Példamutató klímakutató

Példamutató klímakutató

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az elmúlt két-három év áttörést jelentett a passzívházak és alacsony energiafelhasználású házak terén Magyarországon is. Megvalósult több beruházás, ám igazi mérés, valódi kutatás hazánkban eddig nem zajlott. Eddig! A Gödöllői-dombságban fekvő Napraforgóházban ugyanis hosszú távú monitoring indult el. Az első megfigyelések eredményei pozitívak: az építészeti és épületgépészeti koncepció jól illeszkedik egymáshoz. Bár az épület időállandója alacsony, a hőkomfort mindig az optimális tartományban van, aktív hűtési és fűtési rendszer nélkül.

 

04

 

Apósomnak van egy telke itt a hegyen, és nagyon megtetszett ez a hely – kezd a történetbe József, akiben először föl sem merült az építkezés ötlete; egy régebbi házat szeretett volna a környéken, ám egy olyat sem talált, amely minden igényét kielégítené. „Egy kirándulás során erre tévedtünk, megláttuk ezt a telket, és azonnal tudtuk: ez az a hely, ahol az életünket folytatni szeretnénk! Mivel a fő szakterületem a környezettudományok, a klímavédelem, fel sem merülhetett, hogy ne energiatakarékos, környezettudatos házat építsünk, bár a passzívház, mint fogalom, ekkor még nem tudatosult bennem. Elindult az internetes kutatás, és rátaláltunk a Bauland Kft.-re, illetve a „legó” rendszerre, ami nemcsak végtelenül letisztult és könnyen összeépíthető, de költséghatékony is.

Egy passzívház megépítésének első lépése, még mielőtt a végleges tervrajzok a papírra vettetnek, a PHPP-számítás. Ezt először Benécs József gépészmérnök végezte el, de úgy döntöttem, hogy én is megtanulom a program kezelését, mert játszani szerettem volna azzal, hogy hová lehet esetleg még több szigetelést tenni, kisebb vagy nagyobb ablakokat beépíteni és így tovább. A passzívházon belül két iskola van ugyanis, az egyik szerint megengedett a rásegítő fűtés, a másik szerint az épületnek levegővel felfűthetőnek kell lennie. A miénk a második kategóriába esett, de a kétség még ekkor is élt bennünk: lehet-e hinni a PHPP-nek? Tényleg nem kell kémény, nem kell fűtés? Valóban nem kell…

Kalandjaink így is akadtak: a gyakorlat bebizonyította, néha még a legegyszerűbb dolgokat is el lehet rontani. Kissé elszámolták magukat a dicső mesterek, és az egyik ablaknyílás trapéz alakúra sikerült, öt centiméter eltéréssel. Miután ez kiderült, véstek… De a festők is eljátszották a bizalmat: az ablakok oldalára gyárilag ragasztott párazáró szalagok vakolhatók, és a tökéletes légzárás miatt nem is szabad őket leszedni. Véletlenül mégis találtunk szalagdarabot a kertben, ezután próbaképpen kibontottunk egy ablakot, és kiderült, sniccerrel levagdosták. Másnap a festők már nem itt dolgoztak, de mi kénytelenek voltunk a feleségemmel az összes szalagot visszaragasztgatni, az ablakokat újra beépíteni. Féltem is, hogy mi lesz a Blower-Door teszt (légtömörség- vizsgálat) eredménye, de szerencsére nagyon jó, 0,17-es lett (0,6 alatt passzívház), ami mindmáig Magyarország második legjobb eredménye.”

A tavasszal érkezett baba miatt mégiscsak biztosították az utólagos fűtés lehetőségét: a nagy házat két darab Adax infrapanel fűti.

