Tündérmese -japán felütéssel

Tündérmese -japán felütéssel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Annyira fiatal, nem is gondolnánk, hogy a nevetős, kedves, törékeny Harcsa Veronika a jazz egyik legelfogadottabb és legismertebb képviselője itthon és külföldön. Bejárta a világot, hangos sikert aratva, kortárs táncprodukciók, színházi előadások és filmek zenei szereplője, az elismeréseket pedig valódi művész módjára, szerényen fogadja.

harcsa tunder 720


Senki sem gondolná, hogy Harcsa Veronika a műszaki egyetemre járt, és majdnem le is diplomázott. Szerencsére nem így történt, mert abban az esetben a jazz-élet sokkal szegényebb lenne. – Budapesten születtem, de Budakalászon nőttem fel, ahol édesapám polgármester volt, édesanyám pedig a filmarchívumban dolgozott, francia filmekkel foglalkozott – meséli. – Én meg jó kislány voltam, jó tanuló, főleg matematikából, így aztán speciális matematika szakon érettségiztem a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban. Azért akkoriban már előrevetítette a későbbi sors jeleit az, hogy a gimnázium mellett hetente egyszer zeneiskolába is járt, de ez akkortájt még felfogható volt annak, hogy a szülők nagy felelősséggel igyekeztek minden csodát megismertetni a lányukkal, amelyek a későbbiekben élvezhetővé teszik az életet. – A budakalászi zeneiskolában zongoráztam, később Pomázon szaxofonoztam, de zeneileg nem mutattam kimagasló tehetséget, ezért a családi tanács úgy döntött, inkább reál irányba haladjak.

Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetem informatikai szakára jelentkeztem. Felvettek, s megkezdtem a tanulmányaimat, de a zene valahogy mégis nagyon ott volt az életemben: énekelni tanultam, s fel is léptem kis színpadokon, kávézókban, művelődési házakban. Ártatlan dolgok voltak ezek, standardeket és feldolgozásokat adtam elő, de valamilyen módon mégis meghatározóvá váltak. Huszonegyéves voltam, amikor felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz–ének szakára, és egy darabig párhuzamosan tanultam mindkét egyetemen. Aztán elérkezett az idő, hogy választanom kellett: a diplomafélév előtt már erőteljes volt a másik életem, végül a zenét választottam. Veronika 2005-ben megalapította saját jazz zenekarát, és még ugyanabban az évben elkészítették Speak Low című lemezüket, amely hamarosan elkezdte diadalútját.

– Belecsöppentem egy tündérmesébe, amely Japánba vezetett. Viszonylag korán lett honlapom, s ott bele lehetett hallgatni az első lemez dalaiba. Egy japán terjesztő rátalált a Speak Low-ra, s megkeresett, hogy küldjek nekik belőle. Elballagtam a postára, s feladtam a megadott címre kétszáz CD-t, ám hamarosan jelezték, hogy elfogyott, és küldjek még. Utángyártottuk. A Speak Low 2007-ben listavezető lett Japánban, és megérkezett a meghívás is egy turnéra a szigetországba. – Ez volt a tündérmese. Óriási szerencsém volt, de azóta is azon dolgozom, hogy mindig tudjak újat mutatni. Az első években rengeteget koncerteztünk a Quartettel, aztán megalakult a Bin-Jip, később a duó Gyémánt Bálinttal. Többnyire angol nyelven énekelek, hiszen a jazz nyelve ez, én pedig a zene- és szövegírásban sokat improvizálok, s ehhez jobban passzol az angol nyelv ritmikája. Alkotónak lenni életforma. Ha nem a zongora mellett ülök, akkor is gyűjtöm az élményeket, amelyekből egyszer talán dalok lesznek.

– Az út a cél – vallja Veronika. – A keleti bölcsesség azt kéri, hogy éljük meg a pillanatokat, s érezzünk hálát ezért. Szerencsés ember vagyok, mert azzal foglalkozhatom, ami a szenvedélyem, a munkám kreatív, szerves része az életemnek, s jólesik keményen dolgozni olyasmiért, amiben mélyen hiszek. Bennem ezért nagy a hála. Számomra ezt jelenti a keleti bölcsesség – mondja. Harcsa Veronika áprilisban Brémában lép fel a Jazzahead! expón, ahová a nemzetközi kategóriában mindössze tizenhat zenekar léphet színpadra a világból. – A showcase részébe bejutottunk a Duóval, és ez óriási öröm. Nincs megállás – fel kell készülni Brémára, de februárban és márciusban a Bin-Jip második lemezével turnézunk itthon, a Duóval pedig Németországban, a Lifelover című lemezünkkel. Kevés a szabadidőm, amit azzal töltök, hogy kialakítsam a saját otthonomat, ahonnan elmenni és hazatérni is élmény. Kétlaki életet élek, Berlinben és Budapesten. Kell a bázis, hiszen a világ, legyen bárhol, siker vagy kudarc, nem adja meg az otthon érzetét. Kell, hogy legyen egy hely, ahol megpihenhetek, s biztonságban vagyok.



Szeretek főzni, és vendégeket kiszolgálni a magam főzte ételekkel. Kicsi konyhám van, s nagyon célszerű. A konyhapultot mexikói, kézzel készített csempékkel magunk burkoltuk belsőépítész barátnőmmel, a berendezéseket egy aranykezű asztalos készítette.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}