Burkolatok a kertben

Burkolatok a kertben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az épület bejáratához vezető járdaszakasz és környezete a hazatérők vagy a hozzánk érkezők első benyomásait meghatározhatják. Esős, sáros időben burkolatok hiányában nem tudjuk kertünket bejárni, egyes részeit - tároló, veteményes, játszóhely - megközelíteni. Az egyre gazdagabb kínálat mellett mégis önmérsékletre hívjuk fel az építtetőket, hiszen itt is a helyes arány a legfontosabb: kerti burkolatunk feleljen meg mind a használhatóság, mind az esztétikum szempontjainak

 

 

A burkolt felületek és a zöldfelületek arányát építési előírások is tartalmazzák, a hatóságok pedig meg is követelik a burkolattal fedett felületek arányainak betartását, mely építési övezetenként más. Például egyes hegyvidéki területeken csak a telekterület egy kis része (10?15 százaléka) fedhető burkolattal, hogy a környezet természetközeli jellege megmaradjon, és az úgynevezett biológiailag aktív felület aránya a természetes vegetációét megközelítse.

 

Kaputól a bejáratig

 

Talán a legnagyobb figyelmet erre a szakaszra kell fordítani, hiszen naponta többször használjuk, miközben reprezentációs szerepe is van. Nagy igénybevételt bíró, tartós, esztétikus, szilárd burkolattal kell tehát ellátni. Ahhoz, hogy két ember kényelmesen elférjen egymás mellett, minimum 120 centiméter szélességre van szükség. A bejárati út nyomvonala lehet egyenes - ha a kapu a bejárattal szemben található és viszonylag rövid az előkert - , vagy íves kialakítású, ehhez azonban hosszabb bevezető szakaszra van szükség.

 

Fontos az út lejtésének kialakítása: az épülettől a környező terepet - és így a burkolatokat is - minden esetben kifelé kell lejtetni, hogy a csapadék ne az épület lábazatát áztassa. Kettő?öt százalék közötti lejtés a legkedvezőbb, erről már lefolyik a csapadék, és télen sincs csúszásveszély.

 

Burkolat a ház mellé

 

