A lilaruhás passzívház

A lilaruhás passzívház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mint ahogy Szinyei Merse Pál híres „Lilaruhás nő” című festménye felemásnak mondott alkotás, hiszen a plein air stílusa mellett erősen hatott rá Böcklin festészete, úgy ez a „lila ruhába öltöztetett” családi ház is számos rendhagyó megoldást mutat: nemcsak a stílusa és az enteriőrje, a gépészete is egyedi. Nulla energiafogyasztással.

aruhas 720


Ahogy közeledtünk a visszavonulás felé, elhatároztuk, hogy elköltözünk Pestről” – kezd a történetbe házigazdánk, János. „Egy régi jó barátom, kollégám költözött le ebbe a piciny somogyi faluba, és nekünk is megtetszett a környék: a település nagyon barátságos, mindössze hatszázhetven lelket számol, roppant kedves, szorgalmas emberek lakják, akik nagyon nagy szeretettel fogadják a betelepülőket. A 2200 négyzetméteres telket nyolc éve vettük, kétharmadába gyümölcsfákat telepítettünk, azután belevágtunk volna az építkezésbe, ha egy „egészségügyi baleset”, azaz egy infarktus közbe nem szól. Így végül csak három éve történhetett meg az első kapavágás, amiben a fő motivációnk a gyerekek kirepülése volt. Kinőttük a pesti házat, aminek a rezsije is óriási volt, így arra törekedtünk, hogy az új ház minimális energiafogyasztású legyen. Beleástam magam a passzívház-témába, bár az első tervek még közel sem erről szóltak. Nyitott szemmel járok a világban, kiállításokon és internetes fórumokon sokat hallottam, olvastam a passzívházakról, és meggyőződtem, nekünk erre van szükségünk: annyi talán lesz a nyugdíjunk, ami a mindennapi életre elég, de hogy a rezsit tudjuk-e majd állni, ez nagy kérdés. Mert ha az építkezésre megvan a pénz, esetleg még arra a kis többletre is, amit egy passzívház építése jelent, akkor ha mégsem passzívházat építek, elmegy másra. Önbecsapás, hogy építkezzünk olcsón, majd tegyük félre a pénzt, hogy azt húsz éven keresztül fűtésre költsük!”

Funkciójában a ház teljesen a lakók köré épült. Mivel zömében ketten használják, az alaprajz szinte adott volt, bár a két unoka, a tízéves Gergő és a hatéves Levente gyakran látogatják a nagyszülőket. A légtömörségre nagyon odafigyeltek, minden elektromos vezetéket, ami átlépi a hőburkot, külön tömítettek. A falszerkezet ProKoncept elemből készült, amire kívülről rátettek még 20 centiméter grafitos Neopor hőszigetelést, belülre pedig gipszkarton réteget, így a fal összesen 60 centiméter vastag, amiből csak 15 centiméter a beton, a többi hőszigetelés. A nagy kérdés itt is az épületgépészet kialakítása volt: „Műszaki végzettségemnek köszönhetően abban biztos voltam, hogy a technikai fejlődés egyértelműen a megújuló energiaforrások felé mutat” – meséli János. „Passzívházaknál az igazi gond nem is a fűtés, hanem a nyári hűtés. Sokszor felmerül a kérdés, kell-e egy passzívházat hűteni? A passzívház nem melegszik túl, ha jól viselkednek a lakók, ám ez rólunk nem mondható el: az unoka ki-be rohangál, az ajtót nem csukjuk be magunk után. Így esett végül a választás az Energiakulcsra, amely szinte ingyen biztosít passzív hűtést, de persze mi ezen is „fejlesztettünk” még egy kicsit: "a rendszerbe puffertartály, napelem és napkollektor is került, így a házunk primerenergia-felhasználása végül nulla lett.”

Gépészet:

ttteader Az Energiakulcs lényege egy hővisszanyerős szellőztetőgép talajkör-temperálással és egy talajszondás hőszivattyú, amelynek telepítését az előtemperálás miatt kiásott talajkör olcsóbbá tesz. A rendszer hétféle üzemmódot lát el, ugyanazokon az ágakon az üzemmódtól függően más-más hidraulikus sémák alakulnak ki. E háznál a tulajdonos kívánságára beépítettek három vákuumcsöves napkollektort is, amely téli napokon is képes a fűtést biztosítani. Az energia egy 1000 literes puffer tárolóban raktározódik el. A ház teljes elektromosenergiaellátását egy 4,9 kilowattos naperőmű biztosítja. A beköltözéskor 8000 forint átalány villanyszámlát fizettek, az április 28-i leolvasáskor az E.ON több mint 30 000 forintot visszatérített. János minden nap írja a villanyóraállást: április óta több mint 300 kWh tartalékolódott télre.






Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}