Nem is olyan régen, a rendszerváltás idején, volt egy kis falu, pár kilométerre a fővárostól. Hatszáz lakosa élte a maga nyugodt, csendes életét. Alig több mint tíz év alatt minden megváltozott. Nevétől hangos a sajtó, mert ma Magyarországon a leggazdagabb település Telki.
A változás az önkormányzat megalakulásával kezdődött. Telki önállósodott, elvált Budajenőtől, s elindult az erőteljes településfejlesztés területvásárlással, építési telkek kialakításával. A festői szépségű falu érintetlenségével, a bűnözéstől, devianciától való mentességével vonzotta a fővárosból kiköltözni vágyókat.
Az állandó lakosok száma kettőezer-egyszáz, de életvitelszerűen többen laknak itt. Varga Mihály polgármester is betelepülő Telkibe. 1992-ben vettek telket a falu szélén, s ma a közepén laknak – jegyzi meg talán kissé kesernyésen. A gyors fejlődéshez a többséget valószínűleg egyfajta ambivalens érzés fűzi. Egyrészt az öröm a fejlődés láttán, másrészt a nosztalgia az elveszett falusi idill iránt.
Meg is tesznek mindent, hogy a közösségi élet különböző tereit megteremtsék, újrateremtsék. – A falu disznaja” rendezvény olyan hírnévnek örvend, hogy a környező településeken is kedvet kaptak hozzá. A kétmázsás hízót – disznósirató menet” kíséri végig a falu utcáin síppal, dobbal, kereplőkkel. A feldolgozásból, a hurka, kolbász, pecsenye sütéséből mindenki kiveszi a részét, az őslakos és a frissen betelepülő egyaránt. Erre gondosan ügyelnek. A rendezvény első, kilenc évvel ezelőtti megszervezésekor – és ma is – az emberek összeismertetése, közelhozása a cél.
A falusi káposztasavanyítás hagyományát elevenítik fel – a falu káposztája” rendezvényen, melyre idén hetvenketten jelentkeztek, több mint egy tonna káposztát vásároltak, s a – mellékesen” megfőzött töltött káposztából ötszáz adag fogyott el. Igény van a nagyméretű összejövetelekre, de a kisebb klubfoglalkozásokra is, erre teremt majd lehetőséget a tervbe vett faluház.
A legtöbb intézményből újat kellett vagy kell építeni. Van már új óvoda, iskola, és készülnek az egészségház tervei. Sportpálya és uszoda építése is szerepel az elképzelések között. A korábbi fejlesztések átgondoltsága vita tárgyát képezheti, mindenesetre a mai vezetésnek az intézmények, az infrastruktúra fejlesztésekor a
jelenleg prognosztizálható lélekszámot kell figyelembe vennie. Jelentősek az elmaradások a közút, a járda, a közvilágítás, a parkosítás területén. Felszámolásukra komoly erőfeszítéseket tesz az önkormányzat. Az elkövetkező évek nagy kérdése, hogy
a közlekedési kapcsolatokon miként tudnak javítani. A környék polgármesterei – Budajenő, Páty, Tök, Telki – összehangolt közúthálózat-fejlesztési terven törik a fejüket, mely a körzeti kapcsolattartást, illetve a fővárosba való bejutást is megkönnyítené. A sok tennivaló talán aggodalomra adhatna okot, de a kép egyáltalán nem sötét árnyalatú, hiszen, mint a sajtóból értesülhettünk, Telki a leggazdagabb település, legalábbis egy fontos mutatószám alapján: a lakossági vásárlóerő másfélszerese az országos átlagnak. S ahol tehetősebbek a polgárok, az önkormányzat forrásai sem apadhatnak el. Jelentősek a személyi jövedelemadóból, az iparűzési és gépjármű súlyadóból származó bevételek. Egészen meghökkentő számokat hallhattunk: a kettőezer-egyszáz lakos kettőszázötvenöt
vállalkozással, kilencszázegy gépjárművel rendelkezik.
Folyamatos bevételi forrást jelent a telkek értékesítése is. Minőségi a lakóterület-kínálat, a telkek döntően ezerötszáz négyzetméteresek, de van közöttük, amelyik eléri a négyezer négyzetmétert is. Következetesen ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy Telki egy jól élhető, szellős, jelentős zöldfelületekkel rendelkező település maradjon a jövőben is. A telkeket alapvetően az önkormányzat értékesíti, több ingatlanközvetítő céggel állnak kapcsolatban. Az
átlagos négyzetméterár jelenleg tizennégyezer forint, mely tartalmazza a közművek kiépítését is, ez tavasszal kezdődik, s őszre fejeződik be.
Készül a hosszú távú településfejlesztési koncepció, melynek célja, hogy minél szélesebb rétegek véleményére épülve, teljes közmegegyezésen alapuljon.
Hozzászólások