Egy röpke séta Pécsett

A különleges klímájú Pécsre érkezőt már messziről rabul ejti a város fekvése, utcáit járva pedig meglepetten tapasztalja, hogy mindenhonnan feltűnik a Mecsek valamely részlete. A tekintet hol a Jakab-hegyre vagy a Makár-hegyre, hol a Tubesre, a Misinára, netán a Havihegy különleges feszületére esik. A város sajátossága a hegyre felfutó zegzugos utcák, a belváros épületeinek rejtekében meghúzódó parkok, belső kertek. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése pedig újabb kihívás Pécs életében, hiszen számos fejlesztésre nyújt lehetőséget, egyebek mellett a város köztereinek, parkjainak átalakítására is, szolgálva Pécs minden lakóját.

 

 

Pécs első neve Sopianae volt, és az ie. 10-ben került a Római Birodalom fennhatósága alá. A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szenthegy) környékén, a mai katedrális körül feltárt ókeresztény sírkamrák idézik.

 

Az egyedülálló műemlékegyüttes a Világörökség része.

 

A pécsi püspökséget Szent István 1009. augusztus 23-án alapította meg, első püspöke – Bonipertus – a frankok által alapított székesegyház körül építette ki központját s emelte országos jelentőségűvé. Salamon király koronázásának éjszakáján, 1064-ben, a székesegyház és környéke porig égett.

 

Pécs középkoráról kevés emlék áll rendelkezésre, azonban ez is tiszteletre méltó. Itt jött létre az első magyar egyetem, amelyet Nagy Lajos király alapított 1367-ben. Az első magyarországi nyilvános közkönyvtár Hampo György nevéhez fűződik 1440-ben, III. János püspök – Janus Pannonius – pedig csillagvizsgálót tervezett létesíteni. Az 1459-1472 közötti időszak Janus Pannonius püspök és a pécsi reneszánsz kultúra kibontakozásának kora, szellemisége máig nyomon követhető a belváros arculatán.

 

A várost a törökök kétszer égették fel, s száznegyvenhárom évig uralkodtak felette. Főterén – a mai Széchenyi téren – a késő középkori Szent Bertalan templom helyén építették fel Gázi Kászim pasa dzsámiját.

 

Mária Terézia 1780-ban szabad királyi város címet adományozott Pécsnek, amelynek hatására látványosan fejlődött. A szellemi élet kibontakozását szolgálta a Királyi Akadémia 1785-ben Győrből Pécsre történő áthelyezése, majd az ennek örökébe lépett Szepesy Ignác alapította pécsi akadémia bölcsészeti kara 1831-ben, amely 1833-ban jogi fakultással bővült ki. Pécs a XVIII. század közepén Klimó György püspök tevékenysége nyomán főleg kulturális téren indult fejlődésnek. A haladó gondolkodású főpap könyvtárat alapított, azt nyilvánossá tette, nyomdát, papírgyárat hozott létre, és megteremtette az alapját a kulturális fejlődésnek.

 

A reformkor idején a szénlelőhelyek felfedezésével számos gyár jött létre, az igazi fellendülés azonban a szabadságharc utáni időszakban következett be, a bányászat gyors iramú fejlődésével. Vasútvonalak épültek a tenger felé. Ebben az időszakban született a Zsolnay-gyár, a Pécsi Sörfőzde, az Angster Orgonagyár, pezsgőgyár, kesztyűgyár és számos gőzmalom épül. Megépül a postapalota és a vasútállomás.

 

A város napjainkra a kultúra egyik központja lett: a magyar mellett horvát színház, bábszínház működik, nyaranta szabadtéri előadásokra kerül sor a Tettyei romoknál és a Káptalan utcai színpadon, de Pécs a házigazdája évente az országos színházi találkozónak is.

 

A város történelmi emlékeit számos múzeum őrzi. A Káptalan utcában modern képzőművészeti gyűjtemények találhatók, köztük világhírű magyar származású művészekéi, mint Victor Vasarely vagy Amerigo Tot. Pécsett láthatók Csontváry Kosztka Tivadar képei, is. Pécs hírét messze viszik a Pannon Filharmonikusok, amatőr és hivatásos színtársulatok, fúvószenekarok, énekkarok, valamint a Zsolnay Porcelánmanufaktúra.

