A kárpitművészet nagyasszonya

A kárpitművészet nagyasszonya

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hajnal Gabriella azt mondja önmagáról: határozott véleményem van az élet számos jelenségéről, de művészi hitvallásom nincs. Műveim vannak, amelyek mások, mint a többieké, s a véleményem is különbözik másokétól, mert saját egyéniségem determinálja. Úgy gondolom, ez már valami.

karpitmuveszet 720


Akárpitművészet nagyasszonyának nemrég nyílt kiállítása Rejtett munkák címmel a Palmetta Design és Textilművészeti Galériában. Ez a bemutató olyan ritkán látható világot tár fel, ahol a falikárpitok megszületésének műhelytitkaiba pillanthatunk be. – Kispolgári családban születtem – meséli Gabriella.– Édesapám tisztviselő volt, és remekül rajzolt, alighanem tőle örököltem a készséget. Már nagyon korán elkezdtem rajzolni, ha kellett, ha nem, színes ceruzákat vettünk a Riegler és Tsa-nál, s én alkottam. Emlékszem, alig múltam három éves, amikor egy „művemet” körülhordoztak a családban, egy cilinderes vőlegényt és egy copfos menyasszonyt ábrázolt. Egy évvel később az utcai cégtáblákról megtanultam olvasni, és ettől kezdve mindent elolvastam, ami csak a kezem ügyébe került. Tizenhárom éves koromban anyám beíratott Jaschik Álmos rajziskolájába, ahol nem csak rajzolni tanultunk, de kinyílt a kapu a világra is. És felismertem, hogy részese vagyok annak a csodának, amelyre az érzékenység determinált. Ezt lehet áldásnak és átoknak is nevezni, de mindenképpen lényeges. 1951-ben Gabriellát felvették a Képzőművészeti Főiskola festő tanszakára.

neni A 87 éves művésznő szívesen kószál bolhapiacokon, bizományi áruházakban, és keresi a kincseket. Bár, a kincs az ő számára nem a tárgy értékében rejlik, sokkal inkább az érzelmi kapcsolódás hozza létre. A tárgyak nem csak a szemét gyönyörködtetik, nem egy közülük alkotó részese egy-egy művének. Mint ahogy az albán öltözék, amelyet a művész szőtt körül, érzékenyen.

– Nehéz idők voltak, a háború után eszmélő országban tanultam, és dolgoztam, filmplakátokat, prospektusokat készítettem a MOKÉP-nek. Nagyon korán férjhez mentem, egyikünknek sem volt anyagi háttere, de szorgalmasak voltunk, és tudtunk dolgozni. Egy szobás kis lakás volt az otthonunk és a műtermünk, de a bölcső már nem fért be, így nagyobb után Bizonyos Szűcs Anna kellett nézni, hiszen 1959-ben megszületett Eszter, a lányunk. Bár Gabriella festőnek tanult, mégis kárpittervekkel nyerte meg azt a pályázatot, amely végül is elindította a pályán. Kihívásnak érezte azt a szűk teret, amelyet a gobelin-készítés technikája meghatározott, s csodának, amikor a szövés szigorú szabályai közé be tudta csempészni véleményét a világról. – És közben persze óriási csatákat vívtam, hogy a legjobb ausztrál gyapjút szerezzem meg a munkáimhoz, és az általam elképzelt színekre festessem meg, majd elkészítve a kárpitszövés kottáját, avatott kezek megszőtték álmaimat. Azt hiszem, szigorú ember voltam-vagyok, de elsősorban önmagammal szemben. Minőségi munkát végeztem mindig, nem alkudtam meg, s ez olykor emberfeletti erőt kívánt meg tőlem.


Bizonyos Szűcs Anna – 1969-ben volt az első önálló kiállításom, majd követték a többiek, itthon és külföldön. Mindig kiharcoltam, hogy elmehessek külföldi biennálékra, kiállításokra, akár résztvevőként, akár csak tapasztalatgyűjtésre. A lányom, Eszter is képzőművész, zseniális, és van egy unokám, Marci, akinek a bűvöletében élek. Nem bántam meg az életemnek egyetlen pillanatát sem, voltak küzdelmes éveim, szembe kellett néznem gondokkal, de mindez egy irány felé mutatott, a cél felé, ahová megérkeztem. Azt gondolom, én csak akkor tudok a világ felé valami fontosat, lényegeset közölni, ha a munkámat végzem. Ez az én nyelvem, s aki figyel rá, megérti. A budai lakás falain ott függenek egymás felett a monumentális kárpitmunkák, ragyogó színeikkel és súlyos mondanivalójukkal. Nincs helyük. Talán egyszer lesz egy múzeum, amely szeretné megőrizni e csodálatos kollekciót, a magyar kultúrtörténet egy szeletét.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}