Tenk László festőművész A család építésze

Tenk László festőművész A család építésze

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Tenk László Nagybányán született 1943-ban. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél tanítványa volt, de egy verekedés miatt kirúgták. Évekig dolgozott a kecskeméti és a debreceni művésztelepen. Az AT-art és Műteremgaléria alapítója, a Kortárs Képzőművészeti Gyűjtemény létrehozója. 1999-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki.

 

 

- Csodálatos környezetben élsz.

 

Gondolom, a házadat nem egyedül építetted.

 

- Az igazság az, hogy ez egy élet műve. Festő vagyok, de valamikor építész akartam lenni. Így az építészeti álmaimat ebben a házban valósítottam meg. Kispesti lakásunkat szanálták, így aztán apósommal eldöntöttük, hogy szép környezetben keresünk valami egyszerű kis házat.

 

Ez volt az első épület, amelyet megnéztünk: romos volt, lelakott és nagyon rossz állapotú. A kilátásba, a romantikus környezetbe azonban azonnal beleszerettem.

 

- Építésznek készültél, mégis a Képzőművészeti Főiskolán végeztél.

 

- Nem végeztem el. Engem annak idején kirúgtak a főiskoláról.
- Gondolom, nem az eredményeid miatt történt.
- Egy verekedés miatt. Idejétmúlt történet, nem akarom bővebben felidézni. Jogosan rúgtak ki.
- Szerény embernek ismerlek, aki sosem viszi fel a hangját. Megváltoztál vagy megtörtél?
- Egyik sem - Azt az időszakot, amelyikre rákérdezel, szaftos világnak nevezem, bele lehetett süppedni. Szemben
álltam mindenkivel, és ebből adódtak
a nagy piálások. Ilyenkor az ember a tehetetlen dühét, kiszolgáltatottságát próbálja levezetni valamilyen formában.
Érthetőbb lett a világ. A neheze is érthető, ami engem sért, az is érthető. Az emberek magatartása is érthető. Vagy alkalmazkodom, vagy megfeszülök és küzdök a magam igazáért. Az utóbbiakhoz léteznek jogi eszközök, erkölcsi adottságok, melyeket használhatok.
- Régóta figyelemmel kísérem a művészi pályádat. Ha ránézek a festményeidre, harmóniát tükröznek. És a belső vihar, amire utaltál -
- Az nem belső vihar volt. Az egy helyzet volt. Egy fiatalembernek a tehetetlenségével és dühével szemben ott állt egy megcsontosodott világ. A művészetnek
az egyik alapkérdése a világ megismerése. A megismerés szüntelen folyamat. Éppen ezért az önismeretnek a birtoklása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az ember a saját erejét, képességeit, érzelmi, gondolati világát kellő rálátással használja. Tudja, mire képes, és olyan feladatokkal akarjon megbirkózni, amely éppen csak meghaladja az erejét.
- Festményeidről az impresszionisták régmúlt világa jut eszembe. Mondhatom, hogy a posztimpresszionista festők egyike vagy - Fontos számodra a stílus?
- A stílus nem annyira fontos. A posztimpresszionizmushoz való hasonlítást szívesen vállalom, mert az impresszionizmust tartom az utolsó olyan komplett izmusnak, amely teljes választ ad a világ és a saját magunk által feltett kérdésekre. Elsősorban abban hiszek, hogy a művészet közlés.
Ez nem feltétlen igazság, csak egy gondolkodási rendszer eredménye.
- A közönséged véleménye érdekel.
Miket szoktak rólad megfogalmazni?
- Sokan a szép, kellemes témaválasztásaimon belül észreveszik a fájdalmat, az elesettséget, azt a drámát, ami mégiscsak zajlik az emberben, még akkor is, amikor emelt fejjel és pozitívan élvezi
a napot. A legjobban annak örülök, ha észreveszik a festményeimen, hogy az élet nem jó dolgokból áll, hanem jókból és rosszakból. A harmónia nem jöhet létre
a rossz kizárásával.
- Az otthonodban három generáció él együtt. Ebben a csodálatos házban hány embernek alakítottál ki otthont?
- Négy család él itt. A feleségemmel
vagyunk ketten, Dani fiamék négyen, Gábor fiamék is négyen és Dóra lányomék hárman.
- A gyerekek közül lépett valaki apuka nyomdokaiba -
- Viccesen válaszolok: Dani fiam képkeretező. Nagyon örülök neki. Nem fest egyik sem. Dóra lányom kézműves hajlama tehetségről tanúskodik, ízléses dísz-
és használati tárgyakat készít.
- Ebben a házban hány szoba van?
- Huszonhárom. A ház 220 négyzetméter alapterületű.
- A gyermekeid akartak az otthonotokban lakni, vagy a feleségeddel döntöttetek így?
- Amikor eljött a családalapítás ideje, anyagilag nem voltunk abban a helyzetben, hogy nászajándékba önálló lakást vegyünk nekik. Dani fiam nősült meg először. Egy-két éve kezdtünk bele az emeletráépítésbe.
- Ha fölkelsz és azt akarod, hogy egyedül legyél, a ház melyik pontját választod?
- A feleségemmel külön lakásunk van.
- Neked fontos a magány?
- Ki tudom zárni a világot. Sokszor egész nap nyitva van a műterem ajtaja.
A gyerekek itthon vannak, zajonganak,
de csak akkor kell rájuk szólni, ha bejönnek a műtermembe. Ha valami olyan munkám van, amely komolyabb koncentrációt igényel, akkor szólok: - Gyerekek, csendesebben!"
- Fontos számodra a képzőművészek
barátsága?
- A jó képzőművészeké igen. 1990-ben létrehoztam egy alapítványt a kortárs képzőművészeti gyűjtemény megalapozására és a képzőművészet támogatására. Ez a gyűjtemény 200-250 műtárgyból áll. A legközvetlenebb barátaim Sváby Lajos, Hegedűs Endre, Mészáros Győző és Kovács Péter. Vannak jó művészek, akik ebben a gyűjteményben nem szerepelnek, mert velük nem akarok barátkozni. Jó művészek, de emberileg nem tudok velük mit kezdeni.
- Pár éve Munkácsy-díjas festőművész lettél. Szeretetben élsz. Sok jó barát vesz körül. Művészileg van valamilyen konkrét elképzelésed, vágyad, amit mindenképpen el akarsz érni?
- Konkrét feladatom, hogy ebből a szerkezetből, ami én vagyok, a legtöbbet hozzam ki. Annak a viszszaadása, amit látok,
és amit az egyéni látásomból leszűrtem, sosem befejezett megvalósulás. Egy irodalmi példát mondok. Amikor Voltaire-t megkérdezték, milyen alapon rangsorolja az írókat, így válaszolt: - ?a lehetetlen megvalósításának ragyogó kudarcai alapján?" Magyarán: mindig kitűzök célokat, és mindig elérek eredményeket, de a teljességet tekintve minden egyes kép egy ragyogó kudarc.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.