Passzívházban otthon vagyunk!

Passzívházban otthon vagyunk!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A házépítő háza: kortalan passzívház a Dunántúl szívébenE családi háznak csak a földszinti lakószintje fűtött tér, vagyis ez képezi a passzívház hőburkát. A félig földbe süllyesztett, passzív hőburkon kívüli, fűtetlen alagsort bevilágíthatósága miatt a déli és a nyugati oldalon alakították ki.

 

05

 

Egy régi szakmabéli mondás szerint minden suszter cipője lyukas, minden építész kis alapterületű, magas energiafogyasztású, öreg lakásban lakik. A győri Boros Károly és családja is sokáig így volt ezzel, egészen addig, amíg passzívházépítésre nem adták a fejüket. Aki passzívházban él, az elsődlegesen egészséges komfortot, másodlagosan hosszú távú gazdaságosságot, értékállóságot keres. A tényői mintaház, mint minősített passzívház nem csupán a tulajdonos-kivitelező szakmai felkészültségét és igényességét bizonyítja, de lakni is nagyon jó benne.
A suszternek jó cipője, az építésznek saját háza nincs. Ez a mondás bizony ránk is sokáig igaz volt, mivel Győr belvárosában, egy 76 négyzetméteres kis lakásban laktunk” – kezd a történetbe Boros Károly és felesége, Andrea. „Három gyermekünk számára azonban már régóta szerettünk volna megfelelő életteret biztosítani, nem kerülhettük el tehát, hogy a saját családunk számára is házat építsünk. Először ezt is csupán alacsony energiafelhasználásúra terveztük, ám egyre jobban foglalkoztatott bennünket a passzívház építésének gondolata, hiszen passzívházat addig még nem épített a cég. Két ausztriai tanulmányút viszont igencsak a fülembe tette a bogarat.”
De hogy is nézzen ki a ház? „Mint építész azt tapasztaltam, hogy az általunk épített családi házak, lakások 80 százalékát különböző okok miatt tizenöt éven belül eladják. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez alól az íratlan szabály alól valószínűleg mi sem leszünk kivételek, ezért olyan házat kellett terveznünk és építenünk, ami legalább tizenöt évvel megelőzi a korát, és még akkor is piacképes lesz. Semmiféle divatirányzatot nem akartunk követni, a majdani eladhatóság érdekében e háznak kortalannak kellett lennie. Külső formavilágát a bábolnai gazdatiszti szállások megjelenése ihlette. A ház tervezésére, megépítésére, minősíttetésére fordított közel ezerötszáz mérnökóra alatt megtanultuk, hogy a passzívházak titka a precíz, energiatudatos tervezés. Rengeteg számítást, kalkulációt, mérést végeztünk, miközben igyekeztünk megtalálni a gazdaságossági, energetikai optimumot. Nem kevesebb, mint 24 energetikai változatot számoltunk végig a PHPP program segítségével, mire eljutottunk odáig, hogy a minősített passzívház követelményeit teljesíteni tudtuk. Nagyon nagy segítséget adott ebben Benécs József épületgépész szakmérnök, aki már három évvel ezelőtt is igen járatos volt a PHPP programban és az energetikai épülettervezésben, nélküle lehet, hogy nem is lettünk volna képesek Magyarország második minősített passzívházát felépíteni. Ma már persze ez egy kicsivel könnyebben megy, megtanultuk, mitől lesz passzívház a passzívház.”
„Két éve lakunk itt – teszi hozzá Andrea –, de azt hiszem, nem fogjuk ezt a házat eladni tizenöt év múlva, még akkor sem, ha a gyerekek kirepülnek. A győri, 50 négyzetméteres irodánknak, ahol nem főzünk, nem fürdünk, nagyobb a rezsije, mint a házunknak.”

A tulajdonos

„A saját családi házunk építéséhez 16 év tervezési, kivitelezési, beruházói gyakorlat után fogtunk hozzá” – meséli Boros Károly. „180 saját beruházásban felépített, értékesített győri lakás és 30 családi ház megépítése után a legmagasabb komfortot nyújtó, legegészségesebb, legkörnyezetbarátabb, leggazdaságosabban üzemeltethető, befektetésként a leginkább értéktartó épületet kívántuk megtervezni és felépíteni. A beruházás azért volt különleges, mert az építtető, a tervező és a kivitelező egyazon személy. Így az invesztíció egyetlen szereplőjének tájékozatlansága sem fogta vissza, gátolta meg, hogy egy valóban újszerű, addig nem ismert értéktöbblettel bíró, példaértékű épület jöhessen létre.” 

Szemlélet

Első passzívházunk Darmstadt-i minősítésének megszerzése azért volt fontos, hogy felkészültségünkről mi magunk is megbizonyosodhassunk, és azt külső, szakértő intézettel is tanúsíttathassuk. Égetően fontos, hogy ne csak passzívnak tűnő, hanem valóban passzív épületek épüljenek. Csak a minősített épületet lehet passzívháznak tekinteni! Ezek hivatottak a szakmát, a közvéleményt, az építtetőket tájékoztatni, alakítani. A tényői ház építése során nemcsak mi gyúrtuk, faragtuk az anyagot hajlékká, az is formálta, bárdolta a lelkünket, látásmódunkat.
adatlap
Alapterület: 200 m2
Falszerkezet: vázkerámia falazóelemek és ytong hőhídmegszakító elemek
Hőszigetelés: 30 cm Austrotherm grafitos EPS
Nyílászárók: Internorm műanyag ablakok
Tető: pipafás tetőszerkezet, Tondach hódfarkú cserépfedés, álkémény

