Városelhagyók

Városelhagyók

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Manapság sokan hagyják maguk mögött Budapestet, és a vonzáskörzetben építenek többszintes házat, amelyről Pesten lakva éveken át csak álmodoztak. Majd miután leküzdötték az építkezés nehézségeit, megkezdik a vidéken élő urbánusok életét. Van, akinek beválik a kertes ház, van, akinek nem. Az előbbiek élvezik a természet közelségét, az utóbbiak pedig sietve visszaköltöznek a városba. Vendéglátóink az előbbi kategóriába tartoznak, évek óta megunhatatlan számukra az új otthon nyugalma.

 

 

- Amikor eldöntöttük, hogy vidékre költözünk, teljes volt az egyetértés abban, hogy bauhaus stíluselemekkel díszített házat építünk - osztja meg velünk az otthonteremtés fő gondolatát a házigazda. - Úgy terveztük viszont, hogy nem kell annyira - szögletesnek - lennie, mint az eredeti bauhausnak, valamivel kedélyesebbé is alakíthatjuk a jellegzetes motívumokat használva. Kívülről mindebből nem látszik semmi, inkább csak egy klasszikus ikerház, terméskő lábazattal, piros égetett agyagcserép tetővel az erdő szélén, amelynek a völgy felé néző fele lett a háziaké.

 

- A mi ötleteink alapján együtt találtuk ki a tervezőkkel és a mesterekkel, hogy milyen legyen a ház - meséli vendéglátónk. - Vázoltuk az elképzeléseinket: azt szeretnénk, hogy amint belépünk a házba, rögtön kinyíljon a tér, átlós irányban. Volt koncepciónk, de nem akartuk a tervezőre ráerőltetni.
A bauhaus uralkodó jegyei jelen vannak a belső terekben, a lépcsőkorláttól a kerek ablakokon át a konyhabútorig. Belsőépítészeti szempontból a fő darab a kék cserépkályha volt, amelyet egy régiségboltban vásároltak. Somlai Tibor építész javaslatára ehhez a kályhához alakították az egész ház színvilágát, a bejárati ajtótól a dolgozószobáig. A cserépkályha lett a ház színharmóniájának meghatározója. A berendezés fő szempontja az volt, hogy ne legyen korfüggő. Semmiképp sem szerették volna ugyanis a háziak, ha olyan bútoraik lennének, amelyek kimennek a divatból. Így, ahová csak lehetett, beépített bútor került, amely Sulybert Ferenc asztalosmester keze munkáját dicséri.
- A mi házunk igazából nincs is berendezve - mondja szerényen a házigazda. - A szecessziós cserépkályha inkább csak hangulati elem, a beépített bútorok adják a bútorzat javát, úgyhogy nincs, ami kimenjen a divatból és amit megunhatunk.
A ház alsó szintje hatvanhárom négyzetméter, a tetőtérben kialakított hálószobákkal együtt nyolcvan négyzetméter. Úgy vélték, hogy ez elegendő is lesz négyüknek, s ha a gyerekek kirepülnek, nem érzik majd túlméretezettnek.
Nem akarták elkövetni azt a hibát, amit oly sokan elkövetnek, hogy többszintes, túl nagy alapterületű házat terveznek, aztán az évek múltával ott ülnek egy hatalmas hodályban és azon sopánkodnak, hogy minek is ennyi szoba, s hogy bizony el kellene adni és kisebbe költözni -
- Igyekeztünk nemcsak a jelenre, de a távoli jövőre is gondolni - összegzi eredeti koncepciójukat a feleség. - Napközben az életünk a kert szintjén zajlik, két kutyánk, Lilike és Csöpi társaságában, ahol a nappalit és a konyhát egy légtérben alakítottuk ki. A tetőtérben mindenkinek van egy kicsiny hálószobája, ahová bármikor visszavonulhat. Úgy érzem, sikerült kellemes otthont teremtenünk, olyat, amilyenről a fővárosban élve álmodoztunk, ahová oly szívesen jövünk nap mint nap haza.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.