Úton hazafelé

Úton hazafelé

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy fénykép a falon, üveg alatt, míves keretbe foglalva. A fotón fiatal nő ül egy bőröndön, a mező közepén. Egy filmforgatáson készült a felvétel, valamikor a nyolcvanas évek derekán, Németországban. A képnek különös hangulata van, sok mindent jelenthet: Utazás, vagy a megérkezés pillanatát, várakozást, megnyugvást, készülődést?

 

 

Húsz év telt el azóta. Két, kemény munkával töltött évtized, amely alatt a fiatal színésznő életét az utazás és megérkezés pillanatai jellemezték. Merthogy a magyar származású lány, Holler Márta befutott színésznő lett, akit számos filmbe és színdarabba hívtak, ő pedig olyankor fogta a bőröndjét és utazott. Tucatnyi színpad és bérelt lakás volt élete eddigi színtere. Mindig ott élt, ahová a szerződései kötötték. Néhány éve aztán úgy döntött, hazatér Budapestre, és az otthonteremtés terén bepótolja a költözésekkel töltött éveket. Hogy miképpen gördítette a sors a lábai elé jelenlegi otthonát?

 

- Egyszer a barátaimnál vendégeskedtem és felsóhajtottam: Itt szeretnék élni! A szomszéd házban megfelel - - kérdezték, merthogy ott éppen volt egy eladó lakás. Néhány nap múlva már boldog tulajdonosai voltunk. A régi villában eredetileg szintenként egy-egy 200 négyzetméteres lakást alakítottak ki. Az ötvenes években ezeket leválasztották, emeletenként két lakásra. Barbárság, vandalizmus, talán ezekkel a kifejezésekkel tudnám a legtalálóbban jellemezni, amit műveltek. A csodálatos régi ajtókat kicserélték alumíniumkilincses pozdorjaajtókra. Az ebédlő és a nappali közötti kétszárnyas, kazettás üvegajtót megtaláltam a pincében, és visszaállítottam eredeti helyére. A csodának köszönhetően túlélte a viharos éveket. Természetesen a csiszolt üvegkazettákat fehér olajfesték fedte, hetekig tartott, mire saját kezűleg megtisztítottam az egészet. Egy mérnök barátom szólt, hogy járjam figyelmesen az utcákat, sokan ugyanis kidobják a régi ajtókat. Találtam is egyet a szemét alatt egy konténerben, be is építtettem a modernek helyett. Aztán ezek mintájára még csináltattam néhányat, hogy tökéletes összhang legyen a lakásban. Ezek a replikák olyan jól sikerültek, hogy már magam sem tudom, melyek az eredetiek.
A konyha valamikor a jelenlegi vendégszoba helyén volt, távol mindentől. Aháziasszony azonban imád főzni és nagy társasági életet élni, s az a tapasztalata, hogy mindenki a konyha környékén szeret üldögélni. Így az étkezőből nyíló terasz egy részét beüvegeztette. Tudta, hogy a teraszt amúgy sem fogják használni a nagy autóforgalom miatt. Zseniálisan bejött ez a merész ötlet, azóta is mindenkit lenyűgöz a lakásnak ez a világos, virágokkal tarkított szeglete.
Márta szerencsére nagyon kreatívan tudja látni a teret. Nem papírember, neki
a teret éreznie kell. Például a háló és a nappali közötti ajtónál pontosan érezte, hogy odébb kell tetetnie. Fontosnak ítélte meg, hogy a nappaliból látszódjon a tér, de mégis meglegyen a háló intimitása. Csupán két bútordarabot vásárolt, egy íróasztalt és a szecessziós könyvszekrényt. A többit mind a szüleitől és a nagyszülei szigligeti házából örökölte.
A tárgyakat viszont az elmúlt években vette. Amíg aktív színházi életet élt, volt egy japán matraca, egy bambuszasztala, három széke, könyvei, képek helyett pedig gombostűvel feltűzhető plakátok. Úgyhogy amikor először azt mondta, hogy ez a lakás végre az övé, rátört a - fészekrakási ösztön?, és pótolta az elmúlt évtizedeket. Ami megtetszett, megvette.
- Fontosnak tartom, hogy az ember úgy társítsa a bútorokat és a tárgyakat, hogy öröm legyen rájuk nézni. Volt egy barátnőm, akinek gyönyörű empire bútorokkal berendezett otthona volt.
Panaszkodott, hogy a vendégek nem szeretnek a nappaliban ülni. Azt tanácsoltam, vegye le az asztalról a csipketerítőt, amely mindenbe beleakad, és terítsen a helyére egy ócska, kopottas kis perzsaszőnyeget. Legyen az az érzése az embernek, hogy ha akar, akár rá is hamuzhat. Néha meg kell keverni a dolgokat, mert nem mindig szerencsés az elvágólagos rend.
A bőröndök és utazótáskák felhalmozása lélektani dolog. Márta húszéves volt amikor eldöntötte, hogy az emigrációval véglegesen felszámolja addigi életét. Volt egy fekete lakk-kofferja, amelybe pakolhatott. Érdekes dolog volt, mi az, amit magával visz az ember, és mi az amit itthon hagy - Azóta a koffereket gyűjti. Szerte vannak a lakásban, és mindig van egy, amely készen áll az indulásra.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.