Boros Károly, a ház építész-tervezőjének és lakójának gondolatai

„Ez a ház messzi fölülmúlja az elvárásainkat. Ennek van előnyös és hátrányos oldala is: nagyon élvezzük például, hogy a nappaliba a hatalmas üvegablakokon át árad be a fény, de a laptopom kijelzőjét alig látom maximum fényerőre állítva is; élvezzük, hogy abszolút csönd van idebent, ám egy légy zümmögése, vagy a számítógép hűtőventilátorának kereplése is idegesítő zajjá válik. Jól alszunk, mert a szellőztetőrendszer éjszaka is folyamatosan cseréli a levegőt, mégsem jön be por, az üvegpolcokat csak kéthetente kell letörölni.
Másfelől viszont függővé teszi az embert: más lakásban én már nemigen tudnék aludni, mert zaj van, mert rossz a levegő, mert nem élem át azt a nyugalmat, amit Tényő ad nekünk. Tavaly úgy nyaraltunk, hogy egyszerűen csak itthon maradtunk, mert szenvedünk a szállodákban: ha kinyitom az ablakot, zaj van és szúnyog, ha becsukom, meleg, ha klímát kapcsolok, hideg; a passzívházban ilyesmivel egyáltalán nem küszködünk. Egy biztos: hagyományos épületet nem építünk többé!”

Passzívház építése lehetetlen az alapvető fogalmak megértése és helyes alkalmazása nélkül. Gyakran keverjük például az épület hőburkát a határoló felületeivel; a légzárást a párazárással; a szellőztetőgép légcsereszámát a légtömörség mérőszámával. Pedig a tudás elérhető: a Darmstadti Passivhaus Institut tananyagával hazánkban is folyamatosan indul passzívháztervezői tanfolyam.
Minden szint és minden lakrész külön áramtalanítható: gondolták volna, hogy egy számítógép kikapcsolt állapotban is több áramot fogyaszthat, mint egy működő szellőztető rendszer?

A dél-keleti, sarki lányszoba két hatalmas nyílászárója és dupla nagyságú hőleadó felülete okozta téli lehűléstől tartottak, ezért többletfűtést terveztek ide. Két évi használat bebizonyította: feleslegesen. A kiváló szigetelésnek, és a jó tájolású nyílászáróknak köszönhető szoláris nyereség eredményeként kiegészítő fűtés nélkül is ez a ház legmelegebb helyisége.

Szobáról szobára

A ház három zónára osztott: a nappali zóna mellett van két háló zóna is; egy szülői és egy a gyerekeknek. A szülői zóna külön kis előszobájából nyílik a pici fürdőszoba és egy jókora hálószoba, akár egy külön lakás. Azért tervezték így, hogy ha majd az idős szülőket közelebb kell költöztetni, szeparáltan, mégis egy fedél alatt élhessenek. A házban egyébként öten élnek, állandóan azonban csak hárman tartózkodnak itt: a két nagylány egyetemen tanul (egyikük építész lesz, a másikuk óvónő), ők hét közben kollégiumban laknak. A gyerekek zónáját a másik irányban találjuk, külön ajtóval leválasztva. Hamar megértettük az akadálymentesítés fontosságát, amikor lányunk a motorbalesete miatt egy időre tolószékbe kényszerült. E házrészben mindenhol százas ajtók vannak, nincsenek küszöbök, és az utcáig rámpán ki lehet gurulni. A szobákat úgy rendezték be, hogy az ágyat legalább kétféleképpen el lehessen helyezni bennük, ha netán rosszul aludna az egyik helyen, könnyen át lehessen forgatni a másikra.

Gépészet

A Paul Thermos hővisszanyerős szellőztetőgép itt egy talajkollektoros hőszivattyúval egészül ki. Utóbbi a meleg víz előállításáról éppen úgy gondoskodik, mint a ház kiegészítő fűtéséről. Tévhit, hogy passzívházakban nem kell fűteni, de csak nagyon ritkán és keveset. A 200 m2-es épület fűtési hőigénye nyolcada, tizede az átlagos házakénak: az ehhez szükséges teljesítmény mindössze 2 kW/óra. A 400 literes melegvíztároló puffertartályon 5 centiméter purhab szigetelés van, az összes villamosenergia-fogyasztás egynegyedét mégis itt veszíti el a ház. Így ide további 30 centiméter hőszigetelő anyagot terveznek. Az épület körül négy darab százas körben fekszenek a hőszivattyú talajkollektorai, ezek nyáron képesek ellátni az épület passzív hűtését, télen pedig a Kardos Labor Energiakulcs rendszerén keresztül fűtik a házat. Hűtésre egyébként eddig még nemigen volt szükség, mint ahogy a fűtést is szinte maradéktalanul kielégíti a hővisszanyerős szellőztető gép, amelynek energiafelhasználása mindössze 1 kW/nap (napi 50 forint költséget jelent). A messziről feltűnő kémény jelenleg csupán álkémény, ám nem véletlenül került ide (természetesen a hőburkon kívülre): ha szükség lenne rá, könnyen bele lehet kötni egy pelletkazánt, sőt, ha a tetőre napelemeket telepítenének, az elektromos vezetékelést is ezen keresztül oldanák meg, így sehol sem kell falat bontani és a födémet áttörni. 

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}