A precíz öntözés

A kertkultúra látványos fejlődése tetten érhető a kertvárosban tett sétákon, de kisrepülős sétarepülésre vállalkozva díszkertek tömegét láthatjuk madártávlatból. Emelkedik a szakáruházak forgalma, szakirodalmat is vásárolnak az emberek, de az öntözési alkatrészek sem hiányoznak a blokkokról.

 

 

A növények életéhez talaj, fény, tápanyag és víz kell. A kertbarát kedvenceinek szomjúsága függ a fajtájuktól, a hőmérséklettől és a talaj vízmegtartó képességétől is. Hogy ezt a bonyolult helyzetet kissé egyszerűsítsük, a pázsit vízigényét vegyük szemügyre. Nagyjából azt mondhatjuk, hogy naponta a maximum hőmérséklet hatodának megfelelő milliméter csapadékra van szüksége a pázsitnak. Például: ha a napi maximum hőmérséklet 30 fok Celsius, akkor 5 mm/nap csapadék kell a napos területeken a pázsitra.

 

Növényi tényezőnek nevezzük azt a számot, amely megadja, hogy a pázsithoz képest hányszoros mennyiségű csapadék szükséges a növénytípusoknak. A cserjék és alacsony bokrok növényi tényezője 1,4, a fáké 1,2, a magasabb bokroké 1,

 

a szárazságtűrő növényeké 0,5.

Az öntözés módjai

Öntözhetünk elárasztással, kézi tömlővel, tömlőre szerelhető, mozgatható eszközökkel és automata öntözőrendszerrel. Az automaták kivételével azt kell mondanunk, hogy egyenetlen, vagy fáradságos az öntözés, az elárasztás pazarló, és alkalmazása függ a terepviszonyoktól.
A helyesen épített, jól beállított automata öntözésnek számos előnye van. A növények annyi vizet kapnak, amennyi szükséges. Ha kézzel öntözünk, akkor egy 150 négyszögöles kertben nyáron szinte a rabszolgái leszünk a kertünknek, ha nem szeretnénk, hogy kiszáradjanak a növényeink, és sárga legyen a fű. Ha pedig sokáig öntözünk, akkor a nappali párolgás, vagy az esti meleg miatt valószínűleg pazaroljuk a vizet. Bosszankodhatunk azon is, ha nyárestéken csökken a víznyomás, mert szomszédaink szintén locsolnak. Mindezekkel szemben az automata akár 30%-os megtakarítást okozhat. Nem marad víz nélkül egyetlen szeglet sem, gyorsabb lesz a növények fejlődése, továbbá lehetőséget nyújt a tápanyagok kijuttatására is.

Mennyi idő alatt telik meg a vödör?

