Vendégem a karácsony

Vendégem a karácsony

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Karácsony tájékán a ködös antwerpeni utcákat járva finom pralinékat árusító üzletek kirakatai állítanak meg bennünket, vagy épp az utcai forraltborárusok csábításának engedünk. Ezen apró örömök átmelegítenek, és nyakunkba vesszük a várost. Az ablakokon átszűrődő fényeket kémlelve megállapítjuk, hogy a tetőtereket is szép számban lakják. Az egyik ilyen tetőlakás Geoffroy Van Hulle belsőépítészé, aki kivételes szeretettel tárja ki előttünk otthona ajtaját.

 

 

Antwerpen egy mesésen elegáns kerületében rejtőzik vendéglátónk otthona. Meglepő, hogy a borús idő ellenére mennyire világos a háromszáz négyzetméteres loft lakás. A megnyerő mosolyú Geoffroy, akit egy neves belga lakberendezési magazin nemrégiben a „stílus nagydoktorának” titulált, a hétköznapokban többnyire egyedül tartózkodik itt a falon merengő rénszarvas és egy Zrínyi Ilonához hasonlatos grófnő társaságában. Élettársa szabadúszó újságíró-riporterként gyakran van távol, ilyenkor egyedül Geoffroy-é a terep.

 

Egy tökéletesen homogén színvilágba csöppenünk. A megnyugtató, sötét tónusú falak és bútorok egy-két színesebb elemmel egészülnek ki. A vanília illatú gyertyák és a modern stílusú kandallóban ropogó tűz barátságos atmoszférát teremtenek.

 

Egy jó erős eszpresszó és halk komolyzene mellett vendéglátóm nem késlekedik sokáig, és legnagyobb szenvedélyéről, a lakberendezésről kezd mesélni. - Édesanyám számára már kisfiú koromban világossá vált, hogy a dekoráció világa felé nyitok majd felnőttként. Úgy tizenkét éves lehettem, amikor a virágüzletben, ahol dolgozott, az általam készített csokrok hamarabb elkeltek, mint az övéi - mondja nevetve. Míg édesanyjának virágüzlete, addig nagyszüleinek egy jól menő bútorkereskedése volt. - Iskola után gyakran tébláboltam az üzletben, büszkén figyeltem nagymamám rátermettségét, tehetségét. Aki egy új szekrényt szeretett volna vásárolni, annak rögtön eladott egy komplett hálószobát - emlékszik vissza. A kreativitást és a kereskedői vénát tehát volt kitől örökölnie. Geoffroy a gimnázium után mégis bizonytalan volt tanulmányait illetően, és családját meglepve, a bölcsészkarra iratkozott be. A második évet azonban már nem fejezte be, átjelentkezett a genti egyetem belsőépítészeti karára, ám hamarosan ráeszmélt, hogy sem az ott tanultak, sem az egyetem légköre nem neki való. Ezután pontot is tett felsőoktatási tanulmányainak végére. A kudarcok nem keserítették el különösképp, és nem adta fel azt az egyre erősödő elképzelését, hogy a lakberendezési pályán dolgozzon. Ambíciója nem kevés szerencsével párosult, amikor lehetőséget kapott, hogy egy neves belga belsőépítész mellett dolgozhasson, és tanulja a szakmát. - Viszonylag hamar, egy év elteltével késznek éreztem magam arra, hogy saját lábra álljak. Kezdetnek visszatértem szülővárosomba, mivel nagyszüleim átengedték maldegemi üzletüket, amelyet gyors átalakítás után birtokba is vettem. Kezdetben persze nehéz volt, hiszen nem voltak szakmai referenciáim, sem diplomám - mondja Geoffroy. A siker mégsem váratott sokat magára. Hogy minél többen megismerjék, a fiatal tehetség kreatív virágkötő tanfolyamokat szervezett, amelynek köszönhetően lakberendezésre vonatkozó megrendelései is megsokszorozódtak. A fővárosba költözött, és nagy szorgalommal vállalt munkákat.

 

A brüsszeli élet azonban nem tetszett Geoffroynak, és öt évvel ezelőtt Antwerpenbe költözött, ahol hosszas keresgélés után megtalálta álmai tetőtéri loft lakását. Beleszeretett a hatalmas térbe és a benne rejlő belsőépítészeti lehetőségekbe. Nagy igényességgel válogatta össze a lakberendezési tárgyakat, a különböző korú és stílusú bútorokat, a sötétebb, meleg színárnyalatokat, a velúros, gazdag textíliákat.

 

Geoffroy mára nem csak Belgiumban, de a környező országokban is nevet szerzett magának. - Szerencsésnek mondhatom magam, hisz az, amit én is kedvelek, a klasszikus és modern stílus kézfogóját, sok ember tetszését elnyeri. Elmondhatom, hogy könyveim is igen népszerűek - mutatja boldogan „legfiatalabb gyermekét”. Könyveinek köszönhetően ma már Párizsból és New Yorkból is érkeznek felkérések, amelyeknek boldogan tesz eleget. A belsőépítészeten kívül Geoffroy-t nagyobb rendezvények szervezésére is felkérik. - Szeretem a változatosságot, és minden olyan munkát, ami kihívást jelent, és persze, ami teret enged a kreativitásnak - mondja Geoffroy.

 

Míg kint fúj a szél és havazik, az ember legszívesebben ki sem mozdulna ebből a varázslatos tetőtéri lakásból. A látogatás azonban itt véget ér, és Geoffroy könyvével a hónom alatt, számtalan ellesett ötlettel távozom a pazar környezetből. Irány a karácsonyi díszbe öltöztetett utca, és a legközelebbi, pralinét árusító boltocska.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}