Ízek, fények, emlékek

Ízek, fények, emlékek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A szép színésznő engedi, hogy a természetes dolgok öleljék körül – a magánéletében és a hivatásában is. Szívesen idéz Al Pacino színésztől, aki azt mondta: „Van valami vadság a színészetben. Az ember fogja a lelkét, és odavágja a falhoz.” Ő is így gondolja. Csakhogy a természetből fakadó dolgok eredendően erősek, és nem törnek össze olyan egyszerűen. A természet az otthonában is lüktet.

 

04

 

Gubik Ági szlovák nemzetiségű, egy alig néhány száz lelkes kis faluban, Zsembéren töltötte a gyerekkorát. – Talán ez az oka annak, hogy egész életem a szabad természethez való ragaszkodásról szól – meséli. – Ott, életem első öt évében szívtam mindezt magamba, és egy életre meghatároznak. Idilli volt a környezet, a hatalmas ház, kert, sokféle állat…, a tavasz nekem azóta is a kiskacsák puha sárgaságát idézi fel, szinte látom magam előtt, ahogy esténként nagymamám kendőjével letakartuk őket a dobozban, hogy meg ne fázzanak. Később, ahogy Ági iskoláskorú lett, a család beköltözött Zselízre. – Apu és anyuka tanárok, sőt, apu a gimnázium igazgatója is volt, amíg én oda jártam. Tehát természetes, hogy volt bennem némi dac, kis csibészség, hogy valahogy kivédjem a címkét: én vagyok a „tanárgyerek”. Otthon Ágika voltam, de amikor apu fizika órán kihívott felelni, akkor Ágnes.

A Gubik családban a hagyományos értékeket őrizték, összetartók, egymást segítők ma is. – A vasárnapi ebédek ízét még most is érzem, ami persze el volt rontva, ha aznap nem játszottam jól a kézilabdapályán. Ilyenkor mindenki csak turkálta a ételt. Apu mindig kint volt a pályán, rekedtre üvöltötte magát, anyuka pedig otthon főzött – azt hiszem, sosem látott engem sportolni. Ezt azóta is sajnálom, ezért én, ha csak tudok, mindig ott vagyok a fiam, Ádám focimeccsén.

Ági magyarul érettségizett, de szlovák nyelven végezte el a pozsonyi színművészeti iskolát. – Csodálatos évek voltak, szabadok és szenvedélyesek. Kollégista voltam, hirtelen kellett felnőtté válnom, mert egyszer csak erősen kitárult a világ körülöttem. Addig jószerével színházi előadást sem láttam, tehát igazi ösztönök és indulatok munkáltak bennem, amikor ezt a hivatást választottam, nem tapadtak rám klisék, hamis gesztusok.

Ági nem vágyott el Pozsonyból, annyira beszippantotta az a világ. – Azt terveztük, hogy mi, akik együtt diplomáztunk, létrehozunk egy színházi társulatot. Persze, ez nem sikerült. Kassára kerültem, ahol hideg volt a szívem körül, aztán Komáromba, ahol viszont tüzes impulzusok értek, csak éppen szűk volt a környezet. Elkezdtem vágyakozni egy igazi város után – ahol dolgozhatom, élhetem a mindennapjaim energikusabb részét, de van egy kis kuckóm is valahol, ahol a természetesség az úr.

A nagy áttörést Till Attila Pánik című filmje jelentette. – És egyszer csak azt vettem észre, hogy az életemből kimaradt a színház, csak filmezek. Itthon, Szlovákiában, Csehországban – ingázom a városok között, ami egyszerre jó, de hihetetlenül kimerítő is. Fel kell töltődnöm, hogy bírjam a hivatásom külsőségeit, az oda- és visszajutás lélektelen mókuskerekét – szerencsére, ha az út mellett meglátok egy virágzó fát, vagy csak a távolban egy mezőt, felszakadnak a monoton fáradtság burkai, és elkezdek szabadon lélegezni. Ismerem a gátjaimat is, amelyek szintén a neveltetésemből származnak. Bennem nincs meg az önmenedzselés művészete. Csak önmagam adhatom a hivatásomnak, a tökéletességre törekedve, de ezért jobbára csak szakmai elismerést kapok. Ami természetesen jó, de éppen a nemrég megtalált, gyönyörű házam látja kicsit kárát. Arról azonban, hogy minden szegletéből melegség, fény, napsütés áradjon, egyszerűen nem vagyok hajlandó lemondani.

az igazi luxus

A fürdőszoba különleges elvek szerint készült, nem csak hatalmas, de ajtaja sincs. Az alsó szint egyik szegmentjét birtokolja, további látványos – még nem megvalósított – terekkel, amelyek a gardróbba és a szaunába vezetnek majd. Ági nem bánja, hogy a fürdőszoba megjelenése már-már férfias, olyan teret szeretett volna, amely nem vonja el a figyelmét. Mégis megengedett magának egy kis „csajos csavart”: az eperszínű padlóburkolatot, amely az épített mosdópulton is megjelenik, és szinte kínálja magát a hasonló színű kiegészítőkhöz. És ebbe belefér a kertben nevelt tulipán is. A led csillár nem tipikusan vizes helyiségbe való, ahogyan az asztali lámpa sem, de éppen ettől egyedi a hangulat.

 

  Kellemes enteriőr, a béke és nyugalom helye a bambusz kanapé, Ági kedvenceivel, az orchideákkal, és persze a kanárival a gyönyörű antik kalitkában. Szívesen üldögélnek itt kisfiával, Ádámmal, beszélgetnek, miközben a színészno elkortyol egy csésze jó feketét.  

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.