Nagyon fontos, hogy az öntözőrendszer kivitelezőjének kiválasztásakor igazoltassuk szaktudását. Ez ugyanazért lényeges, amiért egy jó autót nem fuserrel javíttatunk.
A terv készítése előtt a szakember felméri a kertet (a bokrokat, fákat és virágágyásokat), gyakran fotókat készít, megismerkedik a vízforrással. Általánosságban elmondható, hogy egy átlagos házikertben akkor lehet jó öntözőt építeni, ha 4 bar nyomás mellett 40 l/perc vízhozammal rendelkezünk. Még elfogadható, ha 30 l/perc a vízhozam. Ez mérhető egy nyomásmérőből és egy szelepből álló eszközzel. Elzárt állapotban a szakember megméri az úgynevezett nyugalmi nyomást, majd a szelep nyitásával beállítja a nyomást 3,5 barra, és megméri, hogy egy 10 literes vödör hány másodperc alatt telik meg. Ha erre 15 másodperc, vagy annál kevesebb idő elég, akkor rendben van a vízforrás, és nem kell nyomásfokozás. Ha a nyugalmi nyomás kevesebb, mint 4 bar, akkor nagy valószínűséggel nyomásfokozó szivattyút kell beépíteni. Vigyázat! A szivattyúkon megadott értékek legtöbbször nem használhatóak, mert a gyártók legtöbbször nem összetartozó adatokat adnak meg a szivattyúk adatlapján.
Minden esetben nézzük meg az öntözőrendszer tervrajzát. Ha az ajánlatot tervrajz nélkül készítette el az ajánlattevő, akkor küldjük el, legyen bármilyen kedvező is az ár.
Legendák keringenek arról, hogy mi mindent lódítanak az öntözősök, amikor nincsen elég nyomás nyáron az öntözőben, ha az ivóvízhálózatról működtetik.
Az ivóvízhálózatban Budapesten minimum 2,5 bar nyomást garantálnak általában, de hegyvidéken 10 bar fölött is mértek a mélyebben fekvő területeken. Egy új beépítésű kertes övezetben a szomszédok is építhetnek öntözőt, ezért nyomástartalékkal kell megtervezni a rendszerünket. Érdemes az automata öntözés vezérlőjét úgy megválasztani, hogy 1-2 tartalék zóna maradjon üresen a későbbi módosításokhoz, hiszen a növények terebélyesednek, vagy újakat telepítünk, és ezért módosítani kell a rendszert. Ha a módosításhoz új vezérlőre van szükség, akkor az jelentősebb összeg, mint amennyivel többe kerül a tartalékkal tervezett vezérlő.

Csőátmérő, vízborítás

Figyelni kell arra is, hogy a terv minél nagyobb csőátmérőket tartalmazzon. Ez azért fontos, mert a csövek áramlási ellenállása szűk csöveknél elhasználja a rendelkezésre álló nyomást, és ez hiba. Kérjük meg, hogy a tervező-kivitelező még az ármegállapodás előtt mutassa be, hogy a csőveszteségek után is 2,5 bar lesz legalább a nyomás a szórófejeknél.
Szórófejtől-szórófejig kell öntözni, ezt már a terven ellenőrizzük, mert ha nem tartják be ezt az alapvető szabályt, akkor 2-3 szoros különbségek is lehetnek a terület vízborítása között. Ez felesleges öntözővíz veszteséget okoz, mivel kénytelenek vagyunk annyit öntözni, hogy a legszárazabb terület is kellő vizet kapjon. Ha hevenyészve terveznek, és a területet nem kétoldalról öntözzük, akkor olcsóbb lesz a rendszer, de ez az, ami nem éri meg a megrendelőnek. Egy rossz öntözőrendszerrel az ismert vízdíjak mellett évek alatt a kispórolt alkatrészek árának többszörösét pazaroljuk el. Ahogy mondani szokás: nem értékarányos az ár, vagyis rossz üzletet csinálunk.
Javasolt az esőérzékelő alkalmazása, amelyik kikapcsolja az öntözést, ha a természet eleget adott eső formájában. Ennek az ára a teljes öntözőrendszer 3-5 százaléka, mintegy 10 ezer Ft.
Az öntözőrendszer átvétele

Az átvételt követően nehéz további igényeket érvényesíteni, mivel az öntözőépítőknek az új rendszer telepítése a jövedelmezőbb, ezért nemigen, vagy késve mennek ki a javításokra. Átvételkor néhány dolgot ellenőrizzünk, vagy ellenőriztessünk szakemberrel.
Számoljuk meg, hogy hány szórófejet építettek be. Vigyázzunk, hogy ne működjenek egyszerre fix (spray) és forgó szórófejek, mert a két fajtának különböző a csapadékkijuttatása. Kérjünk a vezérlőhöz magyar nyelvű leírást és garancialevelet, és ha azt mondja a vállalkozó, hogy nincsen, akkor kérjük meg, hogy írja le ő. Kérjük az öntözés időtervét, amely megmutatja, hogy mikor indul az öntözés, és az egyes zónáknak (azonos szelepről egyszerre öntözött területek) milyen hosszúak az öntözési időtartamai.
Ha egyszerűen akarjuk ellenőrizni az első beállítás helyességét, akkor helyezzünk ki 10-15 befőttes üveget, és nézzük meg, hogy egy teljes öntözési ciklus alatt hány milliméter csapadék gyűlt össze. Ha ez megfelel a cikk elején leírt mennyiségnek, akkor rendben van. Hajnalban a legjobb öntözni, mert ilyenkor a legkisebb a párolgási veszteség, és így kevesebb időt tölt a fű meleg, nedves sötét környezetben, ami a gombabetegségek számára előnyös.

