Az elbirtoklás
Ez az eredeti tulajdonszerzési forma igen gyakori a hétköznapi életben. Leginkább a megműveletlenül, gazdátlanul álló ingatlanokat, telkeket veszélyezteti a nem éppen dicséretes eljárás. [...]
Illetékességi és bejelentési szabályok az illetékjogban
Amikor aláírtuk az adásvételi vagy az ajándékozási szerződést, esetleg túl vagyunk az örökhagyó hagyatékával kapcsolatos hagyatéki tárgyaláson, felmerül a következő kérdés: mit kell tennünk a kezünkben lévő papírokkal, hová kell vinnünk azokat, mit kell még csatolnunk, melyik illetékhivatal jár majd el ügyünkben. [...]
A tulajdoni lap és a széljegyzés
Az ingatlan megvásárlását megelőzően nemcsak annak állapotát, fekvését, és egyéb tulajdonságait szükséges megvizsgálni, hanem az ingatlan-nyilvántartás adatait is, nehogy később e mulasztásunk miatt perre kerüljön sor. Bíró szakértőnk ezúttal a tulajdoni lapot mutatja be olvasóinknak, amelyből egyértelműen megállapítható az ingatlan tulajdonosainak személye, továbbá hogy az ingatlant terheli-e valamely tulajdonszerzést korlátozó vagy akadályozó jog. Felhívjuk a figyelmet az úgynevezett széljeg [...]
Kötelező jótállás a lakásépítésre
Hazánkban évtizedeken keresztül nem volt jótállási kötelezettség az új lakások építésére. Ha a kivitelező hibásan teljesített, a vitákat a Polgári Törvénykönyv szavatossági szabályai szerint kellett elrendezni, és csak 1988 elején lépett hatályba az 53/1987. (X. 24.) MT rendelet. Az alábbiakban gyakorló bíró foglalja össze a fontosabb tudnivalókat, azzal a megszorítással, hogy még elenyésző a jogerős ítéletek száma, amelyek a gyakorlat számára iránymutatásul szolgálhatnának. [...]
Illik tudni – az illetékről
Ingatlanvásárlás esetén a legnagyobb fizetnivalónk a vételár, nem mellékes azonban, hogy emellett számos kiadás is terhel bennünket. Ilyen elsősorban az illeték. az alábbi tudnivalók ismeretében talán néhány olyan esetre is felhívjuk olvasóink figyelmét, amikor lehetőség van mértékének csökkentésére, de legalábbis tisztában lehetünk a fizetnivaló nagyságával. [...]
Az építési vállalkozói szerződésről – ahogy a bíró látja III.
Előző számainkban gyakorló bíró szerzőnk sorra vette a vállalkozási szerződéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat: ki indíthat pert, mit tartalmazzon a vállalkozói szerződés, fizetni kell-e az ajánlatért, költségvetésért, adjunk-e előleget és mennyit, joga van-e a vállalkozónak alvállalkozó igénybevételére, hogyan kell átadni a munkaterületet, milyen mértékben utasítható a vállalkozó, mit jelent az elállási jog, mi a különbség az átalánydíjas és az utólagos elszámolás között. Befejezésül az [...]
Az építési vállalkozói szerződésről, ahogy a bíró látja II. rész
Gyakorló bíró szerzőnk sorozata olyan alapvető tudnivalókat tartalmaz, amelyet nem csak az építkezők hasznosíthatnak, hiszen a mindennapi életben gyakran kötünk vállalkozói szerződéseket. Akár építési munka, akár egyéb feladat megoldására vállalkozót veszünk igénybe, a legfontosabb tanács, hogy mindig írásban kössünk szerződést. [...]
Az építési vállalkozói szerződésről – ahogy a bíró látja
Az építkezésekkel kapcsolatos bírósági pereket vagy az építtető, azaz a megrendelő kezdeményezi, vagy a vállalkozó. A jogvitának számtalan oka lehet, s ilyenkor a bíróság a Polgári Törvénykönyv vállalkozási, illetve építési vállalkozási szerződéseinek szabályait vesz alapul (Ptk. XXXV. Fejezete). Ez rögzíti ugyanis a felek jogait és kötelezettségeit. Gyakorló bíró szerzőnk sorozata az alapvető tudnivalókat tartalmazza. A legfontosabb tanács: a szerződéseket mindig írásban kössük meg. [...]
Hogyan olcsóbb az ingatlan átruházása –
Bizonyára sokan gondolkoztunk már azon, hogy lakásunkat gyermekünkre kellene átíratni. Az is biztos, hogy szándékunktól azért álltunk el, mert - a papírügyek intézésének bonyolultságán túl - nem voltunk tisztában ennek anyagi vonzatával, az átruházással kapcsolatban fizetendő illeték mértékével, a vonatkozó illetékszabályokkal. Az illetékkódex, az adózás rendjéről szóló és a polgári jog szabályai alapján megpróbálunk néhány ötletet adni arra, hogy az ügyletet hogyan lehet olcsóban véghezvinni. [...]
A szomszédjog szabályai
A szomszédok békés egymás mellett élése bonyolult viszonyrendszert jelent. Bár a tulajdonjog összetett jogosítványokból áll, mégsem abszolút jog. Vagyis nem teljesen igaz a mondás, hogy - az én házam az én váram?. A Polgári Törvénykönyv szabálya szerint ugyanis sem a birtoklás, sem a rendelkezés jogát nem gyakorolhatja a tulajdonos mások, így különösen a szomszédok szükségtelen zavarásával, vagy jogaik gyakorlásának veszélyeztetésével. Rovatunkban egy gyakorló polgári peres bíró foglalja össze [...]