A szabad ég alatt

A szabad ég alatt

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

 

 

Mindenekelőtt egy kis fogalommagyarázat. A terasz nagyobb alapterületű, földszinti fedett vagy fedetlen terület. Az erkély a fal síkjából kiálló, emeleten elhelyezkedő, általában néhány négyzetméter alapterületű fedett vagy fedetlen tér. A loggia ugyanez fedett területen, a balkon kisebb erkély, a franciaerkély pedig többnyire ablak elé helyezett korlátot vagy kisebb kilépőt jelöl. A tornác oszlopdíszes, parasztházakon megszokott földszinti tér, melyen át kell menni, mielőtt belépünk a lakásba. A veranda ennek üvegezett változata, s gyakran polgári házakban is a lakáshoz csatlakozik.Feladatkörök

 

 

A téralakításnál elsődleges szempont a funkciók meghatározása, hogy kik, hányan, mikor és milyen célra használják a területet. Ha pihenésre, napozásra szánjuk, ne árnyékoljuk különösebben, inkább a napágyaknak jusson a főszerep, kiegészítve néhány zsúrkocsival, akár zuhanyzóval is. Amennyiben baráti összejöveteleket szeretnénk rendezni, gondoskodjunk megfelelő méretű fény- és vízálló kerti bútorról, nap-, illetve szélvédelemről, s akár egy kisebb kerti sütőt is felállíthatunk. Ha gyerekek randalírozó területe lesz az erkély, biztonságos, csúszásmentes, kellemes járófelülettel lássuk el, gondoskodjunk a korlát telítettségéről, hogy lehetőség szerint még a legkisebb játékszer se hullhasson le a magasból. A korlátok esztétikailag illeszkedjenek a környezetbe, a lakáshoz, a kerthez, a homlokzathoz, de még a kerti bútorhoz is. Szebb, ha a rács nem tömör, hiszen így a lakásból jobb a kilátás, nagyobbnak tűnik a tér. Az üveg balesetveszélyes, és gyakori tisztítást igényel, legjobb a kovácsoltvas vagy fémkorlát. Ez utóbbi választása esetén - amíg kisgyerek, vagy kölyökállat van a lakásban - belülről ideiglenesen rattannal, vagy egyéb kerítéssel burkoljuk.

 

A teraszok lehetnek nyitottak, zártak vagy fedettek, illetve ezek kevert változatai is. Ideális tájolásuk délkelet, dél, vagy délnyugat, de minden esetben alakítsunk ki rajtuk kisebb árnyékos részt. Ezt megtehetjük kitekerhető napellenzővel, vagy kisebb, talpas napernyőkkel, de akár pergola, lugas, vagy szövetpavilon felállításával is. A kertbe nyúló teraszt célszerű a gyeptől egyenes vonalban elhatárolni. Lapja lehet pala, homokkő, csiszolt terméskő, gránit, falap, gerenda, tuskó, fagyálló kerámialap (a titok a széles fuga, hogy tudjon tágulni a lap), kiskockakő, klinkertégla, műkő. A burkolat mindig a házfaltól kifelé lejtsen.

 

A természetes köveknél ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek árnyékos helyen könynyen mohásodnak és csúszóssá válnak. A teraszhoz csatlakozhat télikert, tűzrakóhely, csobogó, kerti tó, sziklakert, ezek segítségével az valóban szerves része lehet a zöldfelületnek. Arra azonban ügyeljünk, hogy a terasz és a felsorolt építmények között megfelelő, kényelmes és biztonságos utak vezessenek.
Teraszunkra ne lehessen minden irányból rálátni, hiszen a társasági összejövetelek és intim pihenések megkeserítője, ha idegen szemek lesnek ránk. A szeparálást növénnyel, ráccsal vagy fallal is megoldhatjuk. A terasz lehet magasabban vagy mélyebben, mint a kert többi része, a kettő közti határt cölöpsorral, kőfallal vagy növénnyel is kialakíthatjuk.
bútorok

