A film forog, az alkotó pihen

A film forog, az alkotó pihen

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hogyan építs házat fűtés nélkül, és mégse fagyj meg? Ez volt a mottója Mihály György 2007-ben megjelent népszerű filmjének, a Fészekrakóknak, amely egy különleges családi ház építésének történetét meséli el. Egy olyan házét, amelynek szinte minden műszaki megoldása eltér a hagyományostól: ahol a falak polisztirolból vannak, ahol nem kell fűtés, ahol a vizet a föld energiája melegíti, ahol a szennyvíz újra hasznosul, működtetése pedig egy szokványos épület üzemelési költségeinek töredéke. E rendkívüli házba kalauzoljuk el most mi is az Olvasót. Tartson velünk!

 

03

 

Pasaréten laktunk, és amikor a legnagyobb fiúnk, Ariel ötéves lett, elkezdtünk neki iskolát keresni” – meséli György. „Így tévedtünk el Pilisszentlászlóra, ahol akkor létesült új Waldorf-iskola. Az épületét a szülők a két kezükkel renoválták, az építkezésbe persze mi is beszálltunk, csakhogy lakóhely a közelben nem akadt. Napi három órát ingázni nem akartunk, nem maradt hát más választás, mint hogy beálltunk a lakókocsinkkal a községi focipálya öltözője mellé, és megkezdtük az új, falusi életet.

Több mint két hónapig laktunk a lakókocsiban, amikor az egyik szülőtárs felvilágosított, hogy a cégem vezérigazgatójának van itt egy háza. Megkerestem őt, persze nem akarta a házat eladni, ám amikor elmeséltem neki a történetünket, megengedte, hogy nála lakhassunk. Mivel a vendégszeretetével nem élhettünk vissza, azonnal elkezdtünk telket keresni, és hamar meg is találtuk az igazit. Megkezdődhetett a tervezés. Egy passzívházat megépíteni persze nem egyszerű, különösen nem volt az 2003-ban, amikor hozzáláttunk. Három évig olvasgattam az interneten, így azt már tudtam, mit akarok, csak azt nem, ki képes megcsinálni.

A véletlennek köszönhetően találkoztam Béleczky Attilával és a Bauland Kft.-vel, akikről kiderült, tudnak passzívházat építeni. Olyan megoldásokat alkalmaztunk, amit kevésbé ismernek az emberek. Így lettek a válaszfalak tömör gipsz falazótestből, a szerkezeti fal Isorast-féleség, de a tetőszerkezet is különleges: mivel az ősz beálltával rettenetesen szorított bennünket az idő, hiszen még a tél előtt szerettük volna, ha a ház tető alá kerül, hagyományos fedélszék helyett szeglemezes tetőszerkezetet terveztünk. Ez ugyanis műhelyben készül, így egy nap alatt kész lett a tetőszerkezet váza, és három nap alatt fenn volt az összes cserép. Jöttek egymás után a válogatott szakemberek, ám egyikük sem dolgozott korábban passzívházon. Ezért is épült fel ennyire lassan a ház, meg persze azért is, mert a filmforgatás miatt mindenki a szokottnál is sokkal aprólékosabban dolgozott. A vakolatra például öt hétig vártunk, mert vagy az operatőrnek nem volt jó a fény, vagy a festőnek nem volt jó az időjárás. Bár a minősítést nem kaptuk meg, mivel a házunk egy erdő közepén áll, ahol soha sem tökéletes a benapozás, illetve akkor még nem volt hazánkban beszerezhető a hőhidakat maradéktalanul kiküszöbölő tálca az alaphoz, az otthonunk mégis olyan lett, amilyet megálmodtunk.”

Az erdei környezet, bár nagyon szép, nem kedvez a passzívház-építésnek: a sűrű lombkorona miatt a benapozás soha sem lehet tökéletes.

szobáról szobára

A kétszintes ház tervezésénél arra törekedtek, hogy a család minden tagjának meglegyen a saját élettere. A három fiúnak, a tizenötéves Arielnek, a tizennégyéves Máriónak és a tizenkétéves Olivérnek is külön szobája van, mint ahogy természetesen a szülőknek is. Minden szobához saját fürdőszoba tartozik. Ha a család együtt akar lenni, a jókora nappali-étkezőkonyha erre ideális teret biztosít. A félig földbe süllyesztett földszint egyben a szülők munkahelye is lehet. Rékának és Györgynek külön dolgozószobája van itt, illetve a két autó tárolására szolgáló garázs mellett itt kapott helyet a zeneszoba is: a Waldorf-iskola törekvései szerint a gyerekek 12 éves korukig nem „fogyaszthatnak” elektronikus médiát, a cél az, hogy csak élő zenét hallgassanak, és nem árt, ha egy-két hangszeren is tudnak játszani.