Általában az épület melletti sávot is burkolattal látják el, főként a csapadékvíz elleni védelem céljából. Szélessége miatt ezek a burkolatok közlekedésre nem igazán alkalmasak (minimum 90 centiméter szükséges), de a mai korszerű szigetelések mellett ez már nem is létfontosságú, kellően túllógatott tető esetén egyenesen felesleges is. Sokkal mutatósabb, ha az épületet szép cserje- vagy évelősáv keretezi, amely oldja az épület szigorúbb vonalait. Az épület körüljárására szolgáló járda tehát távolabb kerülhet a faltól, és nem feltétlenül kell követnie annak egyenes vonalát sem: az épület melletti 10-15 méteres egyenesen vezetett gyalogút igencsak merev és mechanikus hatást kelt, sokkal kellemesebb, ha enyhe íven jutunk a kertbe.
A lábazat csapóeső elleni védelmére nagyon mutatós és hasznos megoldás lehet egy, a lábazat kialakításához illő 30?40 centiméter széles burkolatsáv, vagy Coulékavics-sáv. (A Coulé-kavics a betongyártás során a folyami kavicsból kirostált, nagy szemű - kavicsmaradék?, amelyből szép kavicsaival igen mutatós, hangulatos kerti díszítőfelületek alakíthatók ki. Hegyes-dombos terepen a Coulé-sáv árka mélyén helyezhető el az épület körüli vizet összegyűjtő, vízelvezetést szolgáló dréncső is.)
játszóhelyek, kerti pihenők burkolata
Az igazi kerti utak, burkolatok kialakítására általában az épület mögötti egybefüggő, nagyobb kertrészben kerülhet sor. Részben vagy teljesen burkolhatjuk például egy szalonnasütő vagy grillezőhely környezetét, a kerti pihenő területét, a medence partját, vagy a játszóhely alatti terepet. E területegységeket kerti úttal vagy tipegősorral köthetjük össze. Ennek általános sémája a következő lehet: a legjobb térkihasználás esetén a különböző funkcionális egységeket egy, a kerti térfalak mentén körbefutó út köti össze, a kert középső részét szabadon hagyva. Így a telekhatár mentén futó többszintes növényzet és a gyepfelület határán járhatjuk körbe a kertet. Ez az elrendezés biztosítja a növények változatosságának, szépségének bemutatásához, feltárásához és a fenntartási munkák elvégzéséhez is a legjobb lehetőséget.
Míg régebben az egységesebb anyagfelhasználást javasolták a szakemberek, ma már nem idegenkednek a burkolatok kombinált alkalmazásától sem. A felhasználható anyagok körét meghatározza az épület jellege, a telek természeti környezete, a beszerezhető anyagok minősége, ára, továbbá az, hogy saját magunk szeretnénk a burkolatot elkészíteni, vagy szakembert veszünk igénybe a munka elvégzéséhez. A körbefutó út például nagyon szép lehet farönk burkolattal, a szalonnasütő közvetlen környezetében már szerencsésebb választás lehet egy terméskő- vagy téglaburkolat. A játszóhely alatt vagy a medence partján jó választás a gumitégla-burkolat, míg egy kerti tó partján nagyon szépen mutat az egyébként járófelületnek kényelmetlen díszkavics felület.
Házilagos kivitelezés
Egy előregyártott elemekből készült faburkolat lerakását különösebb szakmai gyakorlat nélkül magunk is megoldhatjuk, addig ugyanezt már nem ajánlhatjuk egy legyezőmintában rakott kiskockakő, vagy kiselemes térburkolat esetében.
Az általában a házilagos kivitelezéseknél alkalmazott, helyszínen öntött betonburkolat használatát költségtakarékossága ellenére nem minden esetben ajánljuk: kissé sivár megjelenésén túl a legnagyobb gondot az jelenti, hogy csak igen gondos kivitelezés esetén lesz megfelelő minőségű, tartósan szép burkolat, a nedvesség és a fagy hatására gyorsan töredezik. Figyelmet kell fordítani az alapozásra, a dilatációs hézagok, a megfelelő lejtésviszonyok kialakítására.
Jól és egyszerűen felhasználhatók az előre gyártott betonlapok, amelyek különféle méretben, formában és felületképzéssel kaphatók. Nagyon fontos azonban, hogy ne helyezzük egyszerűen a termőföldre a betonlapot, szükséges a megfelelő alapozás elkészítése - a tipegősor kialakításánál is - , ez garantálja ugyanis azt, hogy pár év múlva nem girbegurba felület éktelenkedik kertünkben. A megfelelően tömörített alapra tegyünk vízelvezető réteget (kavics, sóder, zúzottkő) is. Szépek és egyszerűek a kertben a kavics- vagy a zúzottkő felülettel kialakított betonlapok, melyek csúszásgátlósága is megfelelő.
Burkolatfajták
Az öntött betonburkolat továbbfejlesztett, esztétikus és nagyobb állóképességű változata a nyomottbeton-burkolat, amely speciális készítési technológiával, erősített és anyagában színezett, felületét pedig különböző nyomóformákkal változatos burkolati mintákkal alakítják ki. Segítségükkel még az aknafedlapok sokszor gondot jelentő burkolása is megoldható.
Nagyon jól felhasználhatók a sokféle formában és színben kapható kiselemes betonburkolatok. A tömörítési praktikáknak köszönhetően sokkal tűrőképesebbek, mint a házilag öntött betonburkolatok. A burkolat lelke itt is a lerakás módja, ajánlott a széleken szegélykő és szegélyelem használata.
Különösen hangulatos felületet adnak a téglaburkolatok, a hagyományos falburkoló téglák azonban nem jók e célra, speciális, fagyálló klinker burkolótéglát használjunk.
A gumitégla burkolat nagyon hasznos olyan felületeken, ahol lényeges a rugalmasság és a csúszásgátlás, tehát játszótereken, hinták, csúszdák alatt, illetve úszó- és fürdőmedencék partján. Nem jelenti a játszó gyerekek - vattába csomagolását?, hiszen az esés nem fájdalmatlan, de tompítja a hatásokat, és adott esetben életet menthet. Igaz, elég borsos ára elrettenthet házi kerti alkalmazásától, ezért jól át kell gondolni, hol szükséges igazán.
Igen szép kerti burkolat készíthető a különböző terméskövekből, akár habarcsba rakva, akár gyepfúgával kialakítva kellemes, természetes hatást nyújtanak. A választásnál fontos figyelni a fagyállóságra. Kellemes kerti képet nyújt, ha a teraszok, pihenők terméskő burkolatához ugyanilyen tipegősoron juthatunk el. Sokféle típust találunk a szakkereskedőknél az egyszerűbb homokkőtől a mészkövön át a drágább porfir- vagy gránitburkolatig. Figyeljünk az épületen megjelenő anyagokra, a színösszeállításra, a kert hangulatára és nem utolsósorban anyagi lehetőségeinkre. A terméskövek közé sorolhatók a bazalt vagy andezit kis- és nagykockakövek is, ezekhez időnként egészen jutányos áron lehet hozzájutni a régi útburkolatok cseréje miatt. Különösen a kiskockakőből különböző lerakási módokkal nagyon szép, igényes kerti burkolat készíthető.
Faburkolat, gyöngykavics
Szerencsére ma már több cég is gyárt, forgalmaz faanyagvédelemmel ellátott telített faburkolatot. A legkönnyebben kivitelezhetők, lerakhatók a lécfelületű fa járólapok, amelyeket az előregyártott betonlapokhoz hasonlóan alapozott felületre egymás mellé sorolhatunk. Talán az átlósan lécezett a legszebb. A farönkszeleteket összefogó falap is nagyon izgalmas mintázatot ad, ez a típus nedves időben is biztonságos. Ugyanilyen felületi látványt nyújt, de sokkal tartósabb és kötetlenebb burkolati kialakítást tesz lehetővé, ha vastagabb farönköket egyenként behelyezve alakítunk ki burkolatot. Ennek kivitelezése azonban nagyobb jártasságot és türelmet igényel. Hasonló, de egyenletesebb felületet adó, jellegzetes, régi korokat idéző fa burkolóelem a fakocka, amelyből nagyon szép kerti burkolat alakítható ki. Kellemes, ruganyos, erdei jellegű kerti utat nyerhetünk fenyőfakéreg mulcsból, amely többféle méretben és minőségben kapható zsákos kiszerelésben. Az útszegélyt farönkökből vagy cölöpsorból, esetleg telített gömbfából készítsük, kéreggel kitöltve a szegélyek közti sávot is.
Hasonló funkciójú, alkalmi átjárásra megfelelő burkolatok a gyöngykavicsból vagy zúzottkőből kialakított felületek. Különleges karaktert ad kertünknek, ha tóparton vagy egy ritkábban használt úton ezekbe süllyeszthetjük a vízparti és vízpartimitáló, vagy a szárazság- és melegtűrő növényeket.
Igen nagy választék áll tehát rendelkezésünkre, de ne felejtsük, ha burkolt felületekről van szó, itt is érvényes a régi igazság: a kevesebb néha több!

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.