Szürke csíkok, korall négyzetek

Szürke csíkok, korall négyzetek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Eklektikus berendezés, egyénre szabott apróságok, mértani formák geometrikus egysége. Röviden így összegezhető annak a lakóparki otthonnak a díszítőelve, amelyet egy kreatív tervező álmodott meg a háromtagú család számára. A házaspár és kicsi lánya boldogok a négyszobás lakásban, hiszen megalkuvások nélkül mindannyian megkapták, amire a szívük vágyott.

 

 

Nehezen gyűrték le izgatottságukat a tulajdonosok, a tágas budai lakás átalakítása mégis több lépcsőben történt. A házigazdáknak a munka mellett sem idejük, sem kedvük nem maradt arra, hogy jó adottságokkal bíró, ám jellegtelen otthonukat mindhármuk számára szerethetővé formálják. Elsőként az előszoba és a dolgozó átalakítására kérték fel Müller Mónika lakberendezőt, majd a szülői háló és a fürdő került sorra, végül a gyerekszoba és a gardrób nyerte el új formáját. A kitörő lelkesedéssel végzett átépítések után érdekes, praktikus, könnyen átlátható szobák jöttek létre, ahol bőven marad hely a család utazásai során összegyűlt emléktárgyaiknak.

 

Az ízlésesen egymáshoz kapcsolt eklektikus bútordarabok között éppúgy megtaláljuk a legutolsó divat szerinti minimalista vonalakat, mint az antik bútorok gazdag díszítményeit. A lakáson végigvonul a csíkok és négyzetek, illetve két izgalmasan harmonizáló szín, a korall és szürke játéka. A fürdőszoba berendezése, a közlekedő szőnyege és falvédője, a hálószobai komód díszítése, az álmennyezetek kiosztása mind-mind e geometriai formák összehangolt egységére épít.
Az előszobában szükség volt az apróságokkal ügyeskedő lakberendezők végtelen fantáziájára. A kétféle szürkéből összeillesztett padlószőnyeg-burkolat derékmagasságig felfut a falra, ott félcentis fa lapból kivágott korallnégyzetek alkotják a díszítősort. A közlekedő egyik falán tükörpanelek duplázzák meg a teret, s itt gyűlnek össze a korábban tömör felületű ajtók is, melyek pasztellszínű üveglapbetéteket kaptak. Ezekre a hagyományos nyílászárókra rímelnek a lakás fő attrakciói: a kiforgatható paravánok. Az eredetileg ablaktalan, sötét előszoba ugyanis csak ezek
segítségével jut némi természetes fényhez.
A fiatal háziasszony fantáziáját dicséri a nyitott konyha bútorkiosztása. A kék-bükk sorban mindennek megvan a maga helye: a polcok, az üveges és tömör elemek, illetve a palacktartó oszlopok is összehangoltan illeszkednek a szekrényrendszerbe.
A padló mintázata segítségével a fenyő ülőgarnitúra optikailag elhatárolódik a főzőhelyiségtől, hiszen előbbi a csíkos, utóbbi a sima felületen van.
A kellemes családi fürdő eredetileg jellegtelen fehér szekrényét szürkére festették, majd ugyanebbe a színbe öltözött
a padlóburkolat és a tükörkeret is. A helyiség falára kenhető, vízálló kőmassza került, ennek korall árnyalata megjelenik a mozaikdarabkák között is. Az apró csempedíszek felkerültek a szekrényajtókra, az érdekesen mintázott falra, és megjelennek a padlóburkolat egy-egy sarkában. A dupla mosdóval szemben üvegfalú zuhanykabin telepedett a sarokba, de az illatos, pihentető fürdőzésekre inkább az elkeskenyedő kád nyújt lehetőséget.
A szemnek kellemes megoldás, hogy a mozaik egyszerre csak kis felületen van jelen, hiszen színkavalkádja nagyobb méretben már zavaró lehetne.
Kivételesen igényes pontja a harmonikus otthonnak a hálószoba. A korallszín uralta térben a franciaágy kapta a főszerepet, mögötte selyemtapéta ad kellemes melegséget a falnak. A cseresznyeszínű komódsor ajtólapjain a már megszokott szürkés csíkok és négyzetek játszadoznak, az álmennyezetben ugyanezen alakzatokba rendezve halogénizzók állnak sorban. Az ablak alatti pad finoman megtöri a komódsor tömörségét, elsődleges feladata mégis a mögötte lévő radiátor esztétikus elrejtése volt.
A barátságos gyerekszoba egy huncut óvodás kedvét keresi. Müller Mónika, kolléganője, Mikó Rita segítségével készítette el a kislány álmát őrző tündér-patchwork tervét, illetve együtt festették meg és vágták ki vékony MDF-lapból a szekrény elejére ragasztott színes gyerekfigurákat. A világoskék fal és szekrény szelíd hátteret teremt a kislány mindennapjaihoz, sőt, a feng-shui útmutatásai szerint ez a szín segíti a koncentrációt és a tanulási kedvet is.
Színeivel harmonikusan illeszkedik a
lakásba, de klasszikus stílusával mégis kilóg a sorból a nappali. A vajszínű ülőgarnitúra, a mélybordó szőnyeg és az antik tömörfa bútorok elegáns hangulatot teremtenek a tágas helyiségben. A csíkok és négyzetek motívuma itt a mennyezeten tér vissza, ahol kazettás gipszkartonba rejtett spotok adják az általános világítást. Ez a helyiség elsősorban a házigazda örömére készült el jelenlegi formájában, de a család hölgytagjai éppúgy örömmel lépnek be ide, mint saját ízlésükre formált szobáikba. Az otthon szerethetőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az összhatás mindannyiuknak kedvére van.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}