Bútorok az örökkévalóságnak

Bútorok az örökkévalóságnak

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vajon milyen indíttatás okán vonzódunk egy-egy stílus felé - Melyek azok a belső személyiségjegyeink, amelyek nyomására a választásunk - és akkor nevezhetjük akár ízlésnek, tetszésnek is - újra és újra ugyanarra irányul - Ha választ akarunk, akkor meg kell vizsgálnunk, hogy melyek azok az elemek, amelyek karakteresebben nyilvánulnak meg a holland bútoroknál, mint máshol.

 

 

Hollandiáról mindenkinek elsősorban a szélmalom, a tulipán és a fapapucs jut az eszébe. Mint ahogy a tulipántermesztésre is jellemző az az igényesség, miszerint csak a legmegfelelőbb hagymákat válogatják ki szaporítás céljára, ugyanígy a holland emberek egész életszemléletébe beleitta magát a minőségre való törekvés igénye.

 

Az ezen a tájon élő emberek nyitottak, szívélyes vendéglátók, és mint a skandináv népek, ők is nagy tiszteletben tartják a természetet. Egy-egy nép építészetét és ezzel együtt belsőépítészetét is jelentősen meghatározza az adott táj földrajzi fekvése, az ott fellelhető természetes alapanyagok. Emellett sok múlik az ott élő emberek hagyománytiszteletén, életszemléletén is. A hollandok ápolják hagyományaikat, és igen büszkék kultúrájukra. A kézművesség ezért is olyannyira megbecsült még manapság is arrafelé.

 

Hagyománytiszteletük kissé - mozdíthatatlanná" tette őket, ami nem azt jelenti, hogy nem szívesen utaznak, vagy nem érdeklődnek más népek kultúrája iránt, de az időtlenség érzete nagyon fontos számukra.

 

Ha otthonaik berendezését összevetjük a skandináv népek könnyed, szellős bútoraival, rögtön érezzük a különbséget. A holland bútor nehéz, tömör, a mozdíthatatlanság, örökkévalóság látszatát kelti. Az egyik legjellemzőbb jegye az erő, amely nem dinamikus, hanem statikus, stabil és tekintélyes.

 

Ezeket a bútorokat nem lehet könnyedén ide-oda helyezgetni, pillanatnyi szeszélyeink szerint. Méltóságos társként jelennek meg lakásunkban, ahol az elrendezésekor néha komoly harcot kell vívnunk vele, mert nem tud, és nem is akar háttérbe kerülni.
Alapanyaga legtöbbször tölgyfa, amely amellett, hogy igen kemény, strapabíró fafajta, meglehetősen nehézkes is. Az a többször emlegetett mondás, hogy nem mi vagyunk a lakásért, hanem a lakás van értünk, bizony ezeknél a bútoroknál komoly tartalommal bírhat. - Ha a gazda gyengébb személyiség bútoránál, akkor az a szolgálójává teheti tulajdonosát." Az említett erő és tekintély tehát vagy a tulajdonos személyiségjegye is, vagy annak vágyképét mutatja.
A bútorokban rejlő mozdíthatatlanság konzervativizmusra hajló embert takar, aki óvatos, gyakorlatias, és bár elismerésre vágyó, de nem sajátja a feltűnő viselkedés.
A tölgy kedvezőbb tulajdonságai - időtállósága - révén mindig is drágább volt a fenyőnél. Ezen a vidéken az emberek szeretik megmutatni, milyük van, mi az, amire telik. Nehéz, tömör bútoraik, a felhasznált nemes matéria mind jó példa erre.
A fa, a bőr elsődlegessége igényesség utáni vágyat rejt, az élet végtelenségébe, a teljességbe vetett hitet mutatja. Gyakorlati szinten ez kitűnhet például abban, hogy a család - és elsősorban a kiterjesztett nagy rokoni kapcsolatokat ápoló nagycsalád - kiemelt fontosságú lesz, ahol rendszerint megtaláljuk az igazi, tekintélyes családfőt, aki mindent átlát és irányít, általában az egyik nagyszülő személyében.
A tekintélyelvűség sok más területre is kihat a bútorozás tekintetében.
Tárolóbútoraikra a természet kínálta anyagok mellett jellemzőek a mindent elnyelő óriási méretek.
A kézműveshagyományokat továbbápolva szeretik a faragott díszítményeket, esztergált lábakat.
Ülőbútoraik váza szintén a már sokat emlegetett tölgyfa, legtöbbször vastag, strapabíró bőr kárpitozással, amely jól bírja az idő viszontagságait.
A bőr leginkább az ülőgarnitúrák közkedvelt alapanyaga, amely elsősorban a barna különböző árnyalataiban pompázik. Ez is bensőséges, meleg hatású, és biztonságot sugall. A föld színeként az anyához, a családhoz való kötődés élményét erősíti. A biztonságélmény kettős üzenetű, egyrészt az elpusztíthatatlanságot ígéri, másrészt az anyagi stabilitás érzetét is kelti.
A székek, étkezőpadok kárpitozására szívesebben használnak fel plüss huzatokat, melyeket leginkább apró virágminták díszítenek. A németek racionalitásuk, igényességük révén örömmel vették át ezt a stílust szomszédaiktól. A falakon gyakori a fehér, illetve a csontszín, díszítésére gyakran apró, organikus mintákat használnak. Textiljeiket is inkább ez a motívumvilág szövi át.
A hagyományos kék-fehér delfti csempe leginkább a konyhákban, illetve a kandallók környékén jelenik meg, és még a XVII. századi hagyományokat élteti tovább. A világítótestekre a réz, bronz és a kovácsoltvas anyag használata jellemző, szintén tölgyfa berakással, illetve fehér színű tejüveg búrákkal. A padlózat legtöbbször fa.
Sok helyütt nem használnak függönyt, ha igen, azok általában vitrázsrudakra függesztett alacsony csipkefüggönyök, hogy a ki- és betekintés zavartalan legyen. Ez is nyitottságukat, szívélyes vendéglátó mivoltukat tükrözi.
A házak környéke szépen gondozott, nagy igényességgel művelt, alacsony kerítéssel határolt, amely minden pillanatban hívogatóan várja a látogatókat.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.