Ipari idill

Ipari idill

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A poros Los Angeles-i padlástérből luxusotthonná alakított loftlakás Lori Dennis, építész-lakberendező egyik kedvenc munkája. A fiatal megrendelők azzal a kéréssel keresték fel a szakembert, hogy a közel hetvenéves, hőtávvezetékekkel szabdalt, nyers falú üres térből egy kellemes, élhető, fiatalos otthont tervezzen számukra. Lori és csapata a színekkel és formákkal játszva tökéletesen teljesítette a feladatot.

 

01

 

Talán kevesen tudják, hogy Párizs mellett Los Angeles a másik nagyváros, ahol a loftlakások elsőként divatba jöttek. A kezdeményezők fiatal művészek voltak, akik a negyvenes-ötvenes években hangárokat, elhagyatott gyárépületeket, üres padlástereket alakítottak át maguknak gigantikus méretű lakásokká. A loft ma olyannyira trend, hogy Los Angelesben minden második fiatal arra vágyik, hogy élete első otthonát egy loftlakásban rendezze be; így a legkisebb alapterületű loftok is nagyon magas áron kelnek el. 

A fiatal házasok kétszemélyes életüknek kerestek lakóteret, amikor rábukkantak erre a külvárosi padlásszintre. A lehető legkevésbé sem volt felemelő, ők mégis fantáziát láttak a belmagasságban, a nagy ablaktáblákkal szabdalt falakban. Lori Dennis-t és csapatát, a Dennis Design Groupot kérték fel arra, hogy minél élhetőbbé varázsolják a kissé rideg terepet. 

Adott volt tehát nyolcvan négyzetméter csupasz tér és közel húsz méter csőrendszer. A megrendelők kérésére a közösségi terekben nem emeltek falakat, a konyha-nappali-étkező hármasa egy légterű lett, leszámítva a két hálószobát és a fürdőszobákat. A tagoltságot a tervezők az eltérő színvilágú és hangulatú enteriőrök kialakításával érték el.

Egy jobbára nyitott térben nagyon nagy hangsúlyt kap a bútorok elhelyezése: ebben a lakásban minden egymástól harmonikus távolságban van. Középpontba helyezték a vastag textúrájú, kávébarna kanapét, e köré szerveződnek a vajszínű, acéllábakon álló bőrfotelek, a nappali kisszekrénye, valamint az üveglappal fedett, nyers gerenda dohányzóasztal. A berendezés kissé „sűrű”, a tér mégsem tűnik zsúfoltnak, s ez elsősorban a színharmóniának köszönhető. A bútorok és a vastag kézi csomózású szőnyeg a föld színeit viseli, akárcsak a kiegészítők egy része. A tér leglátványosabb eleme a kanapé fölé helyezett nonfiguratív festmény, amely alapvetően meghatározza a szoba hangulatát.

A tervezők remek ízlésének köszönhető, hogy a betonfalat itt festetlenül, nyersen hagyták, és jelezve a funkcióváltást, egy álfalat helyeztek a konyha és a nappali közé. A konyhaszekrény hagyományos, praktikus, mélyített fiókokkal, és sok tárolóval felszerelt. Látszólag egy nagyon egyszerű konyhában járunk, ám a szekrény fölé helyezett képek, kiegészítők emelik a hangulatot, s azt érezzük, hogy egy tökéletesen eredeti és egyedi helyiségben vagyunk. A konyhapult felett egyébként valóságos csőrengeteg húzódik, ami a szín- és formaharmónia miatt itt sem feltűnő. Érdemes egy pillantást vetnünk a márványborítású munkapultra, amely térelválasztó, mosogatópult és étkezőasztal is egyben.

A lakás intim helyiségei látványra jóval egyszerűbbek és visszafogottabbak, mint a közösségi terek. A hálószoba festett fehér falaihoz krémszínű franciaágy dukált. Ez a szoba teljes mértékben személyre szabott, a tulajdonosnő ízlését tükrözi, aki híve a funkcionalista lakberendezésnek. Ezt jelzi, hogy az éjjeliszekrényen és a kényelmes franciaágyon kívül egyetlen felesleges bútor, sőt, még kiegészítő sincs a hálóban.

Az otthon legkisebb helyisége, a fürdőszoba, a hálóból nyílik: a fürdő mindössze nyolc négyzetméter, de olyan ügyesen alakították ki tervezőink, hogy még egy aprócska gardrób és tárolószekrény is elfért a falai közt.

A tervezők három hónap munka után adták át a lakást. Az eredmény egy fiatalos, lendületes otthon lett, amelyben minden tökéletes egységet képez. Persze, hisz még a kiegészítők megválasztásában is részt vállalt a tervező csapat. Tudták, hogy a házaspár rohanó életében minden apró segítség elkél.

 

  A nyers betonfalak és a szabadon hagyott csőhálózat sajátos atmoszférát teremt. Ez a lakás nem olyan gigantikus méretű, mint a loftok általában, a belmagasság és a nagy ablakokkal tagolt tér azonban játékos és üdítő megoldásokra sarkallta a tervezőt.  

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz! 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}