Tündérmese -japán felütéssel

Tündérmese -japán felütéssel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Annyira fiatal, nem is gondolnánk, hogy a nevetős, kedves, törékeny Harcsa Veronika a jazz egyik legelfogadottabb és legismertebb képviselője itthon és külföldön. Bejárta a világot, hangos sikert aratva, kortárs táncprodukciók, színházi előadások és filmek zenei szereplője, az elismeréseket pedig valódi művész módjára, szerényen fogadja.

harcsa tunder 720


Senki sem gondolná, hogy Harcsa Veronika a műszaki egyetemre járt, és majdnem le is diplomázott. Szerencsére nem így történt, mert abban az esetben a jazz-élet sokkal szegényebb lenne. – Budapesten születtem, de Budakalászon nőttem fel, ahol édesapám polgármester volt, édesanyám pedig a filmarchívumban dolgozott, francia filmekkel foglalkozott – meséli. – Én meg jó kislány voltam, jó tanuló, főleg matematikából, így aztán speciális matematika szakon érettségiztem a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban. Azért akkoriban már előrevetítette a későbbi sors jeleit az, hogy a gimnázium mellett hetente egyszer zeneiskolába is járt, de ez akkortájt még felfogható volt annak, hogy a szülők nagy felelősséggel igyekeztek minden csodát megismertetni a lányukkal, amelyek a későbbiekben élvezhetővé teszik az életet. – A budakalászi zeneiskolában zongoráztam, később Pomázon szaxofonoztam, de zeneileg nem mutattam kimagasló tehetséget, ezért a családi tanács úgy döntött, inkább reál irányba haladjak.

Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetem informatikai szakára jelentkeztem. Felvettek, s megkezdtem a tanulmányaimat, de a zene valahogy mégis nagyon ott volt az életemben: énekelni tanultam, s fel is léptem kis színpadokon, kávézókban, művelődési házakban. Ártatlan dolgok voltak ezek, standardeket és feldolgozásokat adtam elő, de valamilyen módon mégis meghatározóvá váltak. Huszonegyéves voltam, amikor felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz–ének szakára, és egy darabig párhuzamosan tanultam mindkét egyetemen. Aztán elérkezett az idő, hogy választanom kellett: a diplomafélév előtt már erőteljes volt a másik életem, végül a zenét választottam. Veronika 2005-ben megalapította saját jazz zenekarát, és még ugyanabban az évben elkészítették Speak Low című lemezüket, amely hamarosan elkezdte diadalútját.

– Belecsöppentem egy tündérmesébe, amely Japánba vezetett. Viszonylag korán lett honlapom, s ott bele lehetett hallgatni az első lemez dalaiba. Egy japán terjesztő rátalált a Speak Low-ra, s megkeresett, hogy küldjek nekik belőle. Elballagtam a postára, s feladtam a megadott címre kétszáz CD-t, ám hamarosan jelezték, hogy elfogyott, és küldjek még. Utángyártottuk. A Speak Low 2007-ben listavezető lett Japánban, és megérkezett a meghívás is egy turnéra a szigetországba. – Ez volt a tündérmese. Óriási szerencsém volt, de azóta is azon dolgozom, hogy mindig tudjak újat mutatni. Az első években rengeteget koncerteztünk a Quartettel, aztán megalakult a Bin-Jip, később a duó Gyémánt Bálinttal. Többnyire angol nyelven énekelek, hiszen a jazz nyelve ez, én pedig a zene- és szövegírásban sokat improvizálok, s ehhez jobban passzol az angol nyelv ritmikája. Alkotónak lenni életforma. Ha nem a zongora mellett ülök, akkor is gyűjtöm az élményeket, amelyekből egyszer talán dalok lesznek.

– Az út a cél – vallja Veronika. – A keleti bölcsesség azt kéri, hogy éljük meg a pillanatokat, s érezzünk hálát ezért. Szerencsés ember vagyok, mert azzal foglalkozhatom, ami a szenvedélyem, a munkám kreatív, szerves része az életemnek, s jólesik keményen dolgozni olyasmiért, amiben mélyen hiszek. Bennem ezért nagy a hála. Számomra ezt jelenti a keleti bölcsesség – mondja. Harcsa Veronika áprilisban Brémában lép fel a Jazzahead! expón, ahová a nemzetközi kategóriában mindössze tizenhat zenekar léphet színpadra a világból. – A showcase részébe bejutottunk a Duóval, és ez óriási öröm. Nincs megállás – fel kell készülni Brémára, de februárban és márciusban a Bin-Jip második lemezével turnézunk itthon, a Duóval pedig Németországban, a Lifelover című lemezünkkel. Kevés a szabadidőm, amit azzal töltök, hogy kialakítsam a saját otthonomat, ahonnan elmenni és hazatérni is élmény. Kétlaki életet élek, Berlinben és Budapesten. Kell a bázis, hiszen a világ, legyen bárhol, siker vagy kudarc, nem adja meg az otthon érzetét. Kell, hogy legyen egy hely, ahol megpihenhetek, s biztonságban vagyok.



Szeretek főzni, és vendégeket kiszolgálni a magam főzte ételekkel. Kicsi konyhám van, s nagyon célszerű. A konyhapultot mexikói, kézzel készített csempékkel magunk burkoltuk belsőépítész barátnőmmel, a berendezéseket egy aranykezű asztalos készítette.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}