Tündérmese -japán felütéssel

Tündérmese -japán felütéssel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Annyira fiatal, nem is gondolnánk, hogy a nevetős, kedves, törékeny Harcsa Veronika a jazz egyik legelfogadottabb és legismertebb képviselője itthon és külföldön. Bejárta a világot, hangos sikert aratva, kortárs táncprodukciók, színházi előadások és filmek zenei szereplője, az elismeréseket pedig valódi művész módjára, szerényen fogadja.

harcsa tunder 720


Senki sem gondolná, hogy Harcsa Veronika a műszaki egyetemre járt, és majdnem le is diplomázott. Szerencsére nem így történt, mert abban az esetben a jazz-élet sokkal szegényebb lenne. – Budapesten születtem, de Budakalászon nőttem fel, ahol édesapám polgármester volt, édesanyám pedig a filmarchívumban dolgozott, francia filmekkel foglalkozott – meséli. – Én meg jó kislány voltam, jó tanuló, főleg matematikából, így aztán speciális matematika szakon érettségiztem a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban. Azért akkoriban már előrevetítette a későbbi sors jeleit az, hogy a gimnázium mellett hetente egyszer zeneiskolába is járt, de ez akkortájt még felfogható volt annak, hogy a szülők nagy felelősséggel igyekeztek minden csodát megismertetni a lányukkal, amelyek a későbbiekben élvezhetővé teszik az életet. – A budakalászi zeneiskolában zongoráztam, később Pomázon szaxofonoztam, de zeneileg nem mutattam kimagasló tehetséget, ezért a családi tanács úgy döntött, inkább reál irányba haladjak.

Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetem informatikai szakára jelentkeztem. Felvettek, s megkezdtem a tanulmányaimat, de a zene valahogy mégis nagyon ott volt az életemben: énekelni tanultam, s fel is léptem kis színpadokon, kávézókban, művelődési házakban. Ártatlan dolgok voltak ezek, standardeket és feldolgozásokat adtam elő, de valamilyen módon mégis meghatározóvá váltak. Huszonegyéves voltam, amikor felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz–ének szakára, és egy darabig párhuzamosan tanultam mindkét egyetemen. Aztán elérkezett az idő, hogy választanom kellett: a diplomafélév előtt már erőteljes volt a másik életem, végül a zenét választottam. Veronika 2005-ben megalapította saját jazz zenekarát, és még ugyanabban az évben elkészítették Speak Low című lemezüket, amely hamarosan elkezdte diadalútját.

– Belecsöppentem egy tündérmesébe, amely Japánba vezetett. Viszonylag korán lett honlapom, s ott bele lehetett hallgatni az első lemez dalaiba. Egy japán terjesztő rátalált a Speak Low-ra, s megkeresett, hogy küldjek nekik belőle. Elballagtam a postára, s feladtam a megadott címre kétszáz CD-t, ám hamarosan jelezték, hogy elfogyott, és küldjek még. Utángyártottuk. A Speak Low 2007-ben listavezető lett Japánban, és megérkezett a meghívás is egy turnéra a szigetországba. – Ez volt a tündérmese. Óriási szerencsém volt, de azóta is azon dolgozom, hogy mindig tudjak újat mutatni. Az első években rengeteget koncerteztünk a Quartettel, aztán megalakult a Bin-Jip, később a duó Gyémánt Bálinttal. Többnyire angol nyelven énekelek, hiszen a jazz nyelve ez, én pedig a zene- és szövegírásban sokat improvizálok, s ehhez jobban passzol az angol nyelv ritmikája. Alkotónak lenni életforma. Ha nem a zongora mellett ülök, akkor is gyűjtöm az élményeket, amelyekből egyszer talán dalok lesznek.

– Az út a cél – vallja Veronika. – A keleti bölcsesség azt kéri, hogy éljük meg a pillanatokat, s érezzünk hálát ezért. Szerencsés ember vagyok, mert azzal foglalkozhatom, ami a szenvedélyem, a munkám kreatív, szerves része az életemnek, s jólesik keményen dolgozni olyasmiért, amiben mélyen hiszek. Bennem ezért nagy a hála. Számomra ezt jelenti a keleti bölcsesség – mondja. Harcsa Veronika áprilisban Brémában lép fel a Jazzahead! expón, ahová a nemzetközi kategóriában mindössze tizenhat zenekar léphet színpadra a világból. – A showcase részébe bejutottunk a Duóval, és ez óriási öröm. Nincs megállás – fel kell készülni Brémára, de februárban és márciusban a Bin-Jip második lemezével turnézunk itthon, a Duóval pedig Németországban, a Lifelover című lemezünkkel. Kevés a szabadidőm, amit azzal töltök, hogy kialakítsam a saját otthonomat, ahonnan elmenni és hazatérni is élmény. Kétlaki életet élek, Berlinben és Budapesten. Kell a bázis, hiszen a világ, legyen bárhol, siker vagy kudarc, nem adja meg az otthon érzetét. Kell, hogy legyen egy hely, ahol megpihenhetek, s biztonságban vagyok.



Szeretek főzni, és vendégeket kiszolgálni a magam főzte ételekkel. Kicsi konyhám van, s nagyon célszerű. A konyhapultot mexikói, kézzel készített csempékkel magunk burkoltuk belsőépítész barátnőmmel, a berendezéseket egy aranykezű asztalos készítette.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}