A hegedűnek lelke van

A hegedűnek lelke van

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Áll a lakása nappalijában, háta mögül az üvegfalon át fények sugároznak, és gyakorol. Most éppen Massanet Thais című operájának egyik vezérmotívumát játssza. A közel háromszázéves mesterhegedű hangja olyan, hogy az ember legszívesebben elsírná magát a gyönyörűségtől, no és attól, hogy a művész most kizárólag csak nekünk játszik.

hegedu 720


Napi öt-hat órát gyakorol Szenthelyi Miklós, mert úgy érzi, ha egyetlen lehetőséget is kihagy, akkor károsul minden, amit a hegedűn megszólaltathat. Nemrég egy csodás hajókiránduláson vett részt, s az egy hét alatt, amíg párjával együtt élvezték a tengert, a szigeteket, a hangulatot, mégis, folyamatosan hiányérzete volt – mert nem játszott a hegedűn. – Édesanyám zongoraművésznek készült – mondja a művész –, de a II. világháború kerékbe törte a pályáját. Elnyert egy londoni ösztöndíjat, de a nagyszüleim féltették őt, és nem engedték elutazni. Később egy időre összeomlott a világ, édesanyámból zongoratanárnő lett, de a génjei nagyon is ott munkáltak bennünk, a nővéremben, Juditban és bennem… Nem nagyon hiszem, hogy választhattunk volna mást, mint a zenét. Miklós ötévesen kezdett el zongorázni, de őt ez – ellentétben a nővérével – nem nagyon varázsolta el. – Hegedülni szerettem volna, konokul és szenvedélyesen. Aztán kilencévesen beírattak végre Lányi Margithoz. Neki köszönhetem, hogy megtanított a művészi munkamorálra, fantasztikus pedagógus volt, és kemény, mint a kőszikla.

A lakásán tanított, és amikor mentem hozzá, előfordult, hogy éppen csak megpittyentettem a csengőt, hátha nem hallja meg, és én aztán később azt mondhatnám: ott voltam, de sajnos, nem nyitottak ajtót! Tizenhatévesen Miklós már a Zeneakadémián tanult, Kovács Dénesnél, de még sokáig visszajárt első tanárjához. – Az első nagy sikerem a Zeneakadémia nagytermében volt, 18 éves voltam, s a MÁV szimfonikus zenekar kíséretével Kocsis Zoltánnal léptem fel. A koncert óriási feltűnést keltett, és nekem elindult a pályám. Aztán, amikor megnyertem a Magyar Rádió versenyét, kaptam egy telefont… Azt jelezték az ifjú művésznek, hogy a magyar állam vesz neki egy mesterhegedűt, amit maga választhat ki. – Addig egy gyári cseh hegedűn játszottam, és nagyon nem tudtam, hogyan juthatnék egy jobb hangszerhez. Ez a lehetőség számomra több mint megtisztelő volt. Onczay Csaba csellóművésszel négy nyugati országban kereshettünk megfelelő hangszert, végül Hollandiában rábukkantam arra a Guarneri mesterhegedűre, amely 2020-ban lesz 300 éves. Én pedig már negyven éve ezen játszom.

Nehéz rátalálni arra az útra, amely a célhoz vezet. Miklósnak egy tragédia mutatta meg az irányt. – Tizenegyéves voltam, amikor elvesztettem az édesanyámat. Addig egy elkényeztetett kisfiú voltam, azután pedig egy komoly kis férfi. Próbálom magamnak is megmagyarázni, miért fordultam egyértelműen a zene felé, talán azért, mert magányos voltam, s jót tett nekem, ha hegedülök. Gyakoroltam és gyakoroltam, és ma is hiszek abban, hogy e nélkül igazi művésszé nem válhat senki. Bejárta a világot. Nem egy felkérést kapott rangos egyetemektől, hogy tanítson Amerikában, Japánban. – Olyan embernek, aki egy hét távollét után belehal a honvágyba, nem való ez – mondja. – Számomra ez az ország a világ közepe, és Budapest a leggyönyörűbb város, ami a világon létezik. Van három fiam, tőlük sem tudok elszakadni. Dávid pénzügyi szakember, a 15 éves Kristóf matematika versenyeken nyer zsinórban, a 17 éves Krisztián pedig operaénekes szeretne lenni, zongorázni is tanul. Ő nyerte el a génjeimet, a másik két fiam a koncertjeimre sem jön el, ha teheti.

És amikor a négy Szenthelyi együtt nyaral, az maga a csoda. Legutóbb Spanyolországban töltöttek időt, ami a művész számára felejthetetlen élmény marad. – Nincs sok szabadidőm, de ha mégis akad, akkor akciófilmeket szeretek nézni Dávid fiammal. S már tervezem a legközelebbi családi nyaralást Orlandóba, a Disney Land-be. Azt hiszem, hogy a lelkem megmaradt kisfiúsnak, valahol ott elakadva, amikor ráébredtem arra, hogy a célok elérése a szenvedélytől (is) függ.

"Imádok tanítani, 41 éve művelem. A fiatal tehetségek lázba hoznak, átmelegítik a szívem."


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}