 

 

Egyedülálló föld alatti múzeum

Ma már nemcsak álom, hanem valóság: elkészült az ország egyik legizgalmasabb föld alatti múzeuma. A Cella Septichora 1938 és 1939 közötti részbeni feltárásakor már szóba került, hogy Pécs az ókeresztény emlékeket állítsa az idegenforgalom szolgálatába. Hat és fél évtized eltelte után teljesülhetett a város és a régészek ezen kívánsága. A munkálatok 2004 novemberében kezdődtek el, ennek köszönhetően egyedülálló módon váltak bemutathatóvá a IV. századi ókeresztény temető emlékei a Szent István téren és környékén.
Szavakkal nehezen leírható élményben lesz részük azoknak, akik látogatást tesznek ide. A különleges üvegbeton ajtón belépve szinte azonnal a Cella Septichora falai között találja magát a látogató, amelyet folyosók kötnek össze a korábban feltárt ókeresztény síremlékekkel. A hat méterrel a föld alatt lévő Cella Septichorában, amely egyben a világörökségi turistaút kiinduló állomása, a kiállítás mellett tizenkét négyzetméteres plazmatévén a sírkamrák történetéről és a régészeti feltárásról szóló filmek is láthatók lesznek. Érintőképernyős számítógépek segítségével pedig az érdeklődök művészettörténeti és vallási ismereteiket bővíthetik. A 200 négyzetméteres üvegtetőnek köszönhetően természetes fényben csodálhatók meg a temetőkápolna feltárt falai, amelyek számos kulturális rendezvény helyszínéül is szolgálhatnak a jövőben.
A Regionális Operatív Program (ROP) keretében elnyert támogatás segítségével a város mintegy másfél milliárd forintot fordíthatott a IV. századi – a Világörökség részét képező – ókeresztény temető, sírkápolnák, sírkamrák, sírépítmények minél látványosabb bemutatására. Az ókeresztény emlékek turisztikai vonzerejét növelő beruházás Pécs történetének legnagyobb régészeti ásatását, a Cella Septichora, a hétkaréjos temetőkápolna újbóli feltárását is magában foglalta, amelynek során a régészek négy újabb sírkamrát, valamint római és középkori sírokat találtak, felfedezték a középkori palota maradványait, és talajradarral feltérképezték a késő román kori püspöki káptalan föld alatti romjait is.
Az egyedi, különleges beruházás keretében látogathatóvá tették a Világörökség részét képező ókeresztény és római kori emlékeket, üvegmennyezettel borították a hétkaréjos temetőkápolnát, amelyet a felszín alatt összekapcsoltak a Péter-Pál és a Korsós sírkamrával, a Nyolcszögű sírkápolnával, valamint a XIX. és a XX. számú sírkamrával. Restaurálták az Apáca utcai sírépítmények falfestményeit, megújult az Ókeresztény Mauzóleum is. A várfal mellett belső sétányokat, valamint egy barokk kertet alakítottak ki, a Sétatér pedig díszburkolatot kapott. A beruházás keretében elkészült a Civil Közösségek Háza XIX. századi műemléki épületének felújítása is.

Eleven, érdekes város

A hagyományos ipari termelés és a bányászat visszaszorulása sok európai várost érintett az elmúlt évtizedekben Pécshez hasonló módon. A fejlesztések fő iránya így a kultúra, az informatika és az életminőség javítását szolgáló beruházások felé fordult, s hamar kiderült, egy eleven, érdekes város éppúgy vonzza a tőkét, mint az adókedvezmények. Pécsnek nemcsak művészeti múltja jelentős, de a jelene is, a hivatalos művészeti intézmények mellett számos alternatív csoportnak is otthona. A multikulturális városban számos népcsoport – német, horvát, bosnyák – él együtt.
Pécs új fejlődési pályára állítását a Pólus Program segíti, amely szervesen kapcsolódik az Európa Kulturális Fővárosa projekthez, ugyanis az egészség és környezetipar mellett jelentős szerepet szán a kulturális ipar fejlesztésének is. Az Életminőség Pólusa nevet viselő program három fő területhez kapcsolódó – innovációs, idegenforgalmi, vállalkozásfejlesztési és oktatás-képzési – projektláncok megvalósításával az unió egyik versenyképes régióközpontjává válhat.
A kulturális iparprojekt keretében barnamezős beruházásként alakítják ki a Zsolnay-gyár területén a Zsolnay Kulturális Negyedet, ahol a Pécsi Tudományegyetem szellemi bázisán létrejön a kreatív kutatási és kísérleti központ, a digitális médiacentrum. A tervek között szerepel a Greenhill Pécs Filmstúdió létrehozása is, amely nemcsak a kisebb független stábok működéséhez teremtené meg a hátteret, de számos nagy filmhez is segítséget nyújtana a forgatási helyszínek felkutatásához. A Pécsi Digitális-Animációs Központ az animációs filmgyártás újbóli meghonosítását tűzte ki célul, amely szintén a Zsolnay Kulturális Negyedben működne, ugyanúgy, mint a Kreatív Kutatási és Kísérleti Központ. A gazdasági változásokkal szoros kapcsolatban lévő, azokra szinte azonnal reagáló kutatóműhelyek jelenleg ugyanis hiányoznak. A központ elsődleges célja a különböző anyagokkal folytatott kísérletezés, a műalkotások létrehozása.
A projekt része egy manufaktúra-negyed létrehozása is a Várostörténeti Múzeum részét képező Tímárházból, valamint az egykori munkásbérház – Derfli-ház – műemléképületéből, amelyben a műhelyek kapnának helyet. Megújul a Balokány is, a fürdő mellett a három védett épület felújítására is sor kerül.

