Költészet napi látogatás Szabó Lőrinc otthonában

Költészet napi látogatás Szabó Lőrinc otthonában

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kilépve a jelenből, s ezzel mintegy belépve a történelembe, érkeztem meg Szabó Lőrinc Volkmann utcai egykori otthonába. Éva asszonyt, a költő verseiből is ismert Lóci feleségét arra kértem, meséljen a lakásról, bogozzuk együtt a családi emlékezet szálait. Kíváncsi voltam, hogyan lehet úgy emlékezni, hogy közben nem válunk a tárgyak szolgáivá, hiszen a lakásban található Szabó Lőrinc emlékszobája is. Szerettem volna megtudni azt is, hogyan lehet megtartani a folytonosságot egy minden darabjában fontos és emlékekkel teli lakás múltja, jelene, jövője között, hogyan sikerült úgy felújíttatni a lakást, hogy e szálak ne szakadjanak meg. A barátok és tisztelők által 1994-ben létrehozott Szabó Lőrinc Alapítvány kurátoraként Évára is vár a feladat, hogy ápolja, gondozza a költő könyvtárát és hagyatékát. Múltat faggató beszélgetésünkhöz kedves kis kakukkos és ingaórák ketyegése, ciripelése, bongása nyújtott stílusos, aláfestő - tücsökzenét".

 

 

A belépőnek először az órák mennyisége tűnik szembe: összesen tizenkilenc falióra van a lakásban, és akkor még nem is számoltuk a különböző mérlegbe és videóba épített órákat! Természetesen először erről a gyűjteményről kérdezem.

 

- A lakásban mindössze egyetlen óra volt érkezésemig - kezdi beszélgetésünket Éva asszony. - Amikor ide költöztem, én is hoztam a nagyszüleimtől örökölt órámat. Aztán az idők során annyira megszerettük a hangjukat, hogy elkezdtük gyűjteni őket. Nyári utazásaink alkalmával többször útba ejtettük Fillingen-Schweiningenben a Hermle cég gyárát, így lettünk a mostani óragyűjtemény tulajdonosai. A mechanikus órákban van valami megfoghatatlan. Egy szerkezet ugyanis olykor együtt hal meg tulajdonosával - tehát több mint egy élettelen tárgy. Talán ezt a titkot szerettük volna megfejteni.

 

S bár az órák hangjai halkan átszűrődnek a költő emlékszobájába is, Szabó Lőrinc 1957-ben bekövetkezett halála óta itt minden megmaradt a régiben, mintha megállt volna az idő.

 

- Milyen érzés ilyen emlékekkel együtt élni?

 

- Ebben a lakásban mindenhez emlék fűződik, ennek a lakásnak múltja van, amely mélyre nyúlik a magyar történelembe. Az ember tudja, érzi, hogy a gyökerei megtartják a mai viharos időkben is, és ez nagyon megnyugtató.

 

