Egy első otthon története

Egy első otthon története

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy huszonéves fiatal hölgy életében nagy dolog az első önálló lakás. Fontos és felejthetetlen pillanat, amikor először illeszti be a kulcsot a zárba és lépi át a küszöböt. Az otthon: kialakulófélben lévő egyéniségének és stílusának színtere, Szórakoztató játék, amely próbatétel is egyben. Házigazdánk kedves bájjal avat be otthonteremtésének részleteibe.

 

 

 

 

fél éve bukkantam rá egy újsághirdetésben erre a lakásra. Teljesen felújított másfél szobás budai ingatlant kínáltak. Amikor az ember torkában dobogó szívvel elmegy a hirdetésre, akkor derül csak ki, hogy az - ősfás" valójában lábszárig érő tujákból és egy előző évi kiültetett karácsonyfából áll. Ez a lakás gyönyörű volt. Pontosan olyan, amilyet a hirdetésben ígértek. Az eladó ingatlanok értékesítésével foglalkozó cég volt: jó áron megvásárolta a kissé lelakott lakást, majd egy belsőépítész instrukciói alapján felújíttatta eladásra.

 

Amint megláttam, rögtön beleszerettem. Nagyon tetszett a beosztása. Mindössze negyvennyolc négyzetméter, de jóval nagyobbnak tűnik. Már az előszobába belépve kitágul a tér, és néhány lépés után a nappaliban találjuk magunkat. A belsőépítész leleményességének köszönhetően a nappali, az étkező és a konyha egy légtérben van, mégis jól elkülönülnek egymástól. Talán ennek az egybenyitottságnak köszönhető, hogy a látvány túlszárnyalja a tényleges alapterületet. A falak egységesen pasztellsárgák, a mennyezet alatt keskeny stukkódíszítéssel. A nappalit és a hálószobát szalagparkettával, a lakás többi részét pedig padlócsempével burkolták. Olyan tökéletes, mintha egyenesen csak nekem készítették volna. Csodás, hogy nem kellett semminemű felújítást és átalakítást végeztetnem, csak be kellett rendeznem. Úgy döntöttem, hogy a testes, telekárpitozott fotelek és székek helyett inkább rattanbútorokat vásárolok, mellőzve a zsúfoltság érzetét. Találtam a Nagybányai úton egy Ibiscus nevű, olasz bútorokat árusító üzletet, ahol igényes katalógusokból válogathattam a szebbnél szebb rattanbútorok közül. Így egy helyen sikerült megvásárolnom a berendezési tárgyak nyolcvan százalékát.

 

Az étkezőbe egy kerek, üveglapú asztalt és hozzá illő karcsúsított támlájú székeket választottam. Ez az üvegfelület erősíti az általam vágyott átláthatóságot, - szellősséget". Balatonfüredi lány lévén az íróasztalomra és egy fiókos szekrénykére szülővárosomban találtam rá. Arra törekedtem, hogy bútoraim egytől egyig világos, natúr fa színűek legyenek, melyek jól illenek a belsőépítész által kialakított színvilághoz. Sajnos minden örömbe csöppen egy kis üröm. Amint beköszöntött a fűtési szezon, rendszeresen kikapcsolt a falikazán, se meleg víz, se fűtés nem volt. Egy-egy zuhanyozás alatt néha háromszor kellett kiugranom a kádból, hogy újraindítsam. A szakember a kéményseprőkhöz irányított, azzal, hogy szerinte kéményhiba van, a füstgáz nem illan tovább. A kéményseprők meg is állapították, hogy a lakás felújítása idején a kazánt egy konyhai szellőzőbe kötötték be. Persze szabálytalanul, engedély nélkül. Mivel életveszélyesnek ítélték, a gázművek leszerelte a gázórát, így a tél első napjaiban se meleg vizem, se fűtésem nem volt. Mínusz öt fokban kénytelen voltam elköltözni. Sok százezer forintért kellett kibéleltetnem a konyhai szellőzőt, hogy kéményként működhessen, és a gázművek engedélyezze a fűtést. Az egész eltartott négy hétig. Mindenesetre jó tanácsként mindenkinek ajánlom a figyelmébe: ha új lakást vesznek, legyen akár forró nyár, nem árt a fűtést kipróbálni, hogy működik-e.

 

Miután kihevertem a kéménybélelés viszontagságait, folytattam a lakás tökéletesítését. Függöny, díszpárna, gyertyák - A függönyök kiválasztásánál kissé szabadon engedtem a fantáziámat, és narancssárga szegélycsíkot varrattam rá. Ez nem harsány, mégis meleg szín. Talán azért is, mert a lelkemben a gyertya lángjának melegét és meghittségét idézi. Azt a meghittséget, ami eltölt, ahányszor csak belépek otthonom ajtaján.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.