Példamutató klímakutató

Példamutató klímakutató

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az elmúlt két-három év áttörést jelentett a passzívházak és alacsony energiafelhasználású házak terén Magyarországon is. Megvalósult több beruházás, ám igazi mérés, valódi kutatás hazánkban eddig nem zajlott. Eddig! A Gödöllői-dombságban fekvő Napraforgóházban ugyanis hosszú távú monitoring indult el. Az első megfigyelések eredményei pozitívak: az építészeti és épületgépészeti koncepció jól illeszkedik egymáshoz. Bár az épület időállandója alacsony, a hőkomfort mindig az optimális tartományban van, aktív hűtési és fűtési rendszer nélkül.

 

04

 

Apósomnak van egy telke itt a hegyen, és nagyon megtetszett ez a hely – kezd a történetbe József, akiben először föl sem merült az építkezés ötlete; egy régebbi házat szeretett volna a környéken, ám egy olyat sem talált, amely minden igényét kielégítené. „Egy kirándulás során erre tévedtünk, megláttuk ezt a telket, és azonnal tudtuk: ez az a hely, ahol az életünket folytatni szeretnénk! Mivel a fő szakterületem a környezettudományok, a klímavédelem, fel sem merülhetett, hogy ne energiatakarékos, környezettudatos házat építsünk, bár a passzívház, mint fogalom, ekkor még nem tudatosult bennem. Elindult az internetes kutatás, és rátaláltunk a Bauland Kft.-re, illetve a „legó” rendszerre, ami nemcsak végtelenül letisztult és könnyen összeépíthető, de költséghatékony is.

Egy passzívház megépítésének első lépése, még mielőtt a végleges tervrajzok a papírra vettetnek, a PHPP-számítás. Ezt először Benécs József gépészmérnök végezte el, de úgy döntöttem, hogy én is megtanulom a program kezelését, mert játszani szerettem volna azzal, hogy hová lehet esetleg még több szigetelést tenni, kisebb vagy nagyobb ablakokat beépíteni és így tovább. A passzívházon belül két iskola van ugyanis, az egyik szerint megengedett a rásegítő fűtés, a másik szerint az épületnek levegővel felfűthetőnek kell lennie. A miénk a második kategóriába esett, de a kétség még ekkor is élt bennünk: lehet-e hinni a PHPP-nek? Tényleg nem kell kémény, nem kell fűtés? Valóban nem kell…

Kalandjaink így is akadtak: a gyakorlat bebizonyította, néha még a legegyszerűbb dolgokat is el lehet rontani. Kissé elszámolták magukat a dicső mesterek, és az egyik ablaknyílás trapéz alakúra sikerült, öt centiméter eltéréssel. Miután ez kiderült, véstek… De a festők is eljátszották a bizalmat: az ablakok oldalára gyárilag ragasztott párazáró szalagok vakolhatók, és a tökéletes légzárás miatt nem is szabad őket leszedni. Véletlenül mégis találtunk szalagdarabot a kertben, ezután próbaképpen kibontottunk egy ablakot, és kiderült, sniccerrel levagdosták. Másnap a festők már nem itt dolgoztak, de mi kénytelenek voltunk a feleségemmel az összes szalagot visszaragasztgatni, az ablakokat újra beépíteni. Féltem is, hogy mi lesz a Blower-Door teszt (légtömörség- vizsgálat) eredménye, de szerencsére nagyon jó, 0,17-es lett (0,6 alatt passzívház), ami mindmáig Magyarország második legjobb eredménye.”

A tavasszal érkezett baba miatt mégiscsak biztosították az utólagos fűtés lehetőségét: a nagy házat két darab Adax infrapanel fűti.