Megújuló keleti városrész

Az Európa Kulturális Fővárosa cím arra is kiváló lehetőséget nyújt, hogy a település felfedezze önnön városiasságát, a városban való élés szépségét, hogy visszaszerezzék a közösségnek a köztereket, élőbbé tegyék az utcákat, tereket, rácsodálkozzanak saját örökségükre, és hozzákezdjenek annak vidám és szelíd átalakításához.
Az európai városok többségében – így Pécsett is – két városmodell él egymás mellett: a fórumszerű tereket magában foglaló, zárt várostestű régi, és a zöldterületekben szabadon álló egyedi vagy sorház jellegű épületeket tartalmazó modern város. A két egymás mellett élő modell fejlesztése eltérő megközelítést kíván. A területekbe történő beavatkozás azonban számos veszélyt is rejthet: a történelmi belváros turisztikai rekonstrukciója múzeum jelleget adhat az egész városrésznek, kiszorítva belőle az ott lakókat és sokszínű életüket, az ipartelepek bezárásával pedig nagyméretű élettelen épületekkel tarkított szigetek jöttek létre.
A programhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések – zenei és konferencia-, valamint tudásközpont, nagy kiállító tér, a Zsolnay Kulturális Negyed, közterek és parkok rehabilitációja – jelentős változást hoznak a város életében: a Keleti városrész, a Balokány környékének megújulását, a pécsi történelmi belváros délkeleti irányú kiterjesztését. A Balokány ligetben felépül az ezer férőhelyes konferenciaközpont és hangversenyterem, amely egyrészt a régió egyik kulturális központja lehet a jövőben, másrészt pedig a 2010-es kulturális évad zenei rendezvénysorozatának központi helyszíne lesz. E mellett több mint száz év elteltével végre méltó körülmények között készülhetnek és adhatnak koncerteket a Pannon Filharmonikusok. A koncertteremtől alig néhány méterre kap helyet a Tudásközpont, amely magában foglalja majd a régió legmodernebb könyvtárát, számítógépes állomások sokaságával. A látogatóbarát tudásközpontban helyet kap egy gyermek-játszóhely, kávézó, az idősebbek korosztálynak pedig egy klubhelyiség.
A város egy másik irányban is megújítja arculatát. A világörökségi helyszínek szomszédságában, a Káptalan utcában az időszakos kiállítások fogadására, nagyméretű kiállítási tárgyak bemutatására alkalmas Nagy Kiállítótér létesül, és maga a Múzeum utca is megfiatalodik. Az új kiállítóhely kedvező hatást gyakorol majd a Csontváry, Vasarely, Amerigo Tot, Nemes Endre – gyűjteményekre is.