 

   Az építtetők régi ismerőseim, akik talán szakmájuknak is köszönhetően már a tervezés előtt komolyan feltérképezték a passzívházépítés minden területét. A kiválasztott építési rendszer elemeit felhasználva mondhatni „gyerekjáték” volt a tervezés. Mindvégig a passzívházak legalapvetőbb kritériumait szem előtt tartva folyt a tervezés, hogy valóban „ne lehessen elrontani”. Először nyílt lehetőségem passzívház tervezésére, ennek során sok értékes tapasztalattal gazdagodtam – előzőleg építész munkatársként társasházak, önálló tervezőként családi házak tervezésével foglalkoztam. Azóta két pici gyermek édesanyjaként „praktizálok”. banhegyesi orsolya
Bánhegyesi Orsolya
építész

 

A műegyetem egyik doktorandusz hallgatója erről a házról írja a disszertációját, így a kinti és a benti levegő páratartalma és hőmérséklete, a falak hőmérséklete és a fényviszony folyamatos mérés alatt állnak.

tervezői gondolatok

Passzívházat két céllal tervezhetünk: koncentrálhatunk a szoláris nyereségre, vagy a hőveszteség minimálisra redukálására, vagyis hogy minél több és nagyobb ablakot kap a déli oldal, vagy inkább kisebbeket és több szigetelést alkalmazunk. Az első variációnál nagyon világos és barátságos épületet kapunk, ahol télen kellemes a hőmérséklet, ám a nyári túlmelegedés gondot okoz (komoly árnyékolás kell!); ha a klímaváltozás egyre fokozódó hatásait is figyelembe vesszük, akkor inkább a szigetelést kell optimalizálnunk. A közép-európai klimatikus viszonyok mellett a hideg és a meleg ellen is védekezni kell, ezért az ablakok kiválasztásának a szempontja az volt, hogy a szoláris nyereség ne legyen túl nagy, viszont jobban szigeteljenek. Szintén ez a nézet vezetett az egyszerű és kompakt épületformához: a hűtött-fűtött térfogat és a hőveszteségi felület aránya a kockánál a legjobb, ezért terveztünk egyemeletes, doboz formájú házat.

a tulajdonos

„Dániában jártam egy ösztöndíjjal, mint régészhallgató – meséli Feiler József –, ahol fel kellett vennem egy második tantárgyat, ez volt a „környezeti kérdések”. Mindez annyira megtetszett, hogy miután hazajöttem, másoddiplomás képzésre jelentkeztem a Közép-Európai Egyetem környezettudományok szakára. Ennek elvégzése után egyenes út vezetett a minisztériumba, ahol 2007-2008-ban kidolgoztuk a Zöld Beruházási Rendszert, majd az ombudsmani hivatalban dolgoztam, tanítottam a műegyetemen, jelenleg ismét klímapolitikával foglalkozom. Mint klímakutató, a jövőt a passzívházakban látom.”

szemlélet

„Az energiatudatosság nálam szakmai ártalom: a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia kidolgozásakor döbbentett meg az adat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyven százalékáért az épületeink a felelősek. Sürgősen változtatni kell tehát az építészeti módszereinken, amit egyébként az Európai Unió egyik direktívája is előír: 2020-tól már hazánkban is csak passzívházakat lehet építeni. Egy ház megépítése igen nagy beruházás, élettartama pedig hatvan–száz év, nagyon nem mindegy tehát, mennyire értékálló és környezettudatos épületeket emelünk!”

adatlap

Hasznos alapterület: 141 m2
Lemezalap (20 cm Neopor EPSx) U=0,131 W/(m2K)
Északi fal (30+5 cm Neopor EPS) U=0,088 W/(m2K)
Falak (20+5 cm Neopor EPS) U=0,124 W/(m2K)
Födém (35+X cm Neopor EPS) U=0,072 W/(m2K)
Ablakok: Actual Matrix Hybrid 85
Ug=0,4 v. 0,5 W/(m2K) Uk=0,93 W/(m2K)
g=0,37 v. 0,5
Összesített üvegfelület: 7,9 m2, ebből délre néz 12,2 m2

gépészet

A gépészet megtervezésénél a fő szempont az egyszerűségre való törekvés volt: minek egy passzívházba erőműnyi berendezés, hiszen a passzívház éppen attól passzívház, hogy a lehető legegyszerűbben fűthető, szellőztethető! A Helios kompakt hőcserélő szellőztető berendezés hatékonyságának titka, hogy a bejövő levegőt a földben egy százméteres csőben cirkuláló folyadék melegíti elő. Ezzel párhuzamosan egy kínai gyártmányú levegős hőszivattyú működik, amely leginkább egy hagyományos légkondícionáló berendezésre hasonlít, ám az áramfogyasztása kevesebb a felénél. A ház havi villanyszámlája éves átlagban huszonötezer forint, ennek körülbelül felét teszi ki a hűtés–fűtés–melegvíz-előállítás.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.