Bármelyik erkélytípusról beszélünk, alapberendezésként kell említenünk a kerti bútorokat. Ezeknek mindenképpen nap-, szél- és eső-, illetve fagyálló váz és párnázat kell, lehetőség szerint levehető, de impregnált, vízhatlanított textilekkel. Bárhova szánjuk, a stabil, de könnyen mozgatható bútor a jó. A gyepre csak talpas széket tegyünk, mert a vékony láb befúródhat a földbe (egyébként
mindenféle anyagnak jót tesz, ha - gumicsizmát - húzunk a lábakra). Nem elhanyagolható szempont, hogy a garnitúra részei legyenek összecsukhatók, vagy egymásba rakhatók a könnyebb tárolás érdekében.
A legjobb választás a teakfa, ez a legdrágább, de legellenállóbb is: akár hetven évet is kibír a szabadban. Minden más fa is használható ideiglenesen, de ezeket is el kell látni a megfelelő konstruktív és kémiai védelemmel. Előbbinek megfelelően úgy megalkotni a bútort, hogy lejtsen, azaz minden felületéről lecsurogjon a víz, utóbbi szerint pedig páccal, olajjal vagy lakkal vízhatlanítani kell.
A rattan a dzsungelből, fás nádakról való, először tűzön pörkölik, majd kiszárítják, végül gőzölés után hajlítják, lakkozzák, pácolják. Fedett helyeken jó szolgálatot tehet, de az esőre semmilyen körülmények között ne tegyük ki.
A fémbútor lehet kovácsoltvas, ám ez többnyire mozdíthatatlan; illetve alumínium, ez azonban kevésbé tartós, illetve a szél is könnyebben belekap. A műanyag rendkívül olcsó, bár ennek ellenére igen tartós, noha idővel ez is törhet, repedezhet és legrosszabb esetben akár sárgulhat is.
A kertbe kitett ülőbútoroknál megemlíthetjük többek mellett a fagyálló kőpadokat, ezek azonban leginkább csak faülőkével, vagy párnázással használhatók kényelmesen, s nagy hátrányuk, hogy emberi erővel szinte mozdíthatatlanok.


Burkolatok

Burkolatválasztásnál elsődleges, hogy az fagyálló legyen, de ennél is ügyeljünk a megfelelő nagyságú fugatávolságra. A legjobb választás a gránitőrlemény, hisz ebben nincs mi felfagyjon, kikopjon. Fontos a csúszásmentesség, ennek leginkább a rusztikus lapok, illetve a téglaburkolat, homok és mészkő felel meg. A kényelmes lap mezítláb is járható, ne legyen rücskös, illetve ne forrósodjon át. Mindemellett olyan felület a jó, amelyen a kerti bútorunk nem billeg, csúszkál.
A terméskő lehet mészkő, homokkő, pala vagy gránit, amely nemes, örök életű, ám igen drága burkolat. A betonlap olcsó, és ezerféle típusa létezik, ide sorolandók a viacolor téglák is. A kiskockakő masszív, tartós, jó vízelvezető, de egyenetlen a felülete, így nem túl kényelmes. A klinkertégla rusztikus felülete esőben csúszós lehet, melegben átforrósodhat. A deszkapallókból épített padlót lehetőség szerint csak ott használjuk, ahol a terasz kerti tavon vagy patakon ível át. Ugyanígy a faburkolókat is csak olyan helyen fektessük le, ahol tűz a nap, hogy eső után kiszáradhasson.
Az utóbbi években divatba jött a tetőterasz. Ennél fokozottan ügyeljünk a szigetelésre és a vízelvezetésre, s ha mindezt megoldottuk, gyeptégla és kerti növények segítségével valóságos oázist hozhatunk létre. Erkélyeinket be is üvegeztethetjük, kisebb télikertet kialakítva, ezzel teret nyerünk, és különleges atmoszférát teremtve javíthatjuk otthonunk klímáját is.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}