- Általában hogyan kötődik a tárgyakhoz?
- Szeretem, amikor a tárgynak lelke van, amikor képes megérinteni. Ha azonban úgy érzem, már nem szolgál, nem ragaszkodom hozzá mindenáron. Hiszek benne, hogy a tárgy éppen olyan természetesen képes megtalálni a maga tulajdonosát, mint ahogyan az ember is egy szempillantás alatt megérzi, ha egy tárgy pontosan az ő belső világát tükrözi.
Erről tanúskodik például az a dolgozószobában függő mennyezeti csillár is, amely színe, formája által is őrzi eredeti jellegét. Talán még inkább illik ide, mint amilyen a régi volt, sőt szépen harmonizál az alatta fekvő - szintén újonnan vásárolt - Ikea-szőnyeg hasonló zöld árnyalatához.
Amint a dolgozószoba melletti nappali gyönyörű cserépkályhájára téved a szemem, ismét visszasüppedünk a múltba. A kályhát a háború után vásárolta Szabó Lőrincné, Klára mama a BÁV-ban - mondja Éva. Utoljára január végén gyújtotta be, mert minden évben itt égeti el a karácsonyfát. A kályhával szemben áll Klára mama kedvenc ónémet karosszéke, amelyben annyira szeretett üldögélni, és mellette a vitrin - ebben tartotta a süteményeket. Az étkezőasztalt is a cserépkályha közelében helyezték el. Éva úgy hallotta, hogy 1944. december 24-én a család éppen itt költötte karácsony esti vacsoráját, amikor a szovjet csapatok Budapestre értek. A történet szerint Temirkul Umetoli, kirgiz származású költő is a tisztek között harcolt, s mikor megtudta, hogy lírikus társa él a falak között, kiragasztott az ajtóra egy papírt a következő felirattal: - Itt egy híres magyar költő lakik, lakása a Szovjet Hadsereg védelme alatt áll." Ennek köszönhetően menekült meg a könyvtár és a lakás többi része is.
A étkezőasztal mögötti falon függ - sok szép tányér között - Borsos Miklós plakettje Szabó Lőrincről. Ugyancsak a nappalit díszítik Kemény László, néhai Szabó Lőrincné sógorának balatoni témájú képei, Gáborjáni Szabó Kálmán, a költő unokaöccsének akvarelljei és Simon György János, Lóci keresztapjának festményei is, egyebek között egy ceruzarajz az újszülött Lóciról, valamint Szakonyi Károly tollrajza a család egykori tihanyi nyaralójáról.
A múltat és a jelent kötik össze Csóti Gábor faszobrász nonfiguratív alkotásai is, a Szépek szépe című munkát Éva kapta. A Kennedy-gyilkosság hatására született Sikoly nagyított mása később Szabó Lőrinc sírjára került. A szobor mellett, mint a legyőzhetelen szabadság szimbóluma, áll egy posztamensen a ledöntött Sztálin-szobor egy darabja is.
- Irodalomtörténeti adatok alapján ismert, hogy Szabó Lőrinc feleségével, Mikes Klárával 1936-ban költözött ebbe a modern építészet formajegyeit magán viselő házba. A költő egyszerűen csak Antinak becézte a lakást, mert egykori osztálytársa, Nagy Antal építész tervezte. Milyen átalakításokat végeztek itt azóta?
- A lakás mai képét csak 1944 elején nyerte el, amikor Szabó Lőrinc három olyan irodalmi kitüntetésben részesülhetett - köztük a Baumgarten-díj - , amelynek honoráriumaiból komolyabb beruházásokra is futotta. Ekkor kérte fel Pán József Berlinben tanult díszlettervezőt, többek között a Lila akác és a Valahol Európában című filmek scenikusát, a lakás arculatának kialakítására.
Természetesen itt is az élet rendje szólt bele meghatározóan a lakóterek alakításába. A régi gyerekszobát például Lóci elköltözéséig, az ötvenes évek elejéig megtartották a maga funkciójában. A következő nagy átalakítás 1978-ban történt, amikor a közben dolgozószobává alakított gyerekszobát és a télikertből átalakított nappalit egy bolthajtással egybenyitották. (Innen léphetünk arra a tágas, muskátlikkal díszített teraszra, amelyen a költő 1946-ban Nyár című versét írta.) Aztán az öt évvel ezelőtti nagyobb átalakítás következett, amikor férjem halála után az összes vízcsövet, elöregedett villany- és gázvezetéket kicseréltem, új konyhabútort vásároltam, kifestettem és újjávarázsoltam a konyhát és a fürdőszobát. A nagy szomorúság közepette egy kis vigaszt nyújtott, hogy alkothatok. Ekkor vásároltam a nappali két foteljét, és ugyanennek a garnitúrának a része a dolgozószobában található téglavörös árnyalatú kanapé is. A lakás dísze a kellemes natúr fenyő konyhabútor is. A lakás stílusába a dolgozószoba sötétbarna könyvespolcai is belesimulnak, amelyek jellegükben, színükben úgy illeszkednek a tárgyakhoz, hogy az ember eljátszik a gondolattal, akár a múltból is itt maradhattak volna.
A teraszról beáradó kellemes tavaszi szellő meglegyinti arcunkat, az órák ütemesen figyelmeztetnek az idő múlására. E ritka hangulatban halkan fülünkbe csengenek a költő Nyár című versének befejező sorai: - Lement a Nap a János-hegy fölött, / ébred a hold, hangosabb a tücsök?"

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.