Nemzeti érték tűvel, cérnával

Nemzeti érték tűvel, cérnával

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hampel Katalin felmenői magyarul ugyan nem beszéltek, mégis büszkék voltak származásukra. A régi fényképeken zsinóros, paszományos nemzeti viseletben mosolyogtak a szépia fényképeken, s adták át a következő generációnak a büszkeséget, hogy magyarnak lenni jó. És Katalin megértette ezt: munkájában és otthonában is különleges kincsként őrzi.

hampel 720


Polgári családban nőttem fel – meséli Hampel Katalin. – Édesapám kutatómérnök volt, édesanyám – aki hála Istennek még ma is köztünk van –, otthon ügyelt a háztartásra, és ránk, gyerekekre. Ám, hogy ő is hozzájáruljon a családi költségvetéshez, az egyik szobában ruhaszalont működtetett, így aztán én gombok, cérnák és szabásminták között nőttem fel. Mégsem ez volt, amiért szabás–varrás tagozatra jártam a gimnáziumban, sokkal inkább azért, mert szerencsére volt választási lehetőségem, s mivel a műszaki rajz iránt egyáltalán nem érdeklődtem, így megtanultam a ruhakészítés művészetét.

Katalin akkor még nem tudta, hogy a gombok, cérnák és szabásminták nagyon is az életéhez tartoznak majd. Az érettségi után az idegenforgalomban helyezkedett el, a Budapest Tourist idegenforgalmi referenseként dolgozott. – A mi családunk azt tartotta, hogy ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz… Otthon németül beszéltünk, s 18 évesen már társalgási szinten beszéltem franciául és oroszul. Ennek nagy hasznát vettem az idegenforgalomban, szerettem ezt a munkát, pörgős, kreatív évek voltak.

Ám valahol mélyen ott munkált Katalinban a vágy, hogy egyszer legyen neki is egy saját üzlete. A nevezetes felmenőkkel rendelkező Hampel családban nem volt ismeretlen e fogalom, hiszen a dédszülőké volt a híres Szénási Szövet- és Papírbolt a fővárosban, a Petőfi Sándor utcában. A gének alighanem a harmadöröklésben is parancsoltak.

-Az első üzletem egy lovas felszereléseket árusító bolt volt, ahol jól éreztem magam, mégis, valami másra vágytam. Aztán 1986-ban a Párizsi utcában a barátnőmmel felfedeztünk egy kiadó irodát, és kibéreltük. Pár hónappal később pedig megnyitottuk Tangó néven régiségboltunkat. Az édesanyámtól kapott vitrineketmegtöltöttük az Ecseriről, és a nevezetes pécsi vásárból származó szép tárgyakkal, eredeti, régi ruhákat árultunk. Ebből nőtte ki magát a szalon. Akkoriban azt jósolták, hogy egy hónapot sem bírunk ki, az élet azonban rácáfolt erre. De hogy lesz egy régiségboltból ruhaszalon? Nos, itt már tudta hasznosítani Katalin az egykori szabás–varrás tagozat tapasztalatait, a százéves népi ruhákat ugyanis újraszabták, díszítették, hogy ismét hordhatók legyenek. – Alapos kutatómunkát végeztünk múzeumokban, szakkönyveket tanulmányoztunk, milyen is volt egykoron a nemzeti viselet – folytatja Katalin. – Felkutattunk régi textileket, s ezekből dolgoztunk. Aztán egy napon bekopogott hozzánk egy erdélyi bácsi, és így szólt: hoztam maguknak öt pár paszományt, kell-e? Hát persze, hogy kellett! Varrtunk hozzá egy atillát, kitettük a kirakatba, s másnapra elkelt.

Ez az esemény határozta meg végül is a Hampel Szalon további életét. Átköltöztek a Váci utcába, és nemrégen sikerült ugyanabban a házban kialakítani a varrodát is. Évtizedek óta együtt dolgoznak a fővárosban élő Tóth János paszománykészítő mesterrel, aki kétszázéves műhelyében alkotja meg autentikus díszítményeit.

Katalint sosem érdekelte, hogy sikeres-e az üzletük, vagy sem, úgy érezte, rátalált az útjára, amelyet az égiek számára kijelöltek, s neki ezen kell haladnia. Boldog és kiegyensúlyozott, nincsenek kétségei. Akarhat ember ennél többet ezen a Földön? Magánélete is kiegyensúlyozott. Van egy lánya, Zsófi, aki Amerikában divat-marketinget tanít, van egy unokája, akit sajnos keveset lát. Reggelente férjével együtt futni mennek a közeli erdőbe, aztán 11 órakor elkezdődik a munka. Megbeszélések, tervezések, divatbemutatók szervezése itthon és külföldön, olyan munkatársakkal, akiknek többsége ott volt már a kezdetekkor is.

a dédapa relikviái
Hampel Antal, a dédapa az 1848-as forradalomban tiszt volt. Övé a tintatartó és a tölténytár, amelyek kedves emlékek, Katalin nagy becsben tartja. A gobelinnel ékített írókészlet kinyitható, a fajanszból készített tintatartók azonban már szárazak.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}