Aki keres, az talál

Aki keres, az talál

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vajon aki környezettudatosan szeretne élni, kénytelen építkezésbe kezdeni, vagy lehetséges akár Magyarországon is, hogy talál az igényeinek megfelelő passzívházat? Pláne úgy, hogy az idő is sürgeti, hiszen a rövidesen megszülető babát már az új otthonban akarja fogadni! Egy szerencsés véletlennek köszönhetően Péteréknek mindez sikerült, ráadásul éppen ott, ahol szerették volna. A Telkiben lévő passzív-ikerházfél ideális családi fészek: nem kicsi, de nem is nagy, egyszintes, így nem kell emeletre mászni, nyáron hűvös, télen meleg, és mindez szinte rezsi nélkül.

 

01

 

Budapest kilencedik kerületében, egy kisméretű társasházi lakásban laktunk – kezd a mesébe Péter, történetünk főhőse, azaz az egyik passzívházi lakás tulajdonosa –, ám Liliána kislányunk megérkezése előtt szerettünk volna egy nagyobb és sokkal zöldebb lakásba, esetleg családi házba költözni. A főváros zöldövezete az igen magas ingatlanárak miatt szóba sem jöhetett, így kijjebb kezdtünk keresgélni. A bátyámék a közeli Budakeszin laknak, és ez a kisváros nekünk is nagyon tetszett, ám egyetlen olyan házat sem találtunk, amely mind beosztásában, mind árában megfelelt volna. Ezért még kijjebb merészkedtünk, és így bukkantunk rá Telkire.

Az építkezés lehetősége eleve kizárt volt, egyrészt mert a baba már úton volt, másrészt pedig a sok idegeskedés, utánajárás, ami ezzel jár, nem nekünk való. No, de hogy lett a dologból passzívház? Ismertük a koncepciót, hiszen egy kedves barátunk az Alföldön nemrégiben egy hasonló házat épített, és nagyon tetszett a lakásban lévő mindig tiszta és minden helyiségben azonos hőmérsékletű levegő, és hogy télen alig-alig kell fűteni. De hol találunk mi Telki környékén ilyen házat? A településen bolyongva már szinte minden eladó ingatlant megnéztünk, amikor ráakadtunk egy plakátra: két passzívházi lakás kulcsrakészen vevőre vár. Nem is gondolkodtunk tovább…” 

Persze a lakás ekkor még nem volt teljesen kész, az építő vállalat elég sok beleszólást hagyott a vevőknek a végső kialakításban. A burkolatokat, a kiegészítő fűtési rendszer fajtáját, a beépített bútorokat, a színeket mind Henrietta és Péter határozhatták meg. A szerződést februárban írták alá, május elsején pedig, az ekkor még csak két főből álló kis család birtokba is vehette új otthonát. Tíz nap múlva aztán megérkezett a harmadik lakó is, az újszülött baba.
„Eddig maximálisan elégedettek vagyunk a házunkkal” – mondja Henrietta. „Mint anya fontosnak tartom a tiszta környezetet, hogy a baba mindig friss, szűrt levegőt kap. Szuper az is, hogy nem kell a szúnyogoktól tartani, nem úgy, mint eddig, ha nyáron a kibírhatatlan meleg miatt kinyitottam az ablakot; itt nincs bogár, nincs por, nincs pollen. Egyvalami viszont mindig van: csönd. Az ablakok olyan jól hangszigeteltek, hogy még a szomszéd építkezések zajából sem hallik be semmi. Tökéletesen megvalósult az álom: mindig is ilyen otthonról ábrándoztunk.”

 

   Már a kezdetektől fogva energiatakarékos házakat próbáltam építeni, ezen szemlélettel a megrendelőimet is igyekeztem „megfertőzni”! A cégünk elsősorban generálkivitelezéssel foglalkozik, illetve kisebb beruházásokkal (családi házak, társasházak építése, az ökologikus szemléletet figyelembe véve). 2009-ben jött az ötlet, hogy Tornai Endre építész tervezésével passzívházat építsünk Telkiben. Az építkezés beruházás keretében történt, az épületet eladásra szántuk. Az értékesítés során hatalmas érdeklődést tapasztaltam. Ez a jövő építési technológiája! 06
Fazekas Ferenc

 

Tervezői gondolatok

A Star Builder Kft.-t négy évvel ezelőtt hoztuk létre, és elsősorban családi házakat, ikerházakat, illetve kisebb társasházakat építünk – osztja meg velünk Fazekas Ferenc. A Telkiben megépült kétlakásos ikerház az első passzívházunk, de bizonyosan nem az utolsó. Nagyon pozitív tapasztalataink voltak ugyanis az érdeklődők számával kapcsolatban: míg egy hasonló régióban lévő, azonos paraméterekkel rendelkező ház hirdetésére adott idő alatt tizen kattintottak rá az interneten, addig a mi hirdetésünket százötven-kétszáz ember nyitotta meg. A passzívház kifejezés úgy látszik egyre ismertebbé válik a magyarok körében is, a kereső programok több mint kétszázezer találatot adnak erre a szóra. Persze nem a szófordulat a lényeg, hanem a mögöttes tartalom, vagyis az energiatakarékosság, ami a mai világban egyre fontosabb. A megrendelések számában azonban még nem érezhető ez a tendencia: nincs meg hazánkban az energiatudatos építészet kellő (kormányszintű) támogatása, anélkül pedig nem várható a passzívházak tömeges elterjedése Magyarországon.

A tulajdonosok

Henrietta és Péter az első kislányuk érkezése miatt sürgős megoldást keresett. Ám nem érték be akármivel: környezettudatos gondolkodóként olyan házat szerettek volna, amely nemcsak hogy a zöldben van (ám mégsincs távol Budapesttől), de maga is zöld. Vagyis nem hagy maga után túl nagy ökológiai lábnyomot, nyáron nincs benne meleg, télen pedig nem kell fűteni. Így figyelmük hamar a passzívház felé terelődött; már csak az igazit kellett megtalálni, ami egy szerencsés véletlen folytán még éppen időben sikerült. Liliána baba már az új házba érkezhetett…

szemlélet

„Építőipari vállalkozóként eladásra szánt lakásokat építünk, ám az elmúlt évek válsága bennünket is elgondolkodtatott” – meséli Fazekas Ferenc ügyvezető. „Szerettünk volna kitűnni a többiek közül, így jött az ötlet, hogy induljunk el az energiatakarékos építészet irányába. Nincs ugyanis más megoldás: az energiaárak egyre feljebb kúsznak, a fosszilis források mennyisége az elmúlt száz év alatt a negyedére zsugorodott, miközben az emberiség létszáma az ötszörösére nőtt. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk az erőforrásainkkal, lakásaink, házaink mennyi energiát fogyasztanak el (feleslegesen).”

Adatlap

Hasznos alapterület: 100 m2
Teherhordó szerkezet: 30-as Porotherm tégla
Falak hőszigetelése: 30 cm grafitos Austrotherm EPS
Födém hőszigetelése: 50 cm Rockwool szálas anyag
Ablakok: kompromisszumos megoldásként (az ár és minőség arányában) egy lengyel cég passzívház-minősítéssel nem rendelkező nyílászáróit alkalmazták, amelyek azonban a PHPP-számítás szerint megfeleltek.

Gépészet

Hogy kerül a csizma az asztalra, avagy mit keres egy passzívházon kémény? „Az alternatív energiaforrásoknak Magyarországon egyelőre – támogatás hiányában – nincs kultúrája, hiszen a magas kivitelezési költség mellett lassú a megtérülés, így az OTÉK-ban kötelezően előírt kiegészítő fűtésként kiemelkedően jó hatásfokú kondenzációs gázkazánt alkalmaztunk” – mondja Fazekas Ferenc. A gardróbszekrénynek álcázott kazánházban megbúvó apró kombikazán teljesítménye 6,5 kW-ig visszaszabályozató, így mind fűtésre, mind melegvíz-előállításra gazdaságosan üzemel.

<< Mit keres a passzívházon kémény? A kiegészítő fűtést kondenzációs gázkazánnal oldották meg, amelyhez speciális kéményrendszert alkalmaztak.

<< A kétlakásos iker-passzívház két fele teljesen szeparált: nemcsak a kert, de a garázs, illetve a személy- és autó-bejárat is saját.

<< Jópofa és igen helytakarékos megoldás a nappalival egybenyíló étkezőkonyha, amely nemcsak valósan, de optikailag is növeli a térhatást.

1. A falakra és az alapjára 30 centiméter vastag grafitos EPS hőszigetelés került, a födém 50 centiméteres szigetelést kapott.
2. A vastag hőszigetelés miatt az ablakokat a falsíktól kifelé, külön zsaluzták be, így valósult meg a tökéletes hőburok.
3. A tetőszerkezet szarufái több mint egy méterrel nyúlnak túl a fal síkján, így akár redőnyök nélkül is biztosított az árnyékolás.
4. A gépi szellőztető rendszer csöveit a födémben rejtették el, ami helytakarékossági, energetikai és esztétikai szempontból is ideális.
5. Az Aldes hővisszanyerő szellőztető rendszer gépei a padlástérbe kerültek, így nem vesznek el hasznos teret a lakásból, illetve esetleges zajuk sem hallatszik.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}