A film forog, az alkotó pihen

A film forog, az alkotó pihen

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hogyan építs házat fűtés nélkül, és mégse fagyj meg? Ez volt a mottója Mihály György 2007-ben megjelent népszerű filmjének, a Fészekrakóknak, amely egy különleges családi ház építésének történetét meséli el. Egy olyan házét, amelynek szinte minden műszaki megoldása eltér a hagyományostól: ahol a falak polisztirolból vannak, ahol nem kell fűtés, ahol a vizet a föld energiája melegíti, ahol a szennyvíz újra hasznosul, működtetése pedig egy szokványos épület üzemelési költségeinek töredéke. E rendkívüli házba kalauzoljuk el most mi is az Olvasót. Tartson velünk!

 

03

 

Pasaréten laktunk, és amikor a legnagyobb fiúnk, Ariel ötéves lett, elkezdtünk neki iskolát keresni” – meséli György. „Így tévedtünk el Pilisszentlászlóra, ahol akkor létesült új Waldorf-iskola. Az épületét a szülők a két kezükkel renoválták, az építkezésbe persze mi is beszálltunk, csakhogy lakóhely a közelben nem akadt. Napi három órát ingázni nem akartunk, nem maradt hát más választás, mint hogy beálltunk a lakókocsinkkal a községi focipálya öltözője mellé, és megkezdtük az új, falusi életet.

Több mint két hónapig laktunk a lakókocsiban, amikor az egyik szülőtárs felvilágosított, hogy a cégem vezérigazgatójának van itt egy háza. Megkerestem őt, persze nem akarta a házat eladni, ám amikor elmeséltem neki a történetünket, megengedte, hogy nála lakhassunk. Mivel a vendégszeretetével nem élhettünk vissza, azonnal elkezdtünk telket keresni, és hamar meg is találtuk az igazit. Megkezdődhetett a tervezés. Egy passzívházat megépíteni persze nem egyszerű, különösen nem volt az 2003-ban, amikor hozzáláttunk. Három évig olvasgattam az interneten, így azt már tudtam, mit akarok, csak azt nem, ki képes megcsinálni.

A véletlennek köszönhetően találkoztam Béleczky Attilával és a Bauland Kft.-vel, akikről kiderült, tudnak passzívházat építeni. Olyan megoldásokat alkalmaztunk, amit kevésbé ismernek az emberek. Így lettek a válaszfalak tömör gipsz falazótestből, a szerkezeti fal Isorast-féleség, de a tetőszerkezet is különleges: mivel az ősz beálltával rettenetesen szorított bennünket az idő, hiszen még a tél előtt szerettük volna, ha a ház tető alá kerül, hagyományos fedélszék helyett szeglemezes tetőszerkezetet terveztünk. Ez ugyanis műhelyben készül, így egy nap alatt kész lett a tetőszerkezet váza, és három nap alatt fenn volt az összes cserép. Jöttek egymás után a válogatott szakemberek, ám egyikük sem dolgozott korábban passzívházon. Ezért is épült fel ennyire lassan a ház, meg persze azért is, mert a filmforgatás miatt mindenki a szokottnál is sokkal aprólékosabban dolgozott. A vakolatra például öt hétig vártunk, mert vagy az operatőrnek nem volt jó a fény, vagy a festőnek nem volt jó az időjárás. Bár a minősítést nem kaptuk meg, mivel a házunk egy erdő közepén áll, ahol soha sem tökéletes a benapozás, illetve akkor még nem volt hazánkban beszerezhető a hőhidakat maradéktalanul kiküszöbölő tálca az alaphoz, az otthonunk mégis olyan lett, amilyet megálmodtunk.”

Az erdei környezet, bár nagyon szép, nem kedvez a passzívház-építésnek: a sűrű lombkorona miatt a benapozás soha sem lehet tökéletes.

szobáról szobára

A kétszintes ház tervezésénél arra törekedtek, hogy a család minden tagjának meglegyen a saját élettere. A három fiúnak, a tizenötéves Arielnek, a tizennégyéves Máriónak és a tizenkétéves Olivérnek is külön szobája van, mint ahogy természetesen a szülőknek is. Minden szobához saját fürdőszoba tartozik. Ha a család együtt akar lenni, a jókora nappali-étkezőkonyha erre ideális teret biztosít. A félig földbe süllyesztett földszint egyben a szülők munkahelye is lehet. Rékának és Györgynek külön dolgozószobája van itt, illetve a két autó tárolására szolgáló garázs mellett itt kapott helyet a zeneszoba is: a Waldorf-iskola törekvései szerint a gyerekek 12 éves korukig nem „fogyaszthatnak” elektronikus médiát, a cél az, hogy csak élő zenét hallgassanak, és nem árt, ha egy-két hangszeren is tudnak játszani.

