Alagsori varázslat színpompás kerttel

Alagsori varázslat színpompás kerttel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha az ember a budai Várhegy oldalában sétál, biztosan megakad a szeme azon a házon, ahol Zs. Tóth Edit tervező-grafikus lakik. A színPompás kertben álló, elegáns, emeletes budai villa nyugodt vonalait egy hatalmas, várszerű feljárat, elöl pedig teraszok, lépcsők és élénk színre festett kiszögellések, tagolások teszik izgalmassá.

 

 

Mégsem könnyű megfejteni, mitől támad az embernek hirtelen olyan jó érzése, ha erre az eklektikus építményre ránéz. Az alsó szint saroklakásába lépve a titok csak tovább mélyül. A bronzhajú, modell külsejű háziasszony mintha maga is része lenne a táj, a ház, a kert és a lakásbelső harmonikus egységének.

 

A házon emléktábla hirdeti: itt lakott egykor Hunfalvy János, de háziasszonyom kinyomozta, hogy a neves földrajztudós nem pontosan ebben az épületben, hanem e ház elődjében lakott valamikor. Viszont itt élt valóban egy másik híres ember, Csók István, a kiváló festő, csakhogy erről a tényről egyelőre semmiféle felirat nem árulkodik. Pedig a látogató Csók Istvánról hallva máris úgy érzi, hogy itt még a fák lombjain átszűrődő fényfoltok is az ő festői világát idézik.

 

Negyven napon át bújta a hirdetéseket a fiatalasszony, sok-sok lakást végigjárt már, amikor ennek az elődjére ráakadt. Azért kell ilyen távolságtartóan fogalmazni, mert a mai, 75 m2-es, fénytől szikrázó szép otthont nem lehet azonosnak tekinteni az akkor mindössze 54 m2-es, lerobbant, piszkos, penészes, málló vakolatú zuggal. Akkoriban még a lakáshoz tartozó girhes macska is riadtan iszkolt el az új lakók elől, mint aki attól fél, hogy megint oldalba rúgják. Bár a rokonság kétségbeesett az asszony alagsori választásán, a művész szeme és fantáziája

 

a romhalmazban is meglátta, megérezte az egyedülálló lehetőséget.

 

Három személy részére kellett kényelmes otthont teremteni. Ehhez mindenekelőtt a villa alsó traktusának teljes felújítására, rendbetételére volt szükség. Mesélik, a ház lakói már évek óta attól rettegtek, hogy az alsó szint állapota miatt egyszer csak összedől az egész építmény. Annak fejében, hogy itt mindent kiszárítottak, a csöveket és vezetékeket kicserélték, és a falakat nagyon gondosan leszigetelték, a lakók hozzájárultak, hogy a fiatalasszony az alsó, használatlan, közös folyosórészekből hozzátoldjon még egy darabot a lakásához. Az így kialakított formás lakrész mintha legtermészetesebb belső folytatása lenne a masszív, de kecsesen aszimmetrikus villaformának.

 

Amikor az ember a kerti bejárattól a lakás felé tart, először megcsodálja a pompás fákat, bokrokat, fűszőnyeget, amelyet szintén ők alakítottak ki, aztán védett kis hegyi öbölbe ereszkedik alá.
A lakrész előtti terasz egyszerre kelti egy bensőséges, muskátlis tornác és a paloták magas falakkal körülvett, zárt eleganciájának érzetét. A lakóteret olyan ötletesen alakították ki, hogy a finom tagolások, szintkülönbségek segítségével a viszonylag nem nagy méretű helyiségek is tágasnak tűnnek. A kicsi, de minden szükséges berendezési tárgynak helyet adó előszobából az ebédlőszintre érkezik a látogató, ahonnan néhány lépcsőn lesétálva jutunk a nappaliba (a teraszra innen is ki lehet jutni). A kanapés, tévénézős, vendégfogadós sarkot derékig érő téglapult választja el a konyhai résztől, a nappali másik szögletében pedig a háziasszony dolgozósarkát alakították ki íróasztallal, könyvespolccal. Szemben a hálószoba nyílik, balra pedig egy kis beugróból a nagylány birodalma, illetve a fürdőszoba. Külön felfedeznivaló a nappaliban a számítógépes grafikus munkapult, ahol a háziasszony megmutatja a www.zstothedit.com weboldalt. Az embernek azonnal a matrjoska-baba jut
az eszébe: a grafikusnő áll az általa megtervezett szobában, és megnyom egy gombot, mire ő maga egyszer csak a számítógép képernyőjén jelenik meg, s ha azt a - babát is kinyitjuk", megint csak ő van benne, vagyis a rajzai, tervei -
Nyilván nem véletlen, hogy ez a lakás ennyire igényes otthonná alakult, hiszen gazdájának a terek, formák, színek összehangolása az egyik hivatása. Dekoratőrként végzett, majd Svájcban a Nemzetközi Reklámszövetség ösztöndíjasaként kiállításokat tervezett. A visszafogott elegancia lehetőségeit ott ismerte meg, de a kíváncsiság egyre több területre vitte el. Tervezőgrafikus lett, az Iparművészeti Egyetemen tipográfiát tanult. Legutóbb Jung Zseni fotóművész albumát tervezte, és maga válogatta hozzá a verseket is. Mindenben, amit tesz, így lakásának berendezésében is, összeölelkezik a tartalom és a forma, az esztétikum és a funkció.
Ez a lakás itt a hegy gyomrában nagyon kívánta a fehér színeket. Editnek egyébként az öltözködésben is kedvence a fehér, a fekete és a szürke, úgy gondolja, ez a finom alapelegancia különböző színekkel kiegészítve új és új megoldásokat eredményez.
A fehér bútorok, a világos textilek, huzatok szinte árasztják magukból a fényt, de a terrakotta padlóburkolaton ez a nagy fehérség csöppet sem hat egysíkúan, ráadásul a párnák, vázák, képek színzuhataga folyamatosan frissíti a látványt. Nem csak a színek,
a stílusok is izgalmasan találkoznak. Egyszerű, modern bútorokkal rendezték be a lakást, amelynek egyenes vonalai között néhány szecessziós jellegű tárgy, mondjuk egy Tiffany-lámpa, egy bronz nőalak tartotta gyümölcsöstál érzelmessége, hajlított mintázata, vagy a falon egy lenyűgöző aprólékossággal kidolgozott Gross Arnold-kép felvillanyozza az embert.
A macska az ebédlő emelvényén nyúlik el, onnan figyeli a vendégjárást. A szőre most puha és fényes, közönyt tettet, de pofácskáján ott ül a biztos tudat: egy ilyen otthon már régen kijárt neki.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.