A török rezidencián

A török rezidencián

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Őexcellenciája Sakir Fakilire, a Török Köztársaság magyarországi nagykövetére a rezidencia kertjében várunk, megcsodáljuk a gyönyörű rózsákat. Impozáns a bejárat is, a márvány padlójú, üvegtetős kupolával fedett fogadóterembe vörös szőnyeggel borított lépcsők vezetnek fel. A képek, a szobrok, a dísztálak, a színek és a fény játéka már itt jelzi, hogy a nagykövet és felesége különösen figyel a részletekre.

torok 720


A nagykövettel és feleségével könnyű és rendkívül élvezetes a beszélgetés. Már néhány perc után nyilvánvalóvá válik, hogy Fakili nagykövet szereti a művészetet, az általa képviselt országot, és azokat is, ahova küldetése vezette. Dolgozott már Kuvaitban, Cipruson és nyolc évet töltött Németországban. Ő volt a főkonzul Nürnbergben. Azt mondja, a Németországba irányuló török bevándorlás mostanra megfordult, ma már több török tér vissza Törökországba, mint amennyi kivándorol. Grúziában a 1992-1993-as polgárháború alatt, a Szovjetunió összeomlását követően szolgált. Amikor a társalgó ablakából az alattunk elnyúló város látványán végigpásztázik a szeme, adódik a kérdés: fővárosunk mely helyeit kedvelte meg a legjobban.

„Nagyon szeretem Budapestet, de főleg a Dunát és a folyón átívelő hidakat. Elég gyakran sétálok át a hidakon. De rengeteg gyönyörű utcája, tere, épülete is van a városnak! Szívesen kószálok a MOM Parkban, a Várnegyedben, a Margitszigeten, az Andrássy úton és Budán, ahol Gül Baba türbéje van. Szeretem a Rudas fürdőt, amely egykor török fürdő volt, 1660-ban épült Ilyas Baba néven. Kedvelem azt a környéket is, ahol lakunk. Szeretek úszni, így különösen szerencsés, hogy a lakhelyünkről gyalog átsétálhatok az uszodához…” – sorolja kedvenceit a nagykövet.

Mesélne nekünk a rezidenciáról, és arról, hogy van-e olyan berendezési tárgy, amelyhez különleges élmény, történet fűződik?
A rezidenciának otthont adó házat magyar építész, Somogyi Pál tervezte, és 1995-ben épült. A föld és az ingatlan török tulajdon. A nagyobb bútordarabok természetesen a török külügyminisztérium tulajdonában vannak: kényelmes és elegáns bútorok alapozzák meg a kellemes atmoszférát. Hogy mit tudtunk mi ehhez hozzátenni? Szép és számunkra kedves művészeti tárgyakat, amelyekkel az otthonunkká varázsoltuk a rezidenciát.

Két festményen is az Ön nevét látni. Mikor kezdett el festeni?
Nem mai keletű a festés iránti vonzalmam: azzal egy időben kezdtem el festeni, amikor diplomata lettem, 1979-ben. Eddig két kiállításom volt, az egyik Kuvaitban, a másik pedig Törökországban. Egészen fiatalon, aztán úgy harminc évvel később újra Magyarországra vezetett az útja, immár nagykövetként… Valóban, 1981-ben fiatal diplomataként jártam először Budapesten, pontosabban egy éjszakát töltöttem a városban. Már akkor megragadott a szépsége. Törökország nagyköveteként 2013 novemberében érkeztem a magyar fővárosba, ekkor már a török nyelvtanár feleségem is velem tartott. Két lányunk van: az egyik Isztambulban, a másik Ankarában él.

Mi emlékezteti itt leginkább a török időkre?
Ellátogattam Pécsre, Szigetvárra, Egerbe, és tetszett a „Béke Park”. Helyesnek tartom, hogy ma a magyarok és a törökök együtt dolgoznak a történelmi színhelyek helyreállításán.

Szép számmal képviselteti magát hazánkban a török közösség?
Mintegy kétezer török él Magyarországon. A török üzletemberek elsősorban a textil- és az építőiparban dolgoznak, Törökországban pedig 700-800 magyar dolgozik. A budapesti, pécsi és szegedi egyetemeken mintegy nyolcszáz török diák tanul, mérnöknek és orvosnak készülnek, zömük az Erasmus program segítségével.

Milyen az élet a török nagyvárosokban? Olyan nyüzsgő, amilyennek elképzeljük?
Ankarában az emberek kis kertes házakban laknak. Isztambul óriási: napközben a városlakók az ingázó munkaerővel együttesen mintegy 15 millió embert jelentenek; elképesztő a színes forgatag. A föld- és a lakásárak Isztambulban meglehetősen magasak, egy átlagos lakás ára háromszázezer euro körül mozog. Sok középosztálybeli családnak van egy második, tengerparti otthona. A nyugdíjasok májusban leköltöznek a nyaralóba, és októberig ott maradnak. Mi emlékezteti itt leginkább a török időkre?
Ellátogattam Pécsre, Szigetvárra, Egerbe, és tetszett a „Béke Park”. Helyesnek tartom, hogy ma a magyarok és a törökök együtt dolgoznak a történelmi színhelyek helyreállításán.

Szép számmal képviselteti magát hazánkban a török közösség?
Mintegy kétezer török él Magyarországon. A török üzletemberek elsősorban a textil- és az építőiparban dolgoznak, Törökországban pedig 700-800 magyar dolgozik. A budapesti, pécsi és szegedi egyetemeken mintegy nyolcszáz török diák tanul, mérnöknek és orvosnak készülnek, zömük az Erasmus program segítségével.

Milyen az élet a török nagyvárosokban? Olyan nyüzsgő, amilyennek elképzeljük?
Ankarában az emberek kis kertes házakban laknak. Isztambul óriási: napközben a városlakók az ingázó munkaerővel együttesen mintegy 15 millió embert jelentenek; elképesztő a színes forgatag. A föld- és a lakásárak Isztambulban meglehetősen magasak, egy átlagos lakás ára háromszázezer euro körül mozog. Sok középosztálybeli családnak van egy második, tengerparti otthona. A nyugdíjasok májusban leköltöznek a nyaralóba, és októberig ott maradnak.




Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}