Tündérmese -japán felütéssel

Tündérmese -japán felütéssel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Annyira fiatal, nem is gondolnánk, hogy a nevetős, kedves, törékeny Harcsa Veronika a jazz egyik legelfogadottabb és legismertebb képviselője itthon és külföldön. Bejárta a világot, hangos sikert aratva, kortárs táncprodukciók, színházi előadások és filmek zenei szereplője, az elismeréseket pedig valódi művész módjára, szerényen fogadja.

harcsa tunder 720


Senki sem gondolná, hogy Harcsa Veronika a műszaki egyetemre járt, és majdnem le is diplomázott. Szerencsére nem így történt, mert abban az esetben a jazz-élet sokkal szegényebb lenne. – Budapesten születtem, de Budakalászon nőttem fel, ahol édesapám polgármester volt, édesanyám pedig a filmarchívumban dolgozott, francia filmekkel foglalkozott – meséli. – Én meg jó kislány voltam, jó tanuló, főleg matematikából, így aztán speciális matematika szakon érettségiztem a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban. Azért akkoriban már előrevetítette a későbbi sors jeleit az, hogy a gimnázium mellett hetente egyszer zeneiskolába is járt, de ez akkortájt még felfogható volt annak, hogy a szülők nagy felelősséggel igyekeztek minden csodát megismertetni a lányukkal, amelyek a későbbiekben élvezhetővé teszik az életet. – A budakalászi zeneiskolában zongoráztam, később Pomázon szaxofonoztam, de zeneileg nem mutattam kimagasló tehetséget, ezért a családi tanács úgy döntött, inkább reál irányba haladjak.

Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetem informatikai szakára jelentkeztem. Felvettek, s megkezdtem a tanulmányaimat, de a zene valahogy mégis nagyon ott volt az életemben: énekelni tanultam, s fel is léptem kis színpadokon, kávézókban, művelődési házakban. Ártatlan dolgok voltak ezek, standardeket és feldolgozásokat adtam elő, de valamilyen módon mégis meghatározóvá váltak. Huszonegyéves voltam, amikor felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz–ének szakára, és egy darabig párhuzamosan tanultam mindkét egyetemen. Aztán elérkezett az idő, hogy választanom kellett: a diplomafélév előtt már erőteljes volt a másik életem, végül a zenét választottam. Veronika 2005-ben megalapította saját jazz zenekarát, és még ugyanabban az évben elkészítették Speak Low című lemezüket, amely hamarosan elkezdte diadalútját.

– Belecsöppentem egy tündérmesébe, amely Japánba vezetett. Viszonylag korán lett honlapom, s ott bele lehetett hallgatni az első lemez dalaiba. Egy japán terjesztő rátalált a Speak Low-ra, s megkeresett, hogy küldjek nekik belőle. Elballagtam a postára, s feladtam a megadott címre kétszáz CD-t, ám hamarosan jelezték, hogy elfogyott, és küldjek még. Utángyártottuk. A Speak Low 2007-ben listavezető lett Japánban, és megérkezett a meghívás is egy turnéra a szigetországba. – Ez volt a tündérmese. Óriási szerencsém volt, de azóta is azon dolgozom, hogy mindig tudjak újat mutatni. Az első években rengeteget koncerteztünk a Quartettel, aztán megalakult a Bin-Jip, később a duó Gyémánt Bálinttal. Többnyire angol nyelven énekelek, hiszen a jazz nyelve ez, én pedig a zene- és szövegírásban sokat improvizálok, s ehhez jobban passzol az angol nyelv ritmikája. Alkotónak lenni életforma. Ha nem a zongora mellett ülök, akkor is gyűjtöm az élményeket, amelyekből egyszer talán dalok lesznek.

– Az út a cél – vallja Veronika. – A keleti bölcsesség azt kéri, hogy éljük meg a pillanatokat, s érezzünk hálát ezért. Szerencsés ember vagyok, mert azzal foglalkozhatom, ami a szenvedélyem, a munkám kreatív, szerves része az életemnek, s jólesik keményen dolgozni olyasmiért, amiben mélyen hiszek. Bennem ezért nagy a hála. Számomra ezt jelenti a keleti bölcsesség – mondja. Harcsa Veronika áprilisban Brémában lép fel a Jazzahead! expón, ahová a nemzetközi kategóriában mindössze tizenhat zenekar léphet színpadra a világból. – A showcase részébe bejutottunk a Duóval, és ez óriási öröm. Nincs megállás – fel kell készülni Brémára, de februárban és márciusban a Bin-Jip második lemezével turnézunk itthon, a Duóval pedig Németországban, a Lifelover című lemezünkkel. Kevés a szabadidőm, amit azzal töltök, hogy kialakítsam a saját otthonomat, ahonnan elmenni és hazatérni is élmény. Kétlaki életet élek, Berlinben és Budapesten. Kell a bázis, hiszen a világ, legyen bárhol, siker vagy kudarc, nem adja meg az otthon érzetét. Kell, hogy legyen egy hely, ahol megpihenhetek, s biztonságban vagyok.



Szeretek főzni, és vendégeket kiszolgálni a magam főzte ételekkel. Kicsi konyhám van, s nagyon célszerű. A konyhapultot mexikói, kézzel készített csempékkel magunk burkoltuk belsőépítész barátnőmmel, a berendezéseket egy aranykezű asztalos készítette.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.