a tulajdonosok

„A feleségem, Réka és én is pedagógus végzettségűek vagyunk, ám gyerekkorunkban mindkettőnknek elég gyatra élmény volt az iskola, ezért elhatároztuk, hogy a fiainknak nagyon-nagyon jót szeretnénk” – meséli Mihály György. „Elkezdtünk tehát alternatív iskolákat keresni, amikor annak eljött az ideje, és végül a Waldorf lett az, amelyre azt mondtuk: ez igen, pont ilyet képzeltünk el! Csakhogy az egyetlen elérhető közelségben lévore nem vették föl a gyermeket, akkora túljelentkezés volt. Nyáron kézműves táborba mentünk, ahol egy anyuka ezzel keresett meg: hallottátok, hogy Pilisszentlászlón Waldorf iskola létesül? Egy óra múlva itt voltunk a faluban!”

szemlélet

„Fel sem merült bennem, hogy ha egyszer építkezünk, akkor ne passzívházat építsünk. Már 1995-ben megismerkedtem a technológiával, akkoriban ugyanis mozikat építettünk, a nevemhez fűződik például az első hazai Hollywood Multiplex megteremtése. Meg kellett tanulnom szinte mindent az építőiparról, ehhez pedig nagyon sok szakmai konferenciára és tapasztalatszerző útra mentem el Nyugat-Európába. Egy németországi utam során ismertem meg a passzívház-technológiát, és halálosan beleszerettem. Már akkor eldöntöttem, hogy filmet forgatok arról, hogyan épül fel egy korszerű, alacsony energiafelhasználású ház. Innen ered a Fészekrakók története.”

adatlap

Alapterület: 300 m2
Tartó falazat: 50 cm-es Bauland szendvicsszerkezet
Válaszfalak: tömör gipsz falazótestek

Tetoszerkezet: szeglemezes teto, cserép héjalás

Nyílászárók: Terrazyt (Lengyelország) 3-rétegű, nemesgázzal töltött ablakok (U= 0,5 W/m2K)

gépészet

A ház kiegészítő fűtéséért és a melegvíz-előállításáért a Terra föld-víz hőszivattyú felelős. A gépterem plafonján kapott helyet a Helios hővisszanyerő szellőztető rendszer. Mivel nincs csatorna a településen, az esővizet ciszternába gyűjtik, és újrahasznosítják. A fekáliás szennyvizet, a konyhai szennyvizet és ami a mosógépből távozik, biológiai szennyvíztisztító fogja fel, megtisztítja, majd a 90 százalékig megtisztult vizet egy átemelő szivattyú fölpumpálja a telekre, ahol elszikkasztják. A másik strang a mosdóvizet gyűjti össze, ez fut bele a Hansgrohe Pontos rendszerébe, amely megszűri, tisztítja, csírátlanítja, és visszapumpálja a vécébe, a mosógépbe, illetve locsolásra is ezt használják. A hatalmas géphez kapcsolódik egy speciális, nanotechnológiás vízlágyító készülék, amelyben sem áram, sem mágnes, sem gyanta nincs.

A szülői háló egyben fürdőszoba is: közepén áll a kád, a benne kihűlő víz fűti a helyiséget.

A szülők extravagáns fürdő- hálószobája mellett természetesen „hagyományos” fürdőszobák is vannak a házban. Persze különlegesség itt is akad: figyelemre méltó a toalett mögött kialakított könyvespolc, amely igazi férfiúi gondolkodásról tesz tanúbizonyságot. A legtöbben újságot olvasnak itt, a házigazda szépirodalmat is.

A fészek rakók - Egy film elő és utóélete

„A Fészekrakókkal egyrészt azt szerettem volna megmutatni, hogy az építőiparnak minden kérdésre gazdag tudománytára van, másrészt, hogy hogyan lehet energia- és környezettudatosan építkezni. És a harmadik dolog: nagyon is propagálni kell, hogy ebben az országban vannak míves mesterek, nagyszerű szakemberek, csak néha nehéz őket megtalálni. Saját magam mentem el, és néztem meg a referenciákat, tárgyaltam a mesterekkel, sőt, sok esetben a gyártóktól kértem minősítéseket. Nagy volt a felelősségem, hiszen nemcsak egy jó házat kellett megépítenem, de az újságíró felelőssége is rám hárult; vagyis hogy ha jól sikerül, akkor ezt a filmet szinte bibliaként fogják használni a házépítők. És használják is: 83 000 DVD-t adtunk el eddig… De a legnagyobb siker talán ez: amikor elkezdtek kinőni a fehér falak, a falubeliek csodálkozva nézték a 30 centiméteres polisztirol hőszigetelést. Mit tesz Isten, a következő nyáron elkezdett fehérleni a falu, egyremásra „csomagolták be” a házakat. És ez a lényeg: felhívni a figyelmet arra, hogy máshogy is lehet építeni, és valóban mennyire fontos a környezettudatos gondolkodás.”

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.