Vályogból épült korszerű parasztház

Vályogból épült korszerű parasztház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Pásztó Eszter tavaly még a BBC Rádió budapesti szerkesztőségének irodavezetője volt, januártól pedig a HIPA, a Magyarországra akkreditált külöldi újságírók szervezetének irodáját vezeti. Tökön, a Nyakas-hegy lábánál jutott hozzá egy vályogtéglából épült régi parasztházhoz. Hatvan centiméteres falai épek, szárazak, nyáron hűvösek, télen melegek. Az egy és negyed évszázados ház alapja zsámbéki mészkő.

 

 

A ház olyan, mint a legtöbb régi parasztház a Zsámbéki-medencében. Elöl a tisztaszoba, középen a konyha, sok helyen szabad tűzhellyel, nyitott kéménnyel, hátul még egy szoba, mögötte az istálló. A tisztaszobából nappali lett, a konyha maradt a régi helyén, a hátsó szoba most a fürdőszoba, és az istálló helyére került a dolgozószoba. Számítógép, telefon, fax, nyomtató, mind elfér a padlásfeljáró alatt, alig két négyzetméteren.

 

A ház mögötti sziklakert a melléképületek falainak köveiből állt össze. Sárral rakott kőfalak, kőkerítések voltak ezek, a ház alapja is kötőanyag nélkül, sárral rakott kövekből áll. A szabadtéri tűzhelyet és a roston sütőt is ilyen kövekből rakta egy brassói, akkoriban a környéken dolgozó román ember, de már mai kötőanyaggal.

 

- Nagyszerűen lehet rajta sütni, főzni - dicséri a szemre is tetszetős művet a háziasszony, Eszter.

 

Az akkor is jó állapotban lévő házat 1997-ben vette, mindössze 2,3 millió forintért. Eredetileg csak a vakolatot akarták leverni,

 

a tetőt úgy, ahogy volt, meg akarták hagyni, de nem lehetett. Eszter mindent egyedül szerzett be, és családi vállalkozás volt a munka oroszlánrésze is, hiszen a fia ács. Az ajtók, ablakok kivételével minden famunkát ő csinált, fő- és alvállalkozó nem volt.

 