A Zsolnay-gyár új élete

A porcelángyártás mindig különleges ipar volt, speciális termelési feltételeket és ismereteket igényelt, tele legendákkal és misztikummal. Az iparág világméretű válsága sajnos nem kerülte el a pécsi Zsolnay Porcelángyárat sem. Míg a hetvenes években a város egyik legnagyobb munkáltatója volt, kétezer embernek adva munkát, jelenleg alig négyszázan dolgoznak a falai között. Pedig a Zsolnay Porcelángyár Pécs modern kori fejlődésének jelképe volt. A várost a XIX. század második és a XX. század első felében a Zsolnay-porcelánok és épületkerámiák tették Európa hírűvé. A Zsolnayban készült eosin és pirogránit számos köz- és magánépületet díszít Párizstól Budapesten át Zágrábig, de még Mexikóba is jutott belőlük. A Zsolnay-gyár a megépítése óta Pécs egyik turisztikai látványossága, kutakkal, szobrokkal, üvegházzal, óriási vázákkal teli nagy közparkjának, valamint szecessziós épületeinek köszönhetően. Az eltelt években a termelés a gyár egy szűk területére korlátozódott, az épületek egy része kiürült. Ennek kezelésére jött létre a Zsolnay Örökség Kezelő Kht., amelynek feladata az üresen álló épületek állagmegóvása, újrahasznosítása. Az 1860-1930. között létesült épületek egyfajta referenciaként is szolgáltak a Zsolnay-gyár épületkerámiáinak bemutatására.
Az Európai Kulturális Főváros program keretében létrejövő Zsolnay Kulturális Negyed is e különleges értékek bemutatását célozza meg, amely a gyár területének nyugati, műemléki épületeiben kapna helyet. Az ipartörténeti témapark részeként látványműhelyt hoznak létre, a Zsolnayak által Zöld Háznak nevezett épületbe a Bóbita Bábszínház költözne az elképzelések szerint. Az egykori laboratóriumot Kísérletek Házának rendeznék be. A Zsolnay Kulturális Negyed ad helyet a jövőben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának, a klasszikus szakok mellett a szobrász-restaurátor, az alkalmazott grafikus és a művészeti textiltervező képzésnek. A keramikusok, szobrászok gyári környezetbe településével megvalósul a művészet és az ipari formatervezés közvetlen találkozása. Az oktatási bázishoz kapcsolódik a Design-központ, amely kiállítótermeivel a bemutatkozási lehetőségeket is szolgálná. A létrejövő inkubátorház a divattervezők, grafikai stúdiók, zenészek, designerek, web-oldal tervezők és egyéb a művészeti, kreatív ipar területén tevékenykedő kis- és mikro-vállalkozások indulásához nyújt segítséget. Emellett szálloda, vendéglő és kávéház is helyet kap a Zsolnay Kulturális Negyedben.

Új arculatot kap a város

Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése a város köztereinek, parkjainak átalakítására is lehetőséget nyújt. A program nem egyszerűen helyreállításról vagy építkezésről szól, hanem egyfajta szemléletformálásról. A Pécsi Tudományegyetem szociológiai és kommunikációs tanszékeinek kutatásai ugyanis azt mutatták, a pécsiek keveslik a megyeszékhelyen található zöldterületeket, s azok állapotával sem elégedettek. A projekt beruházásai éppen ezért többet jelentenek egyszerű műszaki feladatnál, komplex városfejlesztést is maguk után vonnak, amelynek eredményeként Pécs teljesen új arculatot kap.
Közel száz közteret és parkot érint a program, hét és fél milliárd forintos költségvetéssel. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata lakossági ötletpályázatot írt ki, hogy az előkészítő folyamatba a pécsi lakosok is bekapcsolódhassanak. Az Én Kulturális Fővárosom pályázatra 362 pályamű érkezett, a pécsiek mellett Miskolcról, Ózdról, és Budapestről is érkeztek ötletek. Az egyedi látásmódú elképzelések összhangot teremtenek Pécs építészeti és közlekedési sajátosságaival. Fontos igény a speciális játékokkal felszerelt játszóterek létrehozása a fogyatékkal élő gyerekeknek, mások a budapesti Városliget mintájára létrehoznák a pécsi Városligetet a Balokányban, egy elképzelés szerint felnőtt játszótereket építenének, vagy Zsolnay reggeliző-étkészlet ihlette utcabútorokkal díszítenék a várost. Mások felszínre hozott vízen malmot működtetnének, filmcentrummá bővítenék az Uránia mozit, építészeti infoboxot létesítenének a Breuer Marcel Múzeumhoz kapcsolódóan, vagy modern szobrokkal népesítenék be az üres pécsi falfülkéket, Tettyéről induló gyorslifttel vinnék a Mecsek szikláira a kirándulókat, végül az első díjas pályamű alkotói a világörökség helyszíne kiegészítéseként kertmúzeumot hoznának létre a városfal mentén.


Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop