Felépült az első hazai passzív sorház

Felépült az első hazai passzív sorház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az első passzívház 1990-ben épült fel a németországi Darmstadtban, azóta több mint tízezer passzív lakást adtak át a Lajtától nyugatra. Magyarországon eddig mindössze hét minősített passzívház készült el, a Dunakeszi egyik legszebb részén megépült sorház tehát igazi unikum. És nemcsak azért, mert ez az első passzív társasház hazánkban, de azért is, mert jóval túlmutat egy egyszerű passzívházon: a számunkra eddig ismeretlen, úgynevezett „Emberi Otthon Modellt” kívánja bemutatni.

 

02

 

A régi közmondás szerint az ördög a részletekben lakik, a részletekre pedig már a tervezésnél oda kell figyelni. Mert mitől is lesz egy ház igazán jól lakható? Talán attól, hogy minden a helyén van, és úgy szolgál ki, hogy semmin ne kelljen gondolkodnom.
„A fő célunk az volt – kezd a történetbe Szentmihályi-Nagy István és Sinóros-Szabó Balázs –, hogy olyan modellt teremtsünk meg mind a tervezésben, mind a kivitelezésben, amely az Emberi Otthon Modell élő példája lehet. Egy olyan lakóházat akartunk felépíteni, amit utólag nem kell fúrni-faragni, mert kimaradt mondjuk a riasztó rendszer, vagy éppen egy központi porszívót szeretett volna a tulajdonos. Ami a tervezésnél nincs kitalálva, lefektetve és lerajzolva, az később csak jóval drágábban valósítható meg, vagy egyáltalán nem lesz az.”

De melyek is a részletekre kihegyezett tervezés apró nüanszai? A mintalakásban például kétféle konnektort lehet találni, az egyik zöld címkével jelölt, a másik jelöletlen. Ennek a környezettudatosság az oka: a jelölt hálózat ugyanis egy gombnyomással kikapcsolható, így minden olyan elektromos készülék áramtalanítható, amelynek a működése fölösleges, ha nem vagyunk otthon.
Természetesen nem is passzívházról lenne szó, ha nem fordítottak volna különös hangsúlyt a hőszigetelésre és a nyílászárókra. Az épület alaplemeze alatt 50 centiméter vastag üveghab réteget helyeztek el. A ház melegen tartásáról a födémen 35 centiméteres cellulóz-, a falakon két rétegben 30 centiméter grafitos polisztirolszigetelés gondoskodik. Az emeleti nyílászárók sávjában kialakított szerelt homlokzat szintén cellulóz szigetelést kapott. A háromrétegű, kriptonnal töltött ablakok U értéke 0,48 W/m2/K, ami egy „hagyományos” kétrétegű ablaknál kétszer jobb eredmény. A tokok, illetve ablakkeretek kívül alumíniumból, belül műanyagból vannak, így gondozásmentesek, soha nem kell őket átfesteni. Az árnyékolásról elektromos mozgatású zsaluzia gondoskodik, amelyet egy animeo intelligens árnyékolóvezérlő berendezés működtet az időjárási paramétereknek megfelelően. Az épület minden hőt hasznosít: a szoláris nyereséget, a bent lévők hőenergiáját, a háztartási gépek és egyéb berendezések hőjét stb. „Nézzük meg, hogy mindezek mellé a napelemekkel mennyi elektromos energiát adunk vissza a rendszerbe! Ma már majdnem 4 kW-ot termelt a rendszer, míg fűtésre és melegvízellátásra csak 6 kW-ot használt fel az épület. És még csak dél van…”

„Ez az épület megosztja az emberek véleményét. Olyan, mint egy jó nő: beszélnek róla a férfiak; van, akinek tetszik, van, akinek nem, de senki sem hagyja vélemény nélkül. A célt elértük: egyre többen fontolgatják, hogy passzívházat építenek. A gyerekeim már nem házat, hanem passzívházat rajzolnak, és az egyik rászól a másikra, ha az elrontja: a passzívházon nincs kémény!”

gépészet

A szellőzés és fűtés legegyszerűbb és leghatékonyabb módja, a Drexel und Weiss passzívház kompaktgép egyszerre négy funkciót lát el: szellőztetés, fűtés, passzív hűtés és melegvíz- előállítás. A szellőztető berendezés a kintről bejuttatott friss levegőt, keresztáramú hővisszanyerő segítségével, közel a benti hőmérsékletre melegíti, így a lakótérben mindig kellemes marad a hőmérséklet anélkül, hogy fűteni kellene. Ha mégis szükséges, a lakások temperálásáról speciális talajkollektor gondoskodik. A talajban hat méter mélységben lerakott spirál szondák hatalmas előnye, hogy telepítésükhöz nem kell mélyre fúrni, így nem szükséges hozzájuk az önkormányzat engedélye, és a kivitelezésük sokkal olcsóbb, mint egy hagyományos talajkollektornak, azonos teljesítmény mellett.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}