Szabadon szárnyaló képzelet

Szabadon szárnyaló képzelet

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mintha távoli vidékre csöppentünk volna. Érezni a virágos mezők közelségét, a vidék nyugalmát. Mintha szőlősorok futnának fel a távoli dombtetőkön, és olívaszüretre készülnének a helybéliek. Magával ragad a színek világa, s ez merésZszé tesz. Így érezhetett Bányai Gábor és felesége, Cserna Hajni is, miközben szabadon szárnyalt képzeletük.

 

 

- Éveken át a Várnegyedben laktál.

 

Azt szokták mondani, hogy a Várban lakni: hitvallás.

 

- Ez így is van, de az én esetemben

 

ez még talán több is volt. Egyfajta lelki kielégülés. Kisfiúkoromban édesapámmal sokat sétáltunk a Tóth Árpád sétányon,

 

ma Bástya sétány. Apám mindig megállt egy ház előtt, felnézett egy erkélyre,

 

és azt mondta: ő bizony onnét szeretne kidülleszkedni. Az élet aztán úgy hozta, hogy apám halála után két évvel sikerült megszereznem azt a lakást, amelynek
az a bizonyos erkélye volt. Valóra váltottam egy álmot, de sajnos ezt édesapám már nem érhette meg.
- Szép történet?
- Szerettem is ott élni, az idő múlásával azonban meg kellett tapasztalnom, hogy a Várban bizony nem lehet lakni, illetve nem könnyű. Márciustól októberig turistacsoportok özönlik el a macskaköves utcákat, egyetlen közértje van, a parkolásról nem is szólva. Hat éven át laktam ott, de Hajnival,
a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy kertes házba költözünk. Először a budai oldalon nézelődtünk, de elborzadtunk az áraktól. Hajni itt, Erzsébeten nőtt fel, kertes házban, így aztán szóba került ez a városrész is. Újsághirdetés alapján találtunk rá erre
a házra. Amikor ideköltöztünk, csak az alsó szint volt lakható állapotban, a felső szint legjobban egy betonteknőhöz hasonlított. Amolyan válaszfalak nélküli, szerkezetkész szint volt. Nekifogtunk az átalakításnak. Az emeletre vezető betonlépcsőt falépcsőre cseréltük, a nappaliban lévő födémtartó oszlopok borzasztó márványmintás tapétáit Hajni stukkóborítással váltotta fel. A teljes rokonságot sokkoltuk a falak színével. Mindkettőnk kedvence ugyanis a terrakotta színvilág, ezért merészen eltávolodtunk
a fehér falaktól. Akkoriban a festők még nem ismerték a foltos felület technikáját, így kénytelenek voltunk mi magunk kikísérletezni. Párna nagyságú szivacsokra kevertük ki a festéket és maszatoltuk fel a falra. Mára már nagyon divatba jött, egyre több helyen találkozni vele. A konyha helyén eredetileg két kisebb szoba volt, amit mi egybenyittattunk.
- Milyen megterheléssel járt az építkezés?
- Mi azon háztulajdonosok közé tartozunk, akiknek örömöt okozott a tervezés és az építés minden pillanata. Egy Chippendale bútorszalonban láttunk először kék konyhabútort. Nagyon megtetszett mindkettőnknek, de mivel méregdrága volt, méricskéltünk, aztán leültünk, megterveztük, és egy asztalosmesterrel megcsináltattuk. Igyekeztünk minden apró részletre és praktikumra odafigyelni. Fantasztikus feladat és egyben kihívás is volt a házat a saját ízlésvilágunkra formálni. Közben megszületett a kislányunk, Borcsa. Az ő szobája a felső szinten kapott helyet, a hálószobánk és a dolgozószobám szomszédságában. Valóságos kis mesebirodalmat varázsoltunk köréje: Hajni kékre festette a falakat, színes figurákkal díszítette.
- Mindkettőtökben nagy a kreativitás -
- Különösen Hajniban! Amíg Borcsával otthon volt, beiratkozott egy fazekastanfolyamra is, és annyira megtetszett neki ez
a mesterség, hogy végül nem ment vissza
a televízióba dolgozni, inkább a kerámiázást választotta. A kertünk végében állt egy düledező, lapos tetejű garázs, amit átépítettünk egy kedves kis házzá. Ennek egyharmadát alakítottuk fazekasműhellyé, ahol kényelmesen dolgozhat, a fennmaradó kétharmad rész pedig - közel száz négyzetméter - az én birodalmam lett. Szabadon engedtük
a képzeletünket, és azt hiszem, sikerült egészen egyedi és magával ragadó enteriőrt teremtenünk, melyben rusztikus gerendák, angolbordó falak és maga a hatalmas tér uralkodik. A konyha padlózatát úgynevezett padlattéglával, a szobáét hajópadlóval burkoltuk. A fürdőszobát sárgára festettük, és egy lábaskádat állítottunk bele. Talán épp ez az egyszerűség adja meg a báját.
- Ebben a kis házban olyan érzése van az embernek, mintha távol lenne a várostól, valahol vidéken, pipacs- és napraforgómezők közelében, Provance-ban.
- Pedig csak itt vagyunk Pesten, egy kert végében?
- Varázslatos formájú és színű csészék és tányérok között?
- Ezek a legújabb kreációim - mutatja Hajni - , amolyan próbamunkák. Nincs köztük két egyforma darab, viszont mindegyiket a Jómadár-kollekció figurái díszítik. Ez az én védjegyem. Gábor az egyik napilapba írt egy mesét, amit én illusztráltam. A mese főhőse egy griffmadár volt, ebből a madárból alakult ki a jómadár és annak családfája. Készítek még kaspókat, tálakat és apró dísztárgyakat is, egytől egyig egyedi darabok, megrendelésre készülnek. A vevők határozhatják meg a színüket, a formájukat, és esetleg a díszítő motívumokat is.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.