A helyreállított múlt

A helyreállított múlt

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Márkos Attila szobrászművész és felesége, Wahr Gréti fuvolaművész életét a múlt tisztelete, szeretete és a vidéki élet varázsa határozza meg. Közel három évtizednyi kitartás és türelem eredményeképpen sikerült megvásárolniuk egy százéves komáromi házat, amely meghitt otthonuk lett.

 

 

A ház ura, aki többek között a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegységének tagja és a vidék nagy ismerője, lelkesülten mesél az öreg villa történetéről.

 

- A vidéki, kisvárosi életnek van egyfajta magával ragadó nyugalma a nagyvárosival szemben. Ez számunkra nagyon fontos. Mivel versenylovak tenyésztésével foglalkozunk, talán még többet jelent számunkra ez az életforma, mint az egyszerű vidéki polgárnak. Gyermekkoromban Budapesten nőttem fel, de a szünidőket mindig itt töltöttem Komáromban a nagyszüleimnél. Már akkor a lovak szerelmese voltam.

 

Apai nagyapám, Márkos Albert magyar királyi tábornok volt, a 22. gyalogezred alapító tagja és különleges megbízott tisztje. A Monostori erődben szolgált, emléktábláját nemrég avatták fel az erőd falán.

 

Az ötvenes években itt, ebben az öreg

 

kúriában kapott egy kis lakást. Gyermekkorom felejthetetlen nyarait itt töltöttem.

 

A ház ezerkilencszáznégyben épült egy
háromhektáros terület közepén. Mivel
akkoriban katonai méneskari épület volt, gyönyörű park, több tucat istálló és karám vette körül. Még a második világháború után is jó ideig méntelepként működött,
aztán az egész területet és a rajta lévő épületeket államosították. Ezt az udvarházat öt lakásra szabdalták, mint említettem, egyikét nagyapám kapta meg. Itt élt négy évtizeden át. Halála után egy darabig üresen állt a lakás. Édesanyám azt mondta, hogy a nagypapa lakásában mindig az a gyerek lakhat, akinek a legnagyobb szüksége van rá, így először a nővérem, majd én költöztem ide.
Sokféle ember létezik. Én amolyan álmodozó típus vagyok. Elhatároztam, hogy egyszer ezt az öreg házat megvásárolom
és helyreállítom úgy, hogy a családom
csodálatos otthona legyen. Ennek már vagy huszonhat éve.
Tudjuk, hogy az álmok valóra válnak,
de azért tenni is kell értük valamit. Sorra kezdtem megvásárolni a lakásokat.
Az egyikért például egy romos kertes házat kellett vennem, a másikért, amely jelenleg az ebédlőnk és a konyhánk, kétszobás panellakást kért a tulajdonosa. Tavaly vettem meg az utolsó lakást, amely a fürdőszobánk helyén volt: egy teljesen felújított kertes
sarokház volt az ára! Így alakult ki a
220 négyzetméteres össz-alapterület.
Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, nekünk van a legdrágább fürdőszobánk.
A régi tulajdonos tisztában volt vele, hogy mindképpen megvásárolom a lakását, bármennyit is kér érte.
Maga az épület borzasztó állapotban volt, különféle hullámpalákból és vascsövekből épített tákolmányok díszítették. Az elmúlt fél évszázad alatt teljesen lelakták. Vettünk egy nagy levegőt, és belevágtunk a felújításba. A ház külső képét
és homlokzatát magam terveztem.
Egy évig tartottak az átépítési munkálatok, de most, hogy elkészült, azt mondom, megérte a sok fáradozást. A szobák nemcsak az évtizedekre elveszített méltóságukat, de finom stukkódíszítésüket is visszakapták. A mennyezet alatt futó stukkódíszek nem hivalkodóak, mégis ünnepélyesen vannak jelen. Ezt úgy értük el, hogy
a falak színével azonos színűre festettük azokat. Ez az egybeolvadó harmónia adja meg a finomságát.
A bútorok nagy része családi darab.
Mivel a katonaságnál nagyapám irányította a különféle harci eszközök elrejtését
az ellenséges csapatok elől, így zseniálisan értett az értékek megmentéséhez.
Azt hiszem, ennek köszönhető, hogy nemcsak legendákból ismerhetjük a régi családi tárgyakat, hanem azok most otthonunkat díszítik, emlékeztetve az őseimre.
A falon függő festmények nagy részét festőművész nagybátyám, Márkos Béla készítette. Java része családi portrék az őseimről, de van köztük freskótanulmány is. Gréti,
a feleségem gyermekkora óta gyűjti a szép üvegeket. Boldog, ha egy régiségpiacon vagy vidéki utunk során talál néhány egyedi darabot. Így aztán a házban imitt-amott felfedezhetők gyűjteménye becses darabjai, amelyek tökéletes harmóniába olvadnak a régi bútorokkal. Fontosnak tartom, hogy egy ház belső enteriőrje egységben legyen az épület stílusával. Ez egy százéves ház esetében kényes egyensúly, mivel lényeges, hogy egyben meghitt otthon is legyen, amire mindenki vágyik. Igyekeztünk mindent a ház stílusához illően formálni, hogy az valóban olyan legyen, amilyen az ezerkilencszázas évek elején lehetett. Például a szobák közé hatalmas kétszárnyú ajtókat csináltattunk, amelyeket ha sarkig tárunk, hosszában átlátni az egész házon. Ha száz évvel korábban születtünk volna, akkor most bálokat rendezhetnénk a gyerekeknek.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.