Testvér, várlak

Testvér, várlak

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Rőtszínű homokkő sziklacsoportok, egy monda szerint megkövült emberalakok emelkednek ki a Mecsek déli lejtőjét borító erdőből. A Jakab-hegy, az ősi erőt sugárzó Babás szerkövek, a kivételes természeti környezet legtöbbünknek turistacélpont, ám vendéglátóink olyan szerencsések, hogy itt élhetnek. Csilla és Gergely két kislányukkal, Hangával és Csengével, valamint két örökmozgó négylábúval osztozik abban a csodás környezetben, amit két kezük munkájával és annak minden – olykor verejtékező – örömével teremtettek meg. Kertjük egyben életfilozófia.

TESTVER 720


Pécstől elérhető közelségben, de a városokhoz kötött minden negatív energiától távol, a Jakab-hegy lábánál elnyúló apró település legutolsó házát keressük. A kerítés egyik oldalán erdő, a másikon székely kapuval nyíló varázslatos kert kedves kis házzal. Tizenkét évvel ezelőtt még szeder és vadrózsa virított a telken, és Gergely nem is tudta, hogy azon a helyen vásárolt telket, ami egy kirándulás alkalmával annyira megragadta. Két héttel az első „randi” után az édesapja telefonhívására, látatlanul mondott igent egy eladó telekre. És igazán elképedt, amikor a helyrajzi szám a vágyott földterületet mutatta… A mintegy ezer négyzetméteres díszkert több mint tavirózsákkal telehintett tó, egynyári és évelő virágok, buja növénycsoportok és sziklakerti zöldek, kerti pihenők, téglából rakott hangulatos utak és támfalak szépen megkomponált együttese. Életfilozófia is, amit a harcművészeteket magas szinten művelő és tanító Gergely, valamint a közgazdász végzettségű Csilla a természet nyelvére fordított le, és amit gyermekeik második „anyanyelvükként” sajátítanak el.

Kerttervező szakemberek, nagy munkagépek nemigen jártak a telken, a betonozásban, támfalépítésben és a legfrissebb építmény, az OSB hátfallal emelt kerti „szoba” megalkotásában is néhány barát segített. A munka dandárja, a térkövezés, a támfallal kombinált kiülő, a tómeder betonozása, az úszómedence és persze a növénytelepítés is a házaspár kitartó, teremtő munkája. Ma már hálásak annak, hogy engedtek a természetnek, és eredeti tervüktől eltérően frissítő csobbanásra alkalmas medencét építettek a ház mellé. A kiásott gödör állandóan megtelt talajvízzel, bármennyire is nem akarták vendéglátóink. Egy nagyobb szárazság idején azonban kiapadt a meder, Gergely pedig rögvest kikövezte… Van abban jó adag bölcsesség, a változást nem sürgető, a földhöz, vízhez, kultúrákhoz tisztelettel nyúló magatartás, ahogyan az életterük, a kert formálódott és formálódik nap nap után. „Sok a szívünknek kedves részlet, van ahonnan a kertet körülölelő hegyet, máshonnan a völgyet látni, megint másik szögből a virágágyásokban, a tóban gyönyörködhetünk.

A változatosság tényleg gyönyörködtet” – meséli Csilla. A kínai kertkultúrában a víz a könnyedséget és a kapcsolatokat, az álmokat és a terek végtelenségét jelképezi. A világbajnok tai chi és kung-fu mester Gergely – aki a Délkelet Ázsiai Hagyományőrző egyesület elnöke – a kert szívében lévő tó környékén meditál és gyakorlatozik a legszívesebben. A tó kő dísze az Illa Gábor helyi szobrászművész készítette lámpás. Tardosi mészkőből készült, amit a Budai Várban is előszeretettel használtak a reneszánsz korban. A négyszáz éves óriási székely kapu is a családi filozófia része: Gergely egy bontás során mentette meg az enyészettől. Tavaly restauráltatták, és figyelik, hogyan érleli az idő a pótolt farészeket. A kapun rovásírás fogadja a látogatót. Jelentése: Testvér, várlak.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.