a tulajdonosok

„A feleségem, Réka és én is pedagógus végzettségűek vagyunk, ám gyerekkorunkban mindkettőnknek elég gyatra élmény volt az iskola, ezért elhatároztuk, hogy a fiainknak nagyon-nagyon jót szeretnénk” – meséli Mihály György. „Elkezdtünk tehát alternatív iskolákat keresni, amikor annak eljött az ideje, és végül a Waldorf lett az, amelyre azt mondtuk: ez igen, pont ilyet képzeltünk el! Csakhogy az egyetlen elérhető közelségben lévore nem vették föl a gyermeket, akkora túljelentkezés volt. Nyáron kézműves táborba mentünk, ahol egy anyuka ezzel keresett meg: hallottátok, hogy Pilisszentlászlón Waldorf iskola létesül? Egy óra múlva itt voltunk a faluban!”

szemlélet

„Fel sem merült bennem, hogy ha egyszer építkezünk, akkor ne passzívházat építsünk. Már 1995-ben megismerkedtem a technológiával, akkoriban ugyanis mozikat építettünk, a nevemhez fűződik például az első hazai Hollywood Multiplex megteremtése. Meg kellett tanulnom szinte mindent az építőiparról, ehhez pedig nagyon sok szakmai konferenciára és tapasztalatszerző útra mentem el Nyugat-Európába. Egy németországi utam során ismertem meg a passzívház-technológiát, és halálosan beleszerettem. Már akkor eldöntöttem, hogy filmet forgatok arról, hogyan épül fel egy korszerű, alacsony energiafelhasználású ház. Innen ered a Fészekrakók története.”

adatlap

Alapterület: 300 m2
Tartó falazat: 50 cm-es Bauland szendvicsszerkezet
Válaszfalak: tömör gipsz falazótestek

Tetoszerkezet: szeglemezes teto, cserép héjalás

Nyílászárók: Terrazyt (Lengyelország) 3-rétegű, nemesgázzal töltött ablakok (U= 0,5 W/m2K)

gépészet

A ház kiegészítő fűtéséért és a melegvíz-előállításáért a Terra föld-víz hőszivattyú felelős. A gépterem plafonján kapott helyet a Helios hővisszanyerő szellőztető rendszer. Mivel nincs csatorna a településen, az esővizet ciszternába gyűjtik, és újrahasznosítják. A fekáliás szennyvizet, a konyhai szennyvizet és ami a mosógépből távozik, biológiai szennyvíztisztító fogja fel, megtisztítja, majd a 90 százalékig megtisztult vizet egy átemelő szivattyú fölpumpálja a telekre, ahol elszikkasztják. A másik strang a mosdóvizet gyűjti össze, ez fut bele a Hansgrohe Pontos rendszerébe, amely megszűri, tisztítja, csírátlanítja, és visszapumpálja a vécébe, a mosógépbe, illetve locsolásra is ezt használják. A hatalmas géphez kapcsolódik egy speciális, nanotechnológiás vízlágyító készülék, amelyben sem áram, sem mágnes, sem gyanta nincs.

A szülői háló egyben fürdőszoba is: közepén áll a kád, a benne kihűlő víz fűti a helyiséget.

A szülők extravagáns fürdő- hálószobája mellett természetesen „hagyományos” fürdőszobák is vannak a házban. Persze különlegesség itt is akad: figyelemre méltó a toalett mögött kialakított könyvespolc, amely igazi férfiúi gondolkodásról tesz tanúbizonyságot. A legtöbben újságot olvasnak itt, a házigazda szépirodalmat is.

A fészek rakók - Egy film elő és utóélete

„A Fészekrakókkal egyrészt azt szerettem volna megmutatni, hogy az építőiparnak minden kérdésre gazdag tudománytára van, másrészt, hogy hogyan lehet energia- és környezettudatosan építkezni. És a harmadik dolog: nagyon is propagálni kell, hogy ebben az országban vannak míves mesterek, nagyszerű szakemberek, csak néha nehéz őket megtalálni. Saját magam mentem el, és néztem meg a referenciákat, tárgyaltam a mesterekkel, sőt, sok esetben a gyártóktól kértem minősítéseket. Nagy volt a felelősségem, hiszen nemcsak egy jó házat kellett megépítenem, de az újságíró felelőssége is rám hárult; vagyis hogy ha jól sikerül, akkor ezt a filmet szinte bibliaként fogják használni a házépítők. És használják is: 83 000 DVD-t adtunk el eddig… De a legnagyobb siker talán ez: amikor elkezdtek kinőni a fehér falak, a falubeliek csodálkozva nézték a 30 centiméteres polisztirol hőszigetelést. Mit tesz Isten, a következő nyáron elkezdett fehérleni a falu, egyremásra „csomagolták be” a házakat. És ez a lényeg: felhívni a figyelmet arra, hogy máshogy is lehet építeni, és valóban mennyire fontos a környezettudatos gondolkodás.”

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}