- Akik segítettek, bedolgoztak vagy
tanáccsal láttak el, mind helybéli emberek voltak, hiszen ők ismerik legjobban az itteni szokásokat, körülményeket - mondja Eszter. - Ezenkívül két szempont volt még, amiből nem engedtem. Az egyik, hogy ebben a házban csak természetes anyag van: kő, fa, mész. A másik pedig, hogy minden, amit a házhoz vettem, magyar termék legyen. És a festékek is mind természetes anyagok. Az eredeti konyha ablak nélküli, sötét helyiség volt, de pendelyes szabadkémény és téglából épült tapasztott tűzhely is volt benne. Sőt még egy üst is. És persze a mestergerenda. Olajban áztatott öles tölgy, szú nem ment bele, a talajt követve lejtett. Ez úgy maradt meg, ahogy volt. Ha akartuk volna, akkor sem tudtuk volna kivenni.
- Az a tölgy még Petőfivel ismerkedhetett - sóhajt fel Simon Béla, a zsámbéki
kőműves, akinek ez volt az első igazán nagy vállalkozása. - Azelőtt inkább csak tatarozásokat csináltam, de ez valódi fölújítás volt - meséli. - Hogy mekkora dzsumbuj volt itt!
- Mindent benőtt a gaz, hiszen nyolc-tíz évig nem lakott benne senki.
Legalább százhúsz éves állagot bolygattunk meg, végül másfél méter magasságig visszabontottuk a falakat is. Jó minőségű vályog volt, innen nyertük a kert végéből, a sárgaföldből. Ahol nem volt vizes, a 65-ös szöget sem tudtuk beleverni, csak a kampósat.
A hiányt B30-as téglával pótoltuk, meg
a magasítást is. Mert ferde volt a ház, egy szintre kellett hozni. Meg a szigetelést is meg kellett oldani valahogy. Merthogy szigetelve, az nem volt. Sárba rakott kő volt az alja. Errefelé az volt a szokás, hogy lábbal taposott sárral kötötték össze a köveket. A szigetelést úgy oldottuk meg, hogy köröskörül feltáró árkot ástunk, olyan jó métereset. Vízszintesen már nem lehetett szigetelni, csak függőlegesen az oldalát.
A szomszéd műhelye a telekhatárra épült, se azon, se a régi házon nem volt csatorna. Most mind a kettőn van, ez nagyon fontos. A vakolást csakis rabichálóval lehetett megoldani, különben nem tartaná meg, leesne.
A mennyezet fagerenda és porfödém.
Az eredeti 30 centis deszkákból állt. Két deszka fölött van egy harmadik. A nútok kézzel voltak belegyalulva, és a deszkára 10 cm vastag sarat raktak. Ma már hol talál az ember 30-as deszkát - Sehol. Húszassal oldottuk meg, hasonlóan, mint amilyen az eredeti volt.
- Az istállóról külön lehet mesélni, mert annak meg nem volt alapja. És nem vályogból, hanem kőből épült, különben a lovak kirúgták volna az oldalát. Utólagosan kellett neki alapot csinálni. 30×30-as gödröket ástunk, 30 centiméterenként és betonból kis oszlopocskákat öntöttünk. Aztán a közbülső részeket ástuk ki, és azt is kiöntöttük betonnal. Így az alap 30-as darabokból áll, de hát a kőfal is darabkövekből van.
Hátrább megyünk a portán, a sziklakert, a szabadtéri tűzhely és roston sütő után
a pincelejárat következik.
- Már a pince miatt is érdemes volt megvenni - magyarázza a kőművesmester. - Ki kell rakni téglával a boltíveket, ráhordani még néhány kocsi földet, akkor lesz olyan igazi töki pince.
- Nagyon szeretem a pincét - mondja Eszter. Húsz méter hosszú, három méter föld van rajta. Csak a lépcsője van kirakva, a többi föld. Nyáron a zöldség, a paprika, a paradicsom hetekig sem ráncosodik, friss marad. Az üdítőt, a sört, a bort is itt lehet tartani,
télen meg az almát, a krumplit, a hagymát.
- Magról nagy eperfák, diófák nőttek - folytatja a ház gazdasszonya. - Öt diófát egyszerűen ki kellett vágni, hogy legyen hely a többinek. Így is maradt még hat, s mellette négy eper. Átjárhatatlan bozót volt itt, akác, orgona, februárban hóvirág, márciusban ibolya, aztán gyöngyvirág, tulipán, minden vadon. A kerítésnek csak a fa részét cseréltük ki léc helyett deszkára, a megnövekedett forgalom, a zaj és a por miatt. De a kerítés tartóoszlopai, a faragott kőoszlopok megmaradtak.
Az ablakokon már nincs rács, és a méretük ugyanaz. Csak éppen újak. Az ajtók is. Igaz, a konyha és a tisztaszoba között boltív van, ajtó nélkül. A nappaliban az egyik utca felőli ablakot befalaztuk, viszont nyitottunk egy ajtót a fürdőszobából a dolgozó felé, hátul pedig egy ablakot, mert az istállón nem volt. Így hosszában át lehet látni az egész házon.
Ebben a házban nem a tárgyak anyagi értéke jelenti a gazdagságot. Pásztó Eszter sokat utazott a nagyvilágban, és mindenhonnan hozott magával valamit, apró tárgyakat, amelyek barangolásai során megtetszettek neki.
- A bútor is családi örökség - meséli. - A nappaliban áll a nagypapa stafírungjából egy tölgy asztal és egy vitrin vagy tálaló. Lingel gyártmány, ez volt az első magyar, sorozatban gyártott, de kézi erővel előállított bútor. És egy női, ónémet íróasztal. A szomszédban meghalt az öregasszony, onnan szereztem ezt a sárgaréz fogast is. Lesz még bútor is, itteni, szép, falusias.
Nem szóltunk még a fürdőszobáról. A ház méretéhez képest aránytalanul nagy. Öblös öntöttvas kád uralja.
- A konyhában volt a falhoz támasztva. Hogy lakói hol s mikor fürödtek benne, én nem tudom. Talán nyáron kint az udvaron - Mindenesetre meghagytam. A zománca sértetlen és eredeti.
A konyhát méretes mestergerenda uralja. És a kék csempék.
- A csempéket hátizsákban hoztam haza Portóból. Az 1920-as években készültek szitanyomással, tipikus portugál építészeti elem. Homlokzatokat és belső burkolást is díszítettek ilyen kék-fehér csempékkel, meg középületeket, templomokat.
A boltív fölötti vendégköszöntő csempe is Portóból való. Régi, kézzel festett portéka. Szó szerinti fordítása: - Isten hozta a jó szándékú látogatót".

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.