A kárpitművészet nagyasszonya

A kárpitművészet nagyasszonya

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hajnal Gabriella azt mondja önmagáról: határozott véleményem van az élet számos jelenségéről, de művészi hitvallásom nincs. Műveim vannak, amelyek mások, mint a többieké, s a véleményem is különbözik másokétól, mert saját egyéniségem determinálja. Úgy gondolom, ez már valami.

karpitmuveszet 720


Akárpitművészet nagyasszonyának nemrég nyílt kiállítása Rejtett munkák címmel a Palmetta Design és Textilművészeti Galériában. Ez a bemutató olyan ritkán látható világot tár fel, ahol a falikárpitok megszületésének műhelytitkaiba pillanthatunk be. – Kispolgári családban születtem – meséli Gabriella.– Édesapám tisztviselő volt, és remekül rajzolt, alighanem tőle örököltem a készséget. Már nagyon korán elkezdtem rajzolni, ha kellett, ha nem, színes ceruzákat vettünk a Riegler és Tsa-nál, s én alkottam. Emlékszem, alig múltam három éves, amikor egy „művemet” körülhordoztak a családban, egy cilinderes vőlegényt és egy copfos menyasszonyt ábrázolt. Egy évvel később az utcai cégtáblákról megtanultam olvasni, és ettől kezdve mindent elolvastam, ami csak a kezem ügyébe került. Tizenhárom éves koromban anyám beíratott Jaschik Álmos rajziskolájába, ahol nem csak rajzolni tanultunk, de kinyílt a kapu a világra is. És felismertem, hogy részese vagyok annak a csodának, amelyre az érzékenység determinált. Ezt lehet áldásnak és átoknak is nevezni, de mindenképpen lényeges. 1951-ben Gabriellát felvették a Képzőművészeti Főiskola festő tanszakára.

neni A 87 éves művésznő szívesen kószál bolhapiacokon, bizományi áruházakban, és keresi a kincseket. Bár, a kincs az ő számára nem a tárgy értékében rejlik, sokkal inkább az érzelmi kapcsolódás hozza létre. A tárgyak nem csak a szemét gyönyörködtetik, nem egy közülük alkotó részese egy-egy művének. Mint ahogy az albán öltözék, amelyet a művész szőtt körül, érzékenyen.

– Nehéz idők voltak, a háború után eszmélő országban tanultam, és dolgoztam, filmplakátokat, prospektusokat készítettem a MOKÉP-nek. Nagyon korán férjhez mentem, egyikünknek sem volt anyagi háttere, de szorgalmasak voltunk, és tudtunk dolgozni. Egy szobás kis lakás volt az otthonunk és a műtermünk, de a bölcső már nem fért be, így nagyobb után Bizonyos Szűcs Anna kellett nézni, hiszen 1959-ben megszületett Eszter, a lányunk. Bár Gabriella festőnek tanult, mégis kárpittervekkel nyerte meg azt a pályázatot, amely végül is elindította a pályán. Kihívásnak érezte azt a szűk teret, amelyet a gobelin-készítés technikája meghatározott, s csodának, amikor a szövés szigorú szabályai közé be tudta csempészni véleményét a világról. – És közben persze óriási csatákat vívtam, hogy a legjobb ausztrál gyapjút szerezzem meg a munkáimhoz, és az általam elképzelt színekre festessem meg, majd elkészítve a kárpitszövés kottáját, avatott kezek megszőtték álmaimat. Azt hiszem, szigorú ember voltam-vagyok, de elsősorban önmagammal szemben. Minőségi munkát végeztem mindig, nem alkudtam meg, s ez olykor emberfeletti erőt kívánt meg tőlem.


Bizonyos Szűcs Anna – 1969-ben volt az első önálló kiállításom, majd követték a többiek, itthon és külföldön. Mindig kiharcoltam, hogy elmehessek külföldi biennálékra, kiállításokra, akár résztvevőként, akár csak tapasztalatgyűjtésre. A lányom, Eszter is képzőművész, zseniális, és van egy unokám, Marci, akinek a bűvöletében élek. Nem bántam meg az életemnek egyetlen pillanatát sem, voltak küzdelmes éveim, szembe kellett néznem gondokkal, de mindez egy irány felé mutatott, a cél felé, ahová megérkeztem. Azt gondolom, én csak akkor tudok a világ felé valami fontosat, lényegeset közölni, ha a munkámat végzem. Ez az én nyelvem, s aki figyel rá, megérti. A budai lakás falain ott függenek egymás felett a monumentális kárpitmunkák, ragyogó színeikkel és súlyos mondanivalójukkal. Nincs helyük. Talán egyszer lesz egy múzeum, amely szeretné megőrizni e csodálatos kollekciót, a magyar kultúrtörténet egy szeletét.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.