Művészek Háza Telkiben

Októberben megnyitotta kapuit a Művészek Háza Telkiben, e Budapest környéki szép faluban. Elkészült egy hely, egy ház, amely fedelet nyújt a Zsámbéki-medence hagyományainak, régmúlt emlékeinek, népi művészetének és egy, immár köztünk megszülető huszonegyedik századi művészetnek.

 

 

 

let az egykori bencés monostor köveiből épült fel, csakúgy, mint a környező épületek mindegyike, ezért a ház egy kicsit maga az apátság is. A telki bencés monostor és falu első oklevélbeli említése 1198-ból származik, akár első szent királyunk is alapíthatta. Annál is inkább, mert ez idő tájt az Árpád-házi királyok székhelye a szomszédos Pilis hegységben volt, az ide települt monostorok valamelyikében. István a bencéseket Nyugat-Európából nemcsak a keresztény hit terjesztése céljából telepíthette ide, e rend feladata volt a mező- és erdőgazdaság művelése és a letelepedő magyarság ebbéli ismereteinek gyarapítása. Jelmondatuk is így szólt: Imádkozzál és dolgozzál (ora et labora).

 

A falu és az apátság a török uralom alatt elpusztult, templomát 1543-ban rombolták le. Újjáéledése Mária Terézia korában szász- és frankországi németek betelepítésével kezdődik. Ekkor a középkori templom romjaiból nemcsak a lakóházak épülnek fel, hanem 1807-ben új, kora klasszicista stílusú római katolikus templom is, melynek névadója Szent lstván. Telki sorsa a második világháború végén megpecsételődött, a kétszáz év óta itt élő német ajkú lokálpatrióta lakosság zömét kitelepítették, helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok települtek. A székelyderzsi Szent László legendárium népe ma is itt él közöttünk. Telki története így, dióhéjban, az egész magyar történelem.

 

A Művészek Háza szent hely tehát, hiszen építőanyagában jelen van az egykori apátság; a kövek, téglák ezer évről tanúskodnak. A ház Callmeyer László építész érzékletes munkáját dicséri és vele együtt a mecénás, Bujáki László iparművész ízlését is. Maga is művészeti alkotás, egy olyan építészet méltó darabja, melynek stílusát a huszadik század nagy erdélyi építésze, Kós Károly ihlette, s bizonyítéka annak, hogy ezen az úton a magyar építészetnek még a harmadik évezredbe lépve is lesz mondanivalója.

 

A művészetek e megszentelt helyén Bujáki László iparművész művészetpártoló víziója válik valóra: kibontakozóban van egy művészeti iskola, olyasmi, mint a szentendrei vagy talán a nagybányai. Ehhez a környék fiatal művészei megfelelő garanciát adnak. Bemutatkozásképpen nemcsak ők vannak jelen egy-egy mustrának szánt anyaggal, hiszen az őslakosság áldozatkészségéből összegyűlt helytörténeti kiállítás is mutatja: sokan vannak, akik nemcsak a hagyományápolásnak, hanem a kortárs művészet pártolásának is hívei lesznek.

 

A kis magból, melynek csíráját vetjük, cserjét és fát kívánnak a falu lakói nevelni. Hagyományaik erre feljogosítják őket: e falu szülötte Kodolányi János, és itt dolgozott az erdők festője, Csergezán Pál. Nevük máris kötelez, a falu fekvésének szépségével, hangulatával, népének művészetpártolásával a művészetek bölcsője lehet.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop