Aki keres, az talál

Aki keres, az talál

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vajon aki környezettudatosan szeretne élni, kénytelen építkezésbe kezdeni, vagy lehetséges akár Magyarországon is, hogy talál az igényeinek megfelelő passzívházat? Pláne úgy, hogy az idő is sürgeti, hiszen a rövidesen megszülető babát már az új otthonban akarja fogadni! Egy szerencsés véletlennek köszönhetően Péteréknek mindez sikerült, ráadásul éppen ott, ahol szerették volna. A Telkiben lévő passzív-ikerházfél ideális családi fészek: nem kicsi, de nem is nagy, egyszintes, így nem kell emeletre mászni, nyáron hűvös, télen meleg, és mindez szinte rezsi nélkül.

 

01

 

Budapest kilencedik kerületében, egy kisméretű társasházi lakásban laktunk – kezd a mesébe Péter, történetünk főhőse, azaz az egyik passzívházi lakás tulajdonosa –, ám Liliána kislányunk megérkezése előtt szerettünk volna egy nagyobb és sokkal zöldebb lakásba, esetleg családi házba költözni. A főváros zöldövezete az igen magas ingatlanárak miatt szóba sem jöhetett, így kijjebb kezdtünk keresgélni. A bátyámék a közeli Budakeszin laknak, és ez a kisváros nekünk is nagyon tetszett, ám egyetlen olyan házat sem találtunk, amely mind beosztásában, mind árában megfelelt volna. Ezért még kijjebb merészkedtünk, és így bukkantunk rá Telkire.

Az építkezés lehetősége eleve kizárt volt, egyrészt mert a baba már úton volt, másrészt pedig a sok idegeskedés, utánajárás, ami ezzel jár, nem nekünk való. No, de hogy lett a dologból passzívház? Ismertük a koncepciót, hiszen egy kedves barátunk az Alföldön nemrégiben egy hasonló házat épített, és nagyon tetszett a lakásban lévő mindig tiszta és minden helyiségben azonos hőmérsékletű levegő, és hogy télen alig-alig kell fűteni. De hol találunk mi Telki környékén ilyen házat? A településen bolyongva már szinte minden eladó ingatlant megnéztünk, amikor ráakadtunk egy plakátra: két passzívházi lakás kulcsrakészen vevőre vár. Nem is gondolkodtunk tovább…” 

Persze a lakás ekkor még nem volt teljesen kész, az építő vállalat elég sok beleszólást hagyott a vevőknek a végső kialakításban. A burkolatokat, a kiegészítő fűtési rendszer fajtáját, a beépített bútorokat, a színeket mind Henrietta és Péter határozhatták meg. A szerződést februárban írták alá, május elsején pedig, az ekkor még csak két főből álló kis család birtokba is vehette új otthonát. Tíz nap múlva aztán megérkezett a harmadik lakó is, az újszülött baba.
„Eddig maximálisan elégedettek vagyunk a házunkkal” – mondja Henrietta. „Mint anya fontosnak tartom a tiszta környezetet, hogy a baba mindig friss, szűrt levegőt kap. Szuper az is, hogy nem kell a szúnyogoktól tartani, nem úgy, mint eddig, ha nyáron a kibírhatatlan meleg miatt kinyitottam az ablakot; itt nincs bogár, nincs por, nincs pollen. Egyvalami viszont mindig van: csönd. Az ablakok olyan jól hangszigeteltek, hogy még a szomszéd építkezések zajából sem hallik be semmi. Tökéletesen megvalósult az álom: mindig is ilyen otthonról ábrándoztunk.”

 

   Már a kezdetektől fogva energiatakarékos házakat próbáltam építeni, ezen szemlélettel a megrendelőimet is igyekeztem „megfertőzni”! A cégünk elsősorban generálkivitelezéssel foglalkozik, illetve kisebb beruházásokkal (családi házak, társasházak építése, az ökologikus szemléletet figyelembe véve). 2009-ben jött az ötlet, hogy Tornai Endre építész tervezésével passzívházat építsünk Telkiben. Az építkezés beruházás keretében történt, az épületet eladásra szántuk. Az értékesítés során hatalmas érdeklődést tapasztaltam. Ez a jövő építési technológiája! 06
Fazekas Ferenc

 

Tervezői gondolatok

A Star Builder Kft.-t négy évvel ezelőtt hoztuk létre, és elsősorban családi házakat, ikerházakat, illetve kisebb társasházakat építünk – osztja meg velünk Fazekas Ferenc. A Telkiben megépült kétlakásos ikerház az első passzívházunk, de bizonyosan nem az utolsó. Nagyon pozitív tapasztalataink voltak ugyanis az érdeklődők számával kapcsolatban: míg egy hasonló régióban lévő, azonos paraméterekkel rendelkező ház hirdetésére adott idő alatt tizen kattintottak rá az interneten, addig a mi hirdetésünket százötven-kétszáz ember nyitotta meg. A passzívház kifejezés úgy látszik egyre ismertebbé válik a magyarok körében is, a kereső programok több mint kétszázezer találatot adnak erre a szóra. Persze nem a szófordulat a lényeg, hanem a mögöttes tartalom, vagyis az energiatakarékosság, ami a mai világban egyre fontosabb. A megrendelések számában azonban még nem érezhető ez a tendencia: nincs meg hazánkban az energiatudatos építészet kellő (kormányszintű) támogatása, anélkül pedig nem várható a passzívházak tömeges elterjedése Magyarországon.

A tulajdonosok

Henrietta és Péter az első kislányuk érkezése miatt sürgős megoldást keresett. Ám nem érték be akármivel: környezettudatos gondolkodóként olyan házat szerettek volna, amely nemcsak hogy a zöldben van (ám mégsincs távol Budapesttől), de maga is zöld. Vagyis nem hagy maga után túl nagy ökológiai lábnyomot, nyáron nincs benne meleg, télen pedig nem kell fűteni. Így figyelmük hamar a passzívház felé terelődött; már csak az igazit kellett megtalálni, ami egy szerencsés véletlen folytán még éppen időben sikerült. Liliána baba már az új házba érkezhetett…

szemlélet

„Építőipari vállalkozóként eladásra szánt lakásokat építünk, ám az elmúlt évek válsága bennünket is elgondolkodtatott” – meséli Fazekas Ferenc ügyvezető. „Szerettünk volna kitűnni a többiek közül, így jött az ötlet, hogy induljunk el az energiatakarékos építészet irányába. Nincs ugyanis más megoldás: az energiaárak egyre feljebb kúsznak, a fosszilis források mennyisége az elmúlt száz év alatt a negyedére zsugorodott, miközben az emberiség létszáma az ötszörösére nőtt. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk az erőforrásainkkal, lakásaink, házaink mennyi energiát fogyasztanak el (feleslegesen).”

Adatlap

Hasznos alapterület: 100 m2
Teherhordó szerkezet: 30-as Porotherm tégla
Falak hőszigetelése: 30 cm grafitos Austrotherm EPS
Födém hőszigetelése: 50 cm Rockwool szálas anyag
Ablakok: kompromisszumos megoldásként (az ár és minőség arányában) egy lengyel cég passzívház-minősítéssel nem rendelkező nyílászáróit alkalmazták, amelyek azonban a PHPP-számítás szerint megfeleltek.

Gépészet

Hogy kerül a csizma az asztalra, avagy mit keres egy passzívházon kémény? „Az alternatív energiaforrásoknak Magyarországon egyelőre – támogatás hiányában – nincs kultúrája, hiszen a magas kivitelezési költség mellett lassú a megtérülés, így az OTÉK-ban kötelezően előírt kiegészítő fűtésként kiemelkedően jó hatásfokú kondenzációs gázkazánt alkalmaztunk” – mondja Fazekas Ferenc. A gardróbszekrénynek álcázott kazánházban megbúvó apró kombikazán teljesítménye 6,5 kW-ig visszaszabályozató, így mind fűtésre, mind melegvíz-előállításra gazdaságosan üzemel.

<< Mit keres a passzívházon kémény? A kiegészítő fűtést kondenzációs gázkazánnal oldották meg, amelyhez speciális kéményrendszert alkalmaztak.

<< A kétlakásos iker-passzívház két fele teljesen szeparált: nemcsak a kert, de a garázs, illetve a személy- és autó-bejárat is saját.

<< Jópofa és igen helytakarékos megoldás a nappalival egybenyíló étkezőkonyha, amely nemcsak valósan, de optikailag is növeli a térhatást.

1. A falakra és az alapjára 30 centiméter vastag grafitos EPS hőszigetelés került, a födém 50 centiméteres szigetelést kapott.
2. A vastag hőszigetelés miatt az ablakokat a falsíktól kifelé, külön zsaluzták be, így valósult meg a tökéletes hőburok.
3. A tetőszerkezet szarufái több mint egy méterrel nyúlnak túl a fal síkján, így akár redőnyök nélkül is biztosított az árnyékolás.
4. A gépi szellőztető rendszer csöveit a födémben rejtették el, ami helytakarékossági, energetikai és esztétikai szempontból is ideális.
5. Az Aldes hővisszanyerő szellőztető rendszer gépei a padlástérbe kerültek, így nem vesznek el hasznos teret a lakásból, illetve esetleges zajuk sem hallatszik.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.