Ízek, fények, emlékek

Ízek, fények, emlékek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A szép színésznő engedi, hogy a természetes dolgok öleljék körül – a magánéletében és a hivatásában is. Szívesen idéz Al Pacino színésztől, aki azt mondta: „Van valami vadság a színészetben. Az ember fogja a lelkét, és odavágja a falhoz.” Ő is így gondolja. Csakhogy a természetből fakadó dolgok eredendően erősek, és nem törnek össze olyan egyszerűen. A természet az otthonában is lüktet.

 

04

 

Gubik Ági szlovák nemzetiségű, egy alig néhány száz lelkes kis faluban, Zsembéren töltötte a gyerekkorát. – Talán ez az oka annak, hogy egész életem a szabad természethez való ragaszkodásról szól – meséli. – Ott, életem első öt évében szívtam mindezt magamba, és egy életre meghatároznak. Idilli volt a környezet, a hatalmas ház, kert, sokféle állat…, a tavasz nekem azóta is a kiskacsák puha sárgaságát idézi fel, szinte látom magam előtt, ahogy esténként nagymamám kendőjével letakartuk őket a dobozban, hogy meg ne fázzanak. Később, ahogy Ági iskoláskorú lett, a család beköltözött Zselízre. – Apu és anyuka tanárok, sőt, apu a gimnázium igazgatója is volt, amíg én oda jártam. Tehát természetes, hogy volt bennem némi dac, kis csibészség, hogy valahogy kivédjem a címkét: én vagyok a „tanárgyerek”. Otthon Ágika voltam, de amikor apu fizika órán kihívott felelni, akkor Ágnes.

A Gubik családban a hagyományos értékeket őrizték, összetartók, egymást segítők ma is. – A vasárnapi ebédek ízét még most is érzem, ami persze el volt rontva, ha aznap nem játszottam jól a kézilabdapályán. Ilyenkor mindenki csak turkálta a ételt. Apu mindig kint volt a pályán, rekedtre üvöltötte magát, anyuka pedig otthon főzött – azt hiszem, sosem látott engem sportolni. Ezt azóta is sajnálom, ezért én, ha csak tudok, mindig ott vagyok a fiam, Ádám focimeccsén.

Ági magyarul érettségizett, de szlovák nyelven végezte el a pozsonyi színművészeti iskolát. – Csodálatos évek voltak, szabadok és szenvedélyesek. Kollégista voltam, hirtelen kellett felnőtté válnom, mert egyszer csak erősen kitárult a világ körülöttem. Addig jószerével színházi előadást sem láttam, tehát igazi ösztönök és indulatok munkáltak bennem, amikor ezt a hivatást választottam, nem tapadtak rám klisék, hamis gesztusok.

Ági nem vágyott el Pozsonyból, annyira beszippantotta az a világ. – Azt terveztük, hogy mi, akik együtt diplomáztunk, létrehozunk egy színházi társulatot. Persze, ez nem sikerült. Kassára kerültem, ahol hideg volt a szívem körül, aztán Komáromba, ahol viszont tüzes impulzusok értek, csak éppen szűk volt a környezet. Elkezdtem vágyakozni egy igazi város után – ahol dolgozhatom, élhetem a mindennapjaim energikusabb részét, de van egy kis kuckóm is valahol, ahol a természetesség az úr.

A nagy áttörést Till Attila Pánik című filmje jelentette. – És egyszer csak azt vettem észre, hogy az életemből kimaradt a színház, csak filmezek. Itthon, Szlovákiában, Csehországban – ingázom a városok között, ami egyszerre jó, de hihetetlenül kimerítő is. Fel kell töltődnöm, hogy bírjam a hivatásom külsőségeit, az oda- és visszajutás lélektelen mókuskerekét – szerencsére, ha az út mellett meglátok egy virágzó fát, vagy csak a távolban egy mezőt, felszakadnak a monoton fáradtság burkai, és elkezdek szabadon lélegezni. Ismerem a gátjaimat is, amelyek szintén a neveltetésemből származnak. Bennem nincs meg az önmenedzselés művészete. Csak önmagam adhatom a hivatásomnak, a tökéletességre törekedve, de ezért jobbára csak szakmai elismerést kapok. Ami természetesen jó, de éppen a nemrég megtalált, gyönyörű házam látja kicsit kárát. Arról azonban, hogy minden szegletéből melegség, fény, napsütés áradjon, egyszerűen nem vagyok hajlandó lemondani.

az igazi luxus

A fürdőszoba különleges elvek szerint készült, nem csak hatalmas, de ajtaja sincs. Az alsó szint egyik szegmentjét birtokolja, további látványos – még nem megvalósított – terekkel, amelyek a gardróbba és a szaunába vezetnek majd. Ági nem bánja, hogy a fürdőszoba megjelenése már-már férfias, olyan teret szeretett volna, amely nem vonja el a figyelmét. Mégis megengedett magának egy kis „csajos csavart”: az eperszínű padlóburkolatot, amely az épített mosdópulton is megjelenik, és szinte kínálja magát a hasonló színű kiegészítőkhöz. És ebbe belefér a kertben nevelt tulipán is. A led csillár nem tipikusan vizes helyiségbe való, ahogyan az asztali lámpa sem, de éppen ettől egyedi a hangulat.

 

  Kellemes enteriőr, a béke és nyugalom helye a bambusz kanapé, Ági kedvenceivel, az orchideákkal, és persze a kanárival a gyönyörű antik kalitkában. Szívesen üldögélnek itt kisfiával, Ádámmal, beszélgetnek, miközben a színészno elkortyol egy csésze jó feketét.  

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}