedig – legalábbis remélem – azok a turisták is, akik üdülésük, kirándulásuk helyszínéül Zalaegerszeget választják


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop