Panoráma utca

Panoráma utca

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az ideális telekről mindenkinek van elképzelése. Valamikor Szegedi Csaba festőművész is olvasott róla egy külhoni tudományos megállapítást, de amikor eljutott a Bence-hegy tetejére, és onnan lenézett a Velencei-tóra, a sukorói dombon lévő kistemplomra, felsejlett a Székesfehérvár határain túli horizont, azonnal tudta, festői helyek nemcsak külföldi magazinok álomfotóin vannak. Az ő ideális telke Velencén van.

 

 

- Német szakemberek szerint nagyon fontos, hogy déli fekvésű, napos lejtőn legyen a telek. Nyíljon nagyszerű kilátás egy szép hegyvidékre vagy tóra, folyóra. Lehetőleg zsákutcában legyen ez a terület, ami a nagy forgalomtól kíméli meg a lakókat. Végül északnyugatról lehetőleg örökzöld erdő védje a házat télen a fagyos szelektől. Amikor feleségemmel megtaláltuk ezt a telket, azonnal beleszerettünk. Csak később mértem föl, hogy az ideális telekről korábban olvasott, magyar viszonyok között elképzelhetetlennek tűnő feltételek mindegyikének megfelel.

 

- Korábban nem Velencén éltek. Hogy találtak ide?

 

- Feleségem is, én is több évet töltöttünk ösztöndíjjal Németországban, s nyolc éve költöztünk vissza Magyarországra. Korábban Dunaújvárosban volt a műtermem, azonban sok időt töltöttünk itt Velencén, a szüleim nyaralójában. Jól ismertük a környéket, így azután Németországból már úgy költöztünk haza, hogy tudtuk, itt telepszünk le. Elkezdődött a telekvadászat. Azt tudtam, hogy itt, a gyönyörű panorámájú Bence-hegyen kell keresnem az igazit. Rövid idő alatt meg is találtam ezt, ahol most lakunk, igaz, akkor még két keskeny szomszédos telek volt valójában. Leültünk itt a domboldalon, lenéztünk a tóra, és tudtuk, álmaink telkét találtuk meg.

 

- Hogyan nézett ki akkor ez a terület?

 

- Valóságos dzsungel volt itt vadrózsából, galagonyabokrokból és kökényből, igazi paradicsom a madaraknak. Volt néhány gyümölcsfa is: meggy, mandula, de egészen aprók, mert itt nagyon vékony a termőföldréteg. A ház mögött húzódó fenyőerdőt talán húsz éve telepítették, arra nagyon vigyáztunk. A kocsilejárót lehetett volna hosszabbra és kevésbé meredekre építeni, de az volt a célunk, hogy lehetőleg ne kelljen hozzányúlni ezekhez a gyönyörű feketefenyőkhöz. A házat úgy kellett elhelyezni, hogy minden zugából láthassuk ezt a gyönyörű panorámát. Fontos volt a műterem elrendezése és megvilágítása is, s az, hogy kapcsolódjon ugyan a házhoz, viszont ne zavarjon senki és semmi, ha dolgozni akarok. Gondolnunk kellett a terep adottságaira is, fölösleges földmunkákkal nem akartuk átalakítani a területet. Igyekeztünk kihasználni természetes adottságait, hogy minél inkább ökologikus és szoláris, tehát a föld és a nap energiáját kihasználó házat tervezzünk. A klíma miatt építettük a föld alá a műtermet és a szuterént, így nyáron hűvösek, télen viszont tartják a meleget. A nappalink pedig valóságos télikert, ami már a legkisebb napsugárzást is összegyűjti, csökkentve ezzel fűtésszámlánkat. Déli fekvésűre tájoltuk a tetőt is, hogy később napkollektorokat szerelhessünk fel, az ereszcsatornák pedig azért - túlnyúlóak", hogy nyáron árnyékolják, télen pedig, alacsony napállásnál beeresszék a napsugarakat. A műterem fölé tetőteraszt terveztünk, így visszaadtuk a természetnek azt a felületet, amit a műterem alapterületével elvettünk. A déli oldalon minden csupa üveg, északra viszont alig néz ablakunk, mert ott elszökne a meleg. Kezdetben féltem, hogyan fűtjük ki ezeket a nagy tereket, ezekkel a megoldásokkal azonban nagyon sok energiát takarítunk meg.

 

- A tervezés és kivitelezés közben művészi ismereteit is lefordította a gyakorlatba. Nagyon sok minden dicséri az ön keze munkáját.
- Aktívan részt vettem a munkában, három éven át dolgoztunk rajta Rombauer Gábor építész barátommal. Õ a profi tervező, én pedig a festő, aki amatőrként rajong az építészetért, igaz, építészhallgatókat is tanítok rajzolni, festeni az Iparművészeti Egyetemen. Képzőművész lévén erőteljesen alakítottam a terveken, amit Gábor egyáltalán nem vett rossz néven, sőt utólag említette, hogy számára is érdekes kísérlet volt ez a munka. A szerkezetkész állapot elérése után már magamra vállaltam az építés szervezését, sok belső és külső munkát pedig házilagosan végeztünk. Családi összefogással állítottuk fel a gipszkarton falakat, mi lazúroztuk a faszerkezeteket.
- Természetes ez egy művészembernél?
- Ha az ember igényes, és olyat szeretne, amire igazán vágyik, akkor kénytelen jelen lenni. Néhány évre félre kellett tennem a művészi munkát, mert azt nem lehet összeegyeztetni az építkezéssel. Nem bántam meg, megérte a ráfordított időt, energiát. Sokan mondják, látszik a házon, hogy végig jelen voltam az építkezésnél.
- Nagyon érdekesek a falak. Ezt az antikolt hatást hogyan érte el - Ugyanis a feleségével együtt festették a falakat.
- A fehér fal is gyönyörű, de évtizedekig fehér falak között éltünk, ezért gondoltuk arra, hogy ilyen patinás falakat festünk. Képeimen is ehhez hasonló, úgynevezett lazúros technikát alkalmazok, ami azt jelenti, hogy több rétegben viszem fel a híg festéket. Ez is így készült. Az alap halvány krémszínű volt, erre vittük fel nagyon hígan ecsettel a vörös mahagónit. Senki ne ijedjen meg, ha kipróbálja, mert először éktelen narancssárga lesz a fal, azonkívül a festék is folyik majd mindenfelé. Minél foltosabb azonban a fal, annál jobb lesz a végeredmény. Ezután készítettem egy fehér, sárga és okker színkeveréket, azzal még egy soron átfestettük az egészet, ez nyomta vissza a narancssárga színt. Így lett érdekes, mediterrán hatású, ahogy több rétegben átvilágítanak egymáson a különböző meleg színek. Gyakorlatilag nem lehet elrontani, legfeljebb újabb és újabb rétegek szükségesek, mire valaki elégedett lesz az eredménnyel.
- Ha az ember aprólékosan szemügyre veszi a házat, felfedezi a falak, vonalak harmóniájában azt a térlátást, ami a képein is foglalkoztatja.
- Szeretem a sok fényt és a nagy tereket, korábbi lakásainkban sosem tudtam jól kinyújtózkodni, folyton beütöttem a könyökömet. Ez a hatalmasnak tűnő tér ugyanakkor nagyon csalóka. A vendégeink közül sokan hüledeznek, mekkora ez a ház, pedig az alapterülete, ha hiszi, ha nem, csak 120 négyzetméter. A jó tervezés, a szellemes térszervezés éppen ebben mutatkozik meg. A trópusi télikert mindkettőnk álma volt, feleségemmel több évet töltöttünk Németországban, ott nagy kultúrája van ennek. A miénk tulajdonképpen egy üvegezett kilátó, mely folytonos kapcsolatot létesít a lakás és a táj között.
- Úgy látszik, kedvelik a régi bútorokat.
- Régóta gyűjtjük őket, sokkal szebbek, mint a maiak. Klasszikus, örök darabok, amelyeknek lelkük van. Nyikorognak, kicsit görbe az ajtajuk, nehéz kinyitni, ám nagy műgonddal készültek, rendkívül kifinomult a formaviláguk.
- Érdekes, hogy művészetében ezt a mai, modern stílust választja, ugyanakkor a bútorokban visszatér a klasszikusokhoz.
- Azzal, hogy modern képeket festek, még szeretnék a klasszikus minőség mellett maradni. Nem akarok túllépni a régi mestereken, éppen hozzájuk térek vissza, velük szembesülök, őket értelmezem a mai kornak szóló mondanivalójuk alapján.
- Az étkező még, amint mondta, nincs végérvényesen berendezve, viszont ez a kétajtós szekrény bizonyára az eredeti helyén áll.
- Ezt a biedermeier szekrényt Budapesten, egy belvárosi régiségboltban vettük. Eredetileg német barátainkat kísértük el oda, nekem meg sem fordult a fejemben, hogy vásároljak. A bolt egyik sarkában, romokban állt akkor, az ajtaja be volt szakadva, pikkelyekben vált le róla az intarzia. Barátaink dicsérgették, milyen gyönyörű darab, és valóban, amikor később visszamentem, újra megnéztem, és teljesen beleszerettem bumfordi kecsességébe.
- A télikertbe rövidesen másik ülőgarnitúra kerül majd, viszont ez az asztalt helyettesítő festett láda végleges darab. Festése emlékeztet az erdélyi népi művészek munkáira, talán onnan való?
- Nem tudom pontosan, honnan származik, édesanyámtól kaptam cserébe egy kék tulipános ládáért. A festése rendkívül expresszionista. Aki ezt festette, zseniális népi festő, rutinos, maníros, nagyon gyakorlott, ügyes kézjárása volt.
- A konyha sem szokványos, mert ugyancsak egy térbeli feladvány okos megfejtése.
- A feleségem ízlését dicséri. Ez a megoldás adódik a lakótér viszonylag kis alapterületéből. Ha felszabdalnánk a nappalit, az étkezőt, a közlekedőt és a konyhát, mindegyik csak egy pici lyuk lenne. Így alakult ki a főzősziget. Egyrészt láthatatlanul, de érezhetően szeparálja a konyhát a lakás többi részétől, másrészt, ha vendégeket hívunk, itt álldogálunk körülötte, amíg ő főz. A főzősziget ilyenkor bárpulttá alakul, tehát központszervező hatása is van.
- A ház legnagyobb értéke a panoráma. Bármelyik pontján állunk, mindenhonnan látni a tavat napkeltétől napnyugtáig. Kellett-e ahhoz valamilyen építészeti bravúr, hogy ezt megoldják?
- A tervezésnél minden mást megelőző szempont volt, hogy a falakat kinyissuk, helyettük hatalmas üvegfelületeket alakítottunk ki. Ennek az lett a következménye, hogy az építést csak monolit födémmel lehetett megoldani, mert ki van - harapdálva" az épület. A déli oldalon az egész házat két kis pillérfal tartja, mint egy dupla T-betű, a ház sarkai így csaknem teljesen nyitottak. Ez a statikai bravúr már építész barátomat dicséri. Az pedig, hogy a föld alatti műteremből is pazar kilátás nyílik a tóra, a terep lejtésének köszönhető. A terméskő mögött az egész szuterén szerkezete egyébként monolit vasbeton. Abban az időben, amikor ez készült, hosszabb időre el kellett utaznom. Amikor visszajöttem, és felnéztem a hegyre, elállt a lélegzetem. Ott állt egy betonbunker, egy ipari csarnokhoz vagy zsiliphez hasonlatos monstrum.
A szomszédok kétségbeesve találgatták, hogy helikopterhangár, vagy squash-pálya lesz-e ebből. Azóta lecsillapodtak a kedélyek. A terméskő burkolat csodákat művelt.ó:

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.