 

   Az építtetők régi ismerőseim, akik talán szakmájuknak is köszönhetően már a tervezés előtt komolyan feltérképezték a passzívházépítés minden területét. A kiválasztott építési rendszer elemeit felhasználva mondhatni „gyerekjáték” volt a tervezés. Mindvégig a passzívházak legalapvetőbb kritériumait szem előtt tartva folyt a tervezés, hogy valóban „ne lehessen elrontani”. Először nyílt lehetőségem passzívház tervezésére, ennek során sok értékes tapasztalattal gazdagodtam – előzőleg építész munkatársként társasházak, önálló tervezőként családi házak tervezésével foglalkoztam. Azóta két pici gyermek édesanyjaként „praktizálok”. banhegyesi orsolya
Bánhegyesi Orsolya
építész

 

A műegyetem egyik doktorandusz hallgatója erről a házról írja a disszertációját, így a kinti és a benti levegő páratartalma és hőmérséklete, a falak hőmérséklete és a fényviszony folyamatos mérés alatt állnak.

tervezői gondolatok

Passzívházat két céllal tervezhetünk: koncentrálhatunk a szoláris nyereségre, vagy a hőveszteség minimálisra redukálására, vagyis hogy minél több és nagyobb ablakot kap a déli oldal, vagy inkább kisebbeket és több szigetelést alkalmazunk. Az első variációnál nagyon világos és barátságos épületet kapunk, ahol télen kellemes a hőmérséklet, ám a nyári túlmelegedés gondot okoz (komoly árnyékolás kell!); ha a klímaváltozás egyre fokozódó hatásait is figyelembe vesszük, akkor inkább a szigetelést kell optimalizálnunk. A közép-európai klimatikus viszonyok mellett a hideg és a meleg ellen is védekezni kell, ezért az ablakok kiválasztásának a szempontja az volt, hogy a szoláris nyereség ne legyen túl nagy, viszont jobban szigeteljenek. Szintén ez a nézet vezetett az egyszerű és kompakt épületformához: a hűtött-fűtött térfogat és a hőveszteségi felület aránya a kockánál a legjobb, ezért terveztünk egyemeletes, doboz formájú házat.

a tulajdonos

„Dániában jártam egy ösztöndíjjal, mint régészhallgató – meséli Feiler József –, ahol fel kellett vennem egy második tantárgyat, ez volt a „környezeti kérdések”. Mindez annyira megtetszett, hogy miután hazajöttem, másoddiplomás képzésre jelentkeztem a Közép-Európai Egyetem környezettudományok szakára. Ennek elvégzése után egyenes út vezetett a minisztériumba, ahol 2007-2008-ban kidolgoztuk a Zöld Beruházási Rendszert, majd az ombudsmani hivatalban dolgoztam, tanítottam a műegyetemen, jelenleg ismét klímapolitikával foglalkozom. Mint klímakutató, a jövőt a passzívházakban látom.”

szemlélet

„Az energiatudatosság nálam szakmai ártalom: a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia kidolgozásakor döbbentett meg az adat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyven százalékáért az épületeink a felelősek. Sürgősen változtatni kell tehát az építészeti módszereinken, amit egyébként az Európai Unió egyik direktívája is előír: 2020-tól már hazánkban is csak passzívházakat lehet építeni. Egy ház megépítése igen nagy beruházás, élettartama pedig hatvan–száz év, nagyon nem mindegy tehát, mennyire értékálló és környezettudatos épületeket emelünk!”

adatlap

Hasznos alapterület: 141 m2
Lemezalap (20 cm Neopor EPSx) U=0,131 W/(m2K)
Északi fal (30+5 cm Neopor EPS) U=0,088 W/(m2K)
Falak (20+5 cm Neopor EPS) U=0,124 W/(m2K)
Födém (35+X cm Neopor EPS) U=0,072 W/(m2K)
Ablakok: Actual Matrix Hybrid 85
Ug=0,4 v. 0,5 W/(m2K) Uk=0,93 W/(m2K)
g=0,37 v. 0,5
Összesített üvegfelület: 7,9 m2, ebből délre néz 12,2 m2

gépészet

A gépészet megtervezésénél a fő szempont az egyszerűségre való törekvés volt: minek egy passzívházba erőműnyi berendezés, hiszen a passzívház éppen attól passzívház, hogy a lehető legegyszerűbben fűthető, szellőztethető! A Helios kompakt hőcserélő szellőztető berendezés hatékonyságának titka, hogy a bejövő levegőt a földben egy százméteres csőben cirkuláló folyadék melegíti elő. Ezzel párhuzamosan egy kínai gyártmányú levegős hőszivattyú működik, amely leginkább egy hagyományos légkondícionáló berendezésre hasonlít, ám az áramfogyasztása kevesebb a felénél. A ház havi villanyszámlája éves átlagban huszonötezer forint, ennek körülbelül felét teszi ki a hűtés–fűtés–melegvíz-előállítás.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}