Lakva ismerni meg

Lakva ismerni meg

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Először az tűnt fel ezen a házon, hogy egyik napról a másikra nőtt ki a földből, majd az, hogy minden a helyén van rajta. Egyszerű, ízléses, szép és harmonikus. Könnyűszerkezetes házak - a fogalommal még csak ismerkedünk, pedig tőlünk nyugatabbra már rég elkezdte hódító útját. És győzött?

 

 

A ház tulajdonosa kettesben élt öreg házában a fiával, de mindenképpen tovább akart lépni. Nem volt azonban elég pénze, hogy a régit lebontassa, és új házat húzasson fel a helyére, ezért megosztotta a telkét. Egy részét eladta egyik ismerősének, és társasháznak minősítve kezdték meg közösen az építkezést. A telek a megosztás után túl kicsinek bizonyult arra, hogy hagyományos téglaházat építsenek rá, ezért terelődött érdeklődésük a könnyűszerkezetes házak felé; kívánságukkal a székesfehérvári Rezidencia Kft.-t keresték meg.

 

A bontás és az építkezés hihetetlenül gyorsan zajlott le. A területet tavasszal még

 

a gépek egyengették, a lakók októberben már be is költöztek. Az első tél és az első nyár tapasztalata megnyugtatta a tulajdonosokat: a falak megfelelően szigeteltek, nem engedték se ki, se be a meleget.

 

A legszembetűnőbb a házon a színek és az anyagok harmóniája. Dominálnak az őszi meleg színek, a sárga, a narancs, a fahéj és a mályva, valamint a barna különböző árnyalatai. Ezekből válogatták össze

 

a megfelelő színárnyalatokat a fal háromféle barnájához, a cseréphez, a csatornához,

 

a lábazathoz, a kerítéshez, illetve a térkőhöz.
A ház beépített alapterülete hetvennégy négyzetméter. A Rezidencia Kft. tervezője, Szabó Tamás pontosan hasznosított minden talpalatnyi helyet. Az étkező egyben hall is, amellyel egy légtérbe került a főzőfülke. A különböző élettereket a sárga különböző árnyalatának színvilága és a terrakotta csempe, illetve a kerámialap harmóniája kapcsolja össze. Nem csak a ház, a berendezés is megújult. Egészen más életérzést ad a feketéről sárgára cserélt ülőgarnitúra a nappaliban, vagy a mindenhol színes függönyökön beszüremlő fény. Valamennyi szoba berendezése natúr fenyőből készült skandináv jellegű bútor, ezt ruházták fel mindketten az ízlésüknek megfelelő díszítéssel. Semmi felesleges, semmi túldíszítettség, a meleg és világos színek finom összhangja és harmóniája tesz mindent egységessé és kedvessé, no meg az egyénileg készített emlékek hordozói. Ilyen például a nappali sarkában álló tojásfa. Kedvenc fájukról sodort le egy nagyobb ágat a szél, ezt tisztították meg, és azóta
is mindig az éppen aktuális ünnepnek vagy a hangulatuknak megfelelő díszt teszik rá. Most éppen - némileg idejétmúltan ugyan - tojásfaként funkcionál.
Az emeleti két hálószobát összekötő kis fészek a hűvös téli esték találkahelye, itt ül le egy kis beszélgetésre, tévézésre anya és fia. A hálószobák már személyes jellegűek, az anya egyben dolgozószobának is használja: jól megférnek egymással itt hálókuckó, könyvek és számítógép.
Az emeleti fürdőszoba berendezése is természetes anyagból van, minden rattanból vagy nádból készült.
Fontos szempont volt a tervezésnél, hogy minél több ablak legyen az épületen, szobánként akár kettő-három is, mert
a régi ház sötétsége után nagyon vágytak a sok fényre. Hosszas válogatás és töprengés után a VELUX tetőtéri ablakok mellett döntöttek, elsősorban a hozzájuk kiegészítőként kapható fényvisszaverő bevonatú belső árnyékoló miatt. Főként az emeleti részt védi hatásosan a nyári nagy melegtől. A hálószoba például délkeleti tájolású, ezért már kora reggeltől árad be a fény. A háziasszony nem is tud betelni az élménnyel: nem gondolta soha, milyen nagyszerű dolog úgy felébredni, hogy
az ember hasára süt a nap.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.