Kezelés és beállítás

Évszakról-évszakra változik a hőmérséklet, ezért néha állítani kell a vezérlésen. Ehhez néhány típusnál százalékosan lehet növelni, vagy csökkenteni arányosan minden zóna öntözési időtartamát egy beállítással. Õsszel az első fagyok beállta előtt vízteleníteni kell a rendszert, amit ha nincsenek automata ürítőszelepek a csőhálózatba szerelve, akkor kompresszorral végeznek az öntözősök. Tavasszal aztán újra kell indítani az öntözőrendszert. Tapasztalatom szerint azok a rendszerek működnek jól hosszú éveken keresztül, amelyeket évente egyszer, a beüzemeléskor átvizsgálnak és beállítanak.

A tápoldatozók

Tápoldatozókból több típus is kapható. Van hidraulikus szivattyúcska, amelyik egy előre elkészített tápoldatból pontos koncentrációjú öntözést valósít meg. Ezt inkább kertészetekben, vagy nagyobb rendszereknél használják. Kiskertekbe inkább beoldó tartályokat ajánlanak olcsón, amelyekbe szilárd, lassan oldódó műtrágya keverékeket tesznek, amelyek aztán egyenletesen elosztva, lassan oldódva folyamatosan adják a tápanyagot. A nitrogén, a foszfor és a kálium a három legnagyobb mennyiségben szükséges tápanyag a fűnek, de ezek mellett a mikroelemek jelenléte nélkül sem lesz igazán szép a fű. Ne felejtsük el, hogy egy 300 m2-es pázsit nyírásánál 2 m2 nyesedék keletkezik egy évben, tehát a növényeknek építőanyag kell, hogy ennyi levéltömeget felépítsenek.

1. Válasszunk minősített öntözőtelepítő vállalkozót
2. Közöljük az igényeinket (a jelen szempontokat) írásban
3. Kérjünk egy példányt a tervből és egy anyagjegyzéket azért, mert a megrendelés egy bizonyos műszaki tartalomra szól
4. Kérjük, mutassa be, hogy megfelelő nyomásra és vízhozammal tervezett-e, vagyis a szórófejeknél az üzemi nyomás megfelelő-e
5. Ellenőrizzük, hogy fejtől-fejig öntöznek-e a szórófejek a terven, e nélkül az öntözés nem lesz egyenletes
6. Ellenőrizzük, hogy egy zónán csak egyforma fajtájú szórófejek legyenek
7. Ellenőrizzük, hogy van-e tartalék zóna a vezérlőn
8. Ellenőrizzük, hogyha a szabadban van a vezérlő, akkor kültéri vezérlő van-e az anyagjegyzékben
9. Kössünk írásos megállapodást
10. Ha a kivitelezés közben kérünk módosítást, akkor azt is írjuk le az árával együtt
11. Az átvételkor ellenőrizzük edények kihelyezésével, hogy egyenletes-e az öntözőrendszer csapadékkijutatása
12. Az átvételnél kérjünk magyar nyelvű leírást a vezérlőről, és a garancialevelet
13. Kérjük el a beállított időtervet a számított csapadékmennyiségekkel
14. Kérjünk írásos garanciát, és részletes számlát. Sok esetben nem kötelező garanciajegyet adni, ilyenkor probléma esetén a számlával tudjuk a garanciális igényünket érvényesíteni.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop