Róma rózsaszínben

Róma rózsaszínben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Van ám kíváncsisággal teli izgalom, amikor egy lakberendező olyan lakásba invitál bennünket, amelyet az egyik legkedvesebb munkájának tart. Sylvia Favilla római lakberendező most ezt teszi. Titka, hogy remek emberismerő, olyan szakember, aki megrendelőinek a karakterére „szabja” a lakást. Szerelmese a lilának, a rózsaszínnek, és ezek valamennyi árnyalatának, amelyeket a lehető legfinomabban használt itt is.

 

 

 

Rómában különleges atmoszféra uralkodik, aki járt már ott, bizonyára érezte. Az építészeti kincsek, a sajátosan itáliai, életigenlő habitus, a sikátorok, jellegzetes utcácskák, és még sorolhatnánk, mi minden teszi Olaszországot egyedülállóvá. Lakóik híresen családcentrikusak, és a lakásaik is ezt tükrözik.


Szembeötlő A NAPPALIBAN a lágy formák és a finom színek harmóniája. A plüss asztalka a szoba egyik domináns bútordarabja. Ha akarjuk, tálcákon tálalhatunk rajtuk, ha akarjuk, kényelmes lábtartó.

A szigorúan funkcionalista, olykor távolságtartó minimalista stílusvilág ebben az országban még a legfiatalabb tervezőgeneráció körében sem trend. Sokkal inkább az, amire ebben a lila „paradicsomban” ráleltünk. Egy római apartmanház emeletén, körülbelül húsz évvel ezelőtt alakították ki ezt a lakást, s azóta alig nyúltak hozzá. Új tulajdonosai azt kérték a tervezőtől, hogy minden négyzetcentimétert varázsoljon újjá, legyen a tér otthonos, puha, hordozzon egyedi, csak erre a lakásra jellemző stílusjegyeket.

 
  • f01
  • f02
  • f03


 
A lakás egyik legkülönlegesebb helyisége a DOLGOZÓSZOBA. A praktikus irattartók és könyvtárolók egyben térelválasztó elemek a lakás egyes helyiségei között. Köszönhető ez annak, hogy a teret rendhagyóan osztották fel a lakásban: nincs folyosó, egyik szobából nyílik a másik.

Sétánkat kezdjük a dolgozószobában, amely a lakás frontjában helyezkedik el. A nyugati fal mellé a tervező igényesen megmunkált írósztalt és art deco dolgozószéket helyezett el. Kivételes a modern és a klasszikus stílus aránya, ezért a válaszfalként funkcionáló irat- és könyvtartók, valamint az üveg mögé rejtett poszterek cseppet sem idegenek a századaleji bútorok között.

A dolgozóból a nappaliba jutunk, ahol Sylvia kedvence, a rózsaszín finoman belengi a szobát, amelyet körülölel a tejeskávébarna, valamint a fehér szín. Ebben a szobában az egyenes, határozott vonalak, és a puhább, dúsabb formák tökéletes összhangot alkotnak. Ezt jól láthatjuk a kanapé és a Charles Hollis Jones neves dizájner tervezte plüss asztalka esetében is. Úgy tűnik, a kanapé akár több generációt is kiszolgál, vendéglátóink előző otthonukból hozták magukkal, és a világért sem válnának meg tőle. A barátságos hangulat az art deco lámpáknak és a kisebb, finom kiegészítőknek köszönhetően elegánssá és nagyvonalúvá emelkedik.

 

  • a01
  • a02
  • a03


 

 
Csíkos kárpitba öltöztetett székek biztosítják a nemes egyszerűséggel berendezett ÉTKEZŐ kényelmét. Az aprócska KONYHÁBAN mindennek jutott hely. A műmárvány munkapultot fehér ajtó- és fiókfrontokkal kombinálták. Sehol egy felesleges részlet, funkció nélküli megoldás.

A nappali mellett kialakított étkezőben a csíkos szöveté a főszerep. A kecses lábú székekhez modern étkezőasztal dukált, mögötte Sylvia modern kandallót alakított ki. Színesíti az összhatást az asztali lámpa a háttérben: annyira erőteljesen hordozza az art deco jegyeit, hogy azonnal magára irányítja a figyelmet, és az enteriőrnek némi klasszikus fűszerezést ad. A konyha az étkező mögött húzódik, kissé elrejtve. A lakás legkisebb helyiségében minden a praktikumot szolgálja. A munkapult műmárvány borítású, könnyen tisztítható. A konyhabútor a lakás legvisszafogottabb berendezési tárgya.

 

A mozaikkal kirakott FÜRDŐSZOBA a szép kiegészítőkkel, lámpákkal, a nagyléptékű téralakítással századeleji fürdők hagulatát idézi. A króm itt nem hideg, a fonott ülőkéjű szék nem stílusidegen, a vázába tett flamingó sem csupán a dekoráció kedvéért került ide.

És akkor jöjjön a lakás legexkluzívabb helyisége, a nappaliból nyíló fürdőszoba. A mozaikkal burkolt helyiség középpontjába egy francia tükör került, amelyet art deco lámpák fognak közre. Az összkép itt is, akárcsak a lakás egészében, hibátlan: sehol egy sallang, oda nem illő, felesleges kialakítás.


Pedig Rómában sokan néznek rózsaszín